Ukrán válság: kivonták az összes ukrán katonát az ilovajszki "katlanból"

A tárcavezető adatai szerint Ilovajszknál legalább 107 ukrán katona és több mint 300 orosz fegyveres vesztette életét. A Kreml továbbra is tagadja, hogy az orosz fegyveres erők állományban lévő tagjai részt vennének a kelet-ukrajnai harcokban.

Múlt szerdán Vitalij Jarema főügyész azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők és az önkéntes alakulatok legalább kétszáz tagja esett el az ilovajszki "katlanban".

A Donyeckhez vezető útnál fekvő, stratégiai fontosságú település fölötti ellenőrzéséért augusztus 18-án törtek ki súlyos harcok a Kijev által terrorellenesnek nevezett kormányerők és az - ukrán források szerint - orosz csapatok által megtámogatott Moszkva-barát szakadárok között. A terrorellenes erők ostromgyűrűbe kerültek. Augusztus 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak "humanitárius folyosót", amelyen az ukrán katonák sértetlenül visszavonulhatnak Ilovajszktól. Augusztus 30-án az ukrán fegyveres erők tagjai elindultak a kijelölt folyosón, de  tüzet nyitottak rájuk.

A múlt héten Jarema bejelentette, hogy a főügyészség kivizsgálja, helyes döntéseket hozott-e a védelmi minisztérium és a vezérkar az ilovajszki harcok idején.

Közben Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő hétfőn azt írta a Facebook-oldalán, hogy időnként egymást lövik a szakadárok és az orosz katonák, ami hadműveleteik rossz összehangoltságának tudható be. A "baráti tűzre" példaként hozta fel, hogy a Donyeck megyei Debalceve településnél a szeparatisták tüzérsége lőtte az egyik orosz felderítő-diverziós egységet.
A szakértő értesülései alapján a hét végén a tűzszünet ellenére a szeparatisták és az orosz fegyveresek legalább negyvenszer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira, illetve civil célpontokra, lakóházakra. Különösen feszült a helyzet a megyeközpontokban, Donyeck és Luhanszk városokban, valamint Debalceve településen, amely nemrég még az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt állt.

Az orosz és az ukrán média arról adott hírt, hogy egy EBESZ-megfigyelőket szállító gépkocsi aknatűz alá került Donyeck mellett. Ezt a szervezet egyik képviselője közölte hétfőn. Elmondta, hogy az autó öt utasa közül senkinek sem esett baja. Az EBESZ-megfigyelők folytatják munkájukat Donyeckben - tette hozzá.

Közben Washingtonba érkezett egy küldöttség tagjaként Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes belügyi alakulat parancsnoka, hogy amerikai politikusokkal folytasson tárgyalásokat az ukrán hadseregnek nyújtandó katonai segítségről. Erről maga a parancsnok számolt be hétfőn Facebook-oldalán.

Újabb történelmi mélypontra süllyedt a rubel

Újabb történelmi mélypontra süllyedt a rubel árfolyama a dollárhoz képest a moszkvai értéktőzsdén.

Az orosz nemzeti valuta dollárhoz viszonyított árfolyama történelmében először emelkedett a 38-as szint fölé. 

A rubel dollárhoz viszonyított árfolyama a kereskedés megkezdését követően percek alatt a történelmi szint alá zuhant. 1 dollárért közép-európai idő szerint 8 óra 10 perckor már 38,02 rubelt adtak. Az előző kereskedési nap zárásakor jegyzett értékhez képest ez 24 kopejkás emelkedést jelent.  10 perc múlva már 38,038-ra süllyedt a rubel a dollárhoz képest. 

A tőzsdenyitáskor az orosz nemzeti valuta árfolyama az euróhoz, valamint az euróból és dollárból álló valutakosárhoz képest is csökkent. 

Az euró az értéktőzsdei nyitáskor 25 kopejkával erősödött a rubelhez képest. Egy rubel 49,20 rubelt ért közép-európai idő szerint 8 óra 10 perckor.

Eközben a rubel árfolyama az euróból és dollárból álló valutakosárhoz képest 43,05-ra gyengült és az árfolyamcsökkenés nem állt meg később sem.

Legutóbb a múlt csütörtökön jutott történelmi mélypontra a rubel dollárhoz viszonyított árfolyama. Azt megelőzően jelentette be Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke hogy az uniós tagállamok jóváhagyták az Oroszországot a délkelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt sújtó új szankciókat. 

A múlt pénteken hatályba léptetett büntetőintézkedések az orosz védelmi és energiaipar hat óriás vállalatát, illetve állami tulajdonban lévő nagybankokat érintik. 

Az uniós gazdasági szankciókat az orosz pénzügyi, energetikai és hadiipari szektort érintő amerikai kényszerintézkedések kísérik, amelyek bevezetését csütörtökön jelentette be Barack Obama amerikai elnök.

Szergej Hesztanov közgazdász az orosz RSZN rádiónak azt mondta, hogy az év végére 1 dollár 39-40 rubelbe is kerülhet. 
Vaszilil Olejnyik, az IT Invest orosz szakértője a rubel történelmi gyengülését az új uniós és amerikai szankciókkal és az olajár esésével magyarázta. Azt mondta, hogy bármilyen Ukrajnával kapcsolatos rossz hír befolyásolja az orosz nemzeti valuta árfolyamát, de hozzátette, hogy a rubelt szerinte alábecsülik.

Az olajellátást veszélyeztethetik a szankciók

A BP olajipari óriáscég volt vezérigazgatója szerint globális olajellátási szűkösséget okozhatnak az ukrajnai válság miatt Oroszország ellen foganatosított amerikai és európai szankciók.

Tony Hayward, aki 2010-ig állt a BP élén, és jelenleg a Glencore globális nyersanyagpiaci konglomerátum elnöke, a Financial Times című londoni üzleti napilapnak nyilatkozva kijelentette: ha az orosz energiahordozó-kitermelő cégeket kitiltják a tőkepiacokról és korlátozzák hozzáférésüket a nyugati olajipari technológiához, az az orosz olajkitermelési beruházások visszaesését fogja eredményezni, és így hosszú távon károsítja a globális nyersolaj-ellátást.

Hayward szerint az amerikai palaolaj-kitermelés robbanásszerű bővülése jelenleg elfedi a növekvő globális olajellátási kockázatokat.