Külföld

2014.05.12. 05:28

Orosz szakértők a kelet-ukrajnai népszavazásról (frissítve)

A kelet-ukrajnai megyék ki fogják kiáltani függetlenségüket Ukrajnától, és az el nem ismert Abházia sorsára juthatnak - vélekedett a Kommerszant című orosz napilap nyilatkozva egy orosz politológus. Vezető orosz lapok hétfőn szakértők véleményét ismertették a hét végén megtartott Donyeck és Luhanszk megyei népszavazásról.

Orosz szakértők a kelet-ukrajnai népszavazásról

A kelet-ukrajnai megyék ki fogják kiáltani függetlenségüket Ukrajnától, és az el nem ismert Abházia sorsára juthatnak - vélekedett a Kommerszant című orosz napilap nyilatkozva egy orosz politológus. Vezető orosz lapok hétfőn szakértők véleményét ismertették a hét végén megtartott Donyeck és Luhanszk megyei népszavazásról.

Leonyid Ivasov, az úgynevezett Orosz Geopolitikai Akadémia elnöke azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Luhanszk és Donyeck megyék egyesülnek Oroszországgal. A Kommerszantnak azt mondta, hogy bár az orosz lakosság támogatja Délkelet-Ukrajnát, a Kremlnek azonban óvatosabbnak kell lennie, vagyis nem szabad elismernie az ukrajnai régiók függetlenségét. Szerinte Moszkva Délkelet-Ukrajnát a Grúziától 1991-ben elszakadt Dél-Oszétia és az 1992-ben függetlenségét kikiáltó Abháziához hasonlóan kezelheti.

Oroszország 2008 szeptemberében Dél-Oszétiában villámháborút vívott Grúziával, majd azt követően elismerte a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. (Moszkva példáját mindössze néhány latin-amerikai ország követte, a nemzetközi közösség elsöprő többsége nem ismeri el Abházia és Dél-Oszétia állami függetlenségét.)

Moszkvában Ivasov szerint arra várnak, hogy "történjen valamilyen incidens, amelyet követően el lehet ismerni (a délkelet-ukrajnai megyék) függetlenségét és népszavazást lehet kiírni az Oroszországhoz visszatérésről". Szerinte Délkelet-Ukrajna példáját más ukrajnai régiók is követhetik: "nem szakadnak ki Ukrajnából, de 3-4 autonómia jön létre azon belül."

Nyikolaj Szvanidze grúz származású orosz történész, újságíró a Kommerszantban arra figyelmeztetett, hogy az orosz hatalom lépései kiszámíthatatlanok. Szerinte most minden attól függ, hogy Vlagyimir Putyin mennyire veszi komolyan a nyugati büntetőintézkedéseket, az elszigetelődés veszélyét és azt, hogy Délkelet-Ukrajnában nem támogatják annyian az Oroszországhoz csatlakozást, mint a Krím félszigeten tették.

Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőházának külügyi bizottsági elnökhelyettese a Kommerszantnak kifejtette, szó sincs arról, hogy Donyeck és Luhanszk megyék Oroszországhoz csatlakoznának, vagy elszakadnának Ukrajnától. "Tudjuk, hogy ezek a régiók csupán nagyobb önállóságot akarnak" - mondta.

"Tekintettel arra, hogy négy kérdést tettek fel a népszavazáson és mindegyik voksolás a maga módján zajlott, az eredmény kihirdetése komédiává fajulhat" - jelentette ki a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak Igor Szemivolosz politológus. Szerinte a Donyec-medencében nem valósul meg a krími forgatókönyv, és erre a vasárnap rendezett népszavazásból lehet következtetni. A voksolást ugyanis fegyverek árnyékban, a szavazók elavult nyilvántartása alapján bonyolították, és egy sokszorosított kérdőívet neveztek el szavazólapnak.
Jevgenyij Mincsenko orosz politológus a Vedomosztyi című napilapnak kifejtette: az, hogy a délkelet-ukrajnai szeparatisták elutasították Putyin javaslatát, hogy halasszák el a népszavazást, valamint az, hogy Moszkva nem küldött oda megfigyelőket, levette a felelősséget Oroszországról, Putyin pedig alibit teremtett arra, hogy mentesüljön a Nyugat kifogásai alól.

Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakíró szerint ha a szeparatisták teljesítették volna az orosz államfő kérését, akkor azt igazolták volna, hogy "orosz ügynökök" és megnyílt volna az út Kijev előtt, Moszkva számára pedig megnehezedett volna az oroszbarát erők védelme. Lukjanov szerint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félsziget példája egyedi, és senki sem ringatja magát abban az illúzióban, hogy Kelet-Ukrajnában meg lehet ismételni a krími forgatókönyvet.

A hétvége eseményeinek értékelésével kezdődött az EU-külügyminiszterek találkozója

Továbbra is várjuk a válság enyhítésének valódi jeleit - közölte hétfőn reggel az ukrajnai konfliktussal összefüggésben Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Az uniós illetékes a tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve arról beszélt, hogy a tárcavezetők áttekintik a hétvége eseményeit, a szeparatista népszavazásokat is. Megerősítette, hogy a tanácskozásra meghívták Didier Burkhaltert, az ország elnökségét is ellátó svájci külügyminisztert, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki posztját is betölti. Burkhalter a múlt héten Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ashton elmondta: szeretné közvetlenül az ő beszámolóját hallani az orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről, illetve az elképzeléseit arra vonatkozólag, hogyan tovább a válság kezelésében.

Frans Timmermans holland külügyminiszter a találkozó előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EBESZ-nek kulcsfontosságú feladata lehet abban, hogy a zűrzavar és a vérontás véget érjen Ukrajnában. A "népszavazásokról" úgy nyilatkozott, hogy azok a választások megszervezésével szemben támasztott legalapvetőbb követelményeknek sem feleltek meg.

"Ezeknek a népszavazásoknak zéró a hitelessége az egész világ számára, minden nemzetközi testület szabályai alapján törvénytelenek" - közölte William Hague brit külügyminiszter, aki szerint a szervezők nem is próbáltak úgy tenni, mintha a nemzetközi követelményeknek való megfelelés lenne a céljuk. A brit diplomácia vezetője a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás fontosságát hangsúlyozta, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország túlnyomó többségében azt bármilyen nehézség nélkül meg lehet rendezni. William Hague szerint folytatni kell az Oroszországgal szembeni széles körű, mélyreható gazdasági szankciók előkészítését.

"Nagyon fontos, hogy megmutassuk, hogy készek vagyunk bevezetni a szankciók harmadik körét, ha Oroszország nem megfelelően áll az elnökválasztáshoz" - hangsúlyozta Hague, ugyanakkor óvott attól, hogy bárki is "tűréshatárokat" fektessen le, mert azok szerinte arra bátorítanák Oroszországot, hogy próbára tegye ezeket a határokat.

Carl Bildt svéd külügyminiszter érkezésekor kétségeket támasztott Vlagyimir Putyin szavahihetőségével kapcsolatban.
"Moszkvát inkább a tettei, mint a szavai alapján kell megítélni. Ezt megtanulhattuk az elmúlt hónapokban" - közölte Bildt.

Didier Reynders belga külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy az elnökválasztás az egyetlen igazi választás Ukrajnában, és előrelépésre van szükség, hogy az EBESZ választási megfigyelő missziót menesszen az országba, amelyet az Európai Uniónak is támogatnia kell.
"Arra van szükség, hogy mindenki kimondhassa, van egy elnök, akit megválasztottak, és akivel lehet érdemben tárgyalni" - húzta alá Reynders.

Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai forrás szerint a külügyminiszterek elé kerül egy olyan rendelettervezet, amely kibővíti, hogy kik ellen és milyen szempontok alapján lehet szankciókat bevezetni, Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt. Emellett a tagállamok diplomatái egy olyan listát is előkészítettek, amely 14 személlyel és két vállalattal egészítheti ki az eddig szankciókkal sújtottak listáját. A forrás többet nem árult el, mindössze annyit mondott, hogy jelentőségében egyelőre nem a Gazpromhoz vagy a Rosznyefthez mérhető cégekről van szó. A neve elhallgatását kérő diplomata úgy értékelte, hogy a tagállamokat most az osztja meg, hogyan értékeljék, amit Vlagyimir Putyin mondott a múlt hét második felében, miszerint a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztást a helyes irányba tett lépésnek tekinti, és az - ennek ellenére később részben mégis megtartott - kelet-ukrajnai népszavazások elhalasztása mellett foglalt állást.

Luhanszkban a szavazók 94-98 százaléka támogatta a függetlenséget

A szavazók 94-98 százaléka a kelet-ukrajnai Luhanszk megye függetlensége mellett döntött – közölte a szakadárok által egyoldalúan kikiáltott "luhanszki népköztársaság" választási bizottságának elnöke az Unian hírügynökség hétfői jelentése szerint.

Olekszandr Malihin azt mondta, hogy hétfő reggelig 28 választó kerületi szavazóbizottságban dolgozták fel a vasárnapi népszavazás voksait. Hozzátette, hogy várják még a szavazatokat azokról területekről, ahol a kijevi vezetés által felállított Nemzeti Gárda tevékenysége nehezítette a szavazást.

Az előzetes adatok szerint a szavazók 94-98 százaléka támogatja a megye függetlenné válását, s a részvételi arány 81 százalékos volt - mondta.

Malihin közölte: helyi idő szerint délre (13 óra) várják a pontosabb adatokat, illetve a Moszkvában lakó luhanszkiak szavazásának összesítését, amit szintén beszámítanak majd a végeredménybe.

Roman Ljahin, a szakadárok által donyecki népköztársaságnak kikiáltott Donyeck megye választási bizottságának elnöke vasárnap este  az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. Ljahin szerint a részvételi arány náluk 74,87 százalékos volt. Végleges eredményeket hétfőre ígért.

A kijevi vezetés és több külföldi ország közölte, nem ismeri el a kelet-ukrajnai úgynevezett népszavazások eredményét.

Kijev: a népszavazások és a provokációk mögött terroristák állnak

A kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki megyében lebonyolított népszavazások és provokációk mögött "orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett" terrorista bűncsoportok állnak - közölte hétfő hajnalban az ukrán külügyminisztérium.

A tárca leszögezte, hogy a "Krem által szervezett és pénzelt" népszavazások jogilag semmisek, és semmilyen jogi következményeik sem lesznek Ukrajna területi épségére és berendezkedésére nézve. A minisztérium szerint ennek a "bűnös bohózatnak" a szervezői tudatosan megsértették Ukrajna alkotmányát és törvényeit, és figyelmen kívül hagyták Kijev és a nemzetközi közösség felhívásait.

"Az ukrajnai állampolgárok túlnyomó többsége a Donyecki és a Luhanszki megyében nem vesz részt az ilyen az önkényes cselekményekben, és nem veszi kezébe a honfitársai vérével összefröcskölt bűnös szavazócédulát" - áll a közleményben, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett. A dokumentum leszögezi azt is, hogy az ukrán nép nem ismer el semmilyen "terrorista referendumot" sem a Donyecki, sem a Luhanszki megyében, sem pedig a Krím félszigeten.

A Donyecki és Luhanszki megyében vasárnap szerveztek népszavazást a két terület jogállásáról a helyi szakadár erők. A donyecki választási bizottság szerint a donyecki szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a függetlenségre szavazott, míg a Luhanszki megyében hétfőn teszik közzé az eredményeket.

A népszavazással egy időben ukránbarát erők és szakadárok közötti fegyveres összecsapást történt Krasznoarmijszk településen, és két ember meghalt. Olyan hírek láttak napvilágot, hogy a fegyveres szakadárokra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro nevű zászlóalj zavarta meg a népszavazást. Az ukrán belügyminisztérium azonban hétfőre virradóra cáfolt, hogy a különlegesen kiképezett katonákból álló, a belügyi csapatokhoz tartozó zászlóalj részt vett volna az ottani eseményekben. A tárca szerint az alakulat nem hagyta el a Dnyipropetrovszki megye területét.

Donyeckben a résztvevők 90 százaléka a függetlenségre szavazott

A szavazáson részt vevők csaknem 90 százaléka a Donyecki megye függetlenségére szavazott a terület jogállásáról tartott vasárnapi népszavazáson, a másik kelet-ukrajnai szakadár területen, a Luhanszki megyében pedig csak hétfőn hozzák nyilvánosságra az ottani referendum eredményeit - közölték a helyi választási bizottság illetékesei.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint Roman Ljahin, a szakadárok által "Donyecki Népköztársaságnak" nevezett megye választási bizottságának elnöke az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A szavazócédulák 0,74 százaléka érvénytelen volt. Ljahin szerint a részvételi arány 74,87 százalékos volt. 

A végleges eredményeket hétfőn hozzák nyilvánosságra.

A választási bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy "meglepően könnyű volt megszámolni a voksokat, mivel viszonylag kevesen szavaztak nemmel, ráadásul az elrontott szavazócédulák aránya is elenyésző volt".

A másik, jobbára ugyancsak oroszajkúak lakta szakadár területen, a Luhanszki megyében helyi idő szerint éjfél után mintegy egy órával közölték, hogy az első eredményeket a vasárnap tartott népszavazásról csak hétfő reggel hozzák nyilvánosságra. Olekszandr Malihin, az ottani választási bizottság elnöke sajtótájékoztatóján csak annyit közölt, hogy a részvételi arány 81 százalékos volt.     

Vaszilij Nyikityin, a szakadár fegyveres alakulat, az úgynevezett "délkeleti hadsereg" szóvivője azt mondta, hogy helyi idő szerint délután öt vagy hat órakor tartandó "össznépi gyűlésen" hozzák nyilvánosságra a népszavazás hivatalos eredményeit", és megvitatják a "Luhanszki Népköztársaság" további teendőit.

A kijevi hírportálok finom gúnnyal tudósítottak arról, hogy a donyecki választási bizottságnak milyen gyorsan sikerült összesítenie a voksokat. Az Ukrinform hírügynökség megjegyzi, hogy a "terroristák" választási bizottsága nem tudta magát visszafogni, és "fenomenális gyorsasággal", az urnák zárása után már másfél órával hozta nyilvánosságra az eredményt. Az UNIAN úgy fogalmazott, hogy "a donyecki szeparatisták gyors voksszámolóknak bizonyultak". A hírügynökség a kételyeket erősítendő megjegyzi, hogy a Donyecki megyében 3,35 millió szavazásra jogosult polgár él, 21 szavazókörzetnek és 2425 szavazóhelyiségnek kell működnie. Egyedül a megyeszékhelyen, Donyeck városában 706 ezer szavazásra jogosult polgár él és 371 szavazókörzet van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!