EU-csúcs - Tizenkét névvel bővítették az uniós szankciós listát

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:

Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn 21 főt - 13 oroszországi orosz, valamint 8 krími oroszbarát tisztségviselőt - helyeztek erre a feketelistára. Az új nevekről nem árult el többet az Európai Tanács elnöke, mindössze annyit mondott, hogy a tagállamok uniós nagykövetei pénteken öntik végső formába a jogszabályt, és az új nevek között vannak "igazán magas rangúak" is.

Van Rompuy azt is megerősítette, hogy az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői úgy döntöttek: lemondják a következő, júniusra tervezett EU-orosz csúcstalálkozót, és a tagállamok kétoldalú csúcstalálkozói is elmaradnak Oroszországgal.

"Ha a konfliktust nem sikerül békés eszközökkel rendezni, vagy ha Oroszország bármilyen lépést tesz Ukrajna destabilizálására, annak messzemenő következményei lesznek" - közölte a volt belga miniszterelnök, ám erről mindössze annyit árult el, hogy széles körű gazdasági büntetőintézkedésekről lesz szó, ahogyan arról két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az uniós vezetők. Az Európai Tanács elnöke nem árult el sokkal többet arról, minek kell történnie ahhoz, hogy az EU a vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmakat követően e harmadik szakaszába léptesse a Moszkvával szembeni szankciókat. Mint fogalmazott, az Európai Unió nem fogja egyszerre minden lapját kiteríteni; bármi történik is, bármilyen incidensre kerül sor, meg fogják vizsgálni, hogy az kimeríti-e azt a mértéket, amely indokolja a széles körű gazdasági büntetőintézkedések alkalmazását.

Van Rompuy azt is bejelentette: a tagállamok vezetői hivatalosan felhatalmazást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy vizsgálja meg, a gazdaság mely területein milyen szankciókat lehet alkalmazni Oroszországgal szemben, és azok milyen hatást érnének el.
"A szankciók nem a megtorlást szolgálják, hanem a külpolitika eszközei, nem öncélúak, hanem valamilyen cél elérését szolgálják. A mi célunk, hogy feltartóztassuk Oroszország lépéseit Ukrajnával szemben, hogy helyreállítsuk Ukrajna szuverenitását, ehhez pedig tárgyalásos megoldásra van szükség" - fejtette ki az Európai Tanács elnöke.

Herman Van Rompuy egyúttal további alkotmányos reformot sürgetett Ukrajnában, s világossá tette, hogy a kijevi kormánynak minden érintett nézőpontját figyelembe kell vennie, mert Ukrajna "sokszínű nemzet", továbbá tiszteletben kell tartani az országban élő összes nemzeti kisebbség jogait.

Az EU állam- és kormányfőinek testülete mielőbbi megállapodást sürget egy ukrajnai EBESZ-misszióról, egyúttal pedig felkéri az EU külügyi főképviselőjét, hogy dolgozza ki, az unió hogyan vehet részt ebben. Ha pedig nem sikerül egyezségre jutni egy EBESZ-misszióról, az EU saját küldöttséget indít majd Ukrajnába - tudatta Van Rompuy.

"Mindannyiunknak meg kell őriznünk a hidegvérünket. A cél a konfliktus enyhítése és a politikai megoldás a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett" - hangoztatta.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállamok vezetői nagyon világosan fogalmaztak az este folyamán elfogadott zárónyilatkozatban: arra kérik a bizottságot, hogy vizsgálja meg a Krím annektálásának jogi következményeit és "tegyen javaslatot gyorsan alkalmazható gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokra a Krím vonatkozásában".

A bizottság elnöke arra is kitért, hogy a végrehajtó testület lehetséges célzott intézkedéseket készít elő arra az esetre, ha "Oroszország bármilyen további lépést tesz Ukrajna destabilizálására, ami további messzemenő következményekkel lenne a kétoldalú kapcsolatokra a gazdaság területeinek széles skáláján az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között". Ezek a célzott intézkedések Barroso szerint világossá tehetik Moszkva számára, hogy lépései elfogadhatatlanok.

Merkel: az Európai Bizottság gazdasági szankciókat készít elő az ukrajnai válság elmélyülése esetére

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:

Brüsszel - Az EU-országok állam-, illetve kormányfői felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki széles körű gazdasági szankciókat Oroszország ellen arra az esetre, ha tovább mélyülne az ukrajnai válság - közölte Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, a csütörtök délután kezdődött EU-csúcsértekezlet éjszakába nyúlt munkavacsorája utáni sajtótájékoztatóján.

Merkel szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek azt kell felmérnie, hogy mely területeken rendelhetők el gazdasági korlátozó intézkedések, ha a konfliktus tovább terjed, vagy tovább destabilizálódik a helyzet.

A kancellár arról is beszámolt, hogy az EU kész pénzügyi támogatást nyújtani az új ukrán kormányzatnak, ha az megállapodásra tud jutni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A kancellár szerint az Ukrajna-IMF tárgyalásokon már érdemi haladást sikerült elérni, így a megállapodás hamarosan várható.

Angela Merkel kitért arra is: az unió kész ugyan saját megfigyelő missziót küldeni Ukrajnába, de előnyben részesítené azt a megoldást, hogy ilyen missziót az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) indítson, ha Oroszország beleegyezik annak mandátumába.

A kancellár szerint az uniós vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek nevét tartalmazó listát - amelynek eredeti változatát hétfőn állították össze az EU-tagországok külügyminiszterei - a csúcsvezetők most ugyanolyan kategóriába eső személyekkel, vagyis középvezetőkkel egészítették ki. A névsort pénteken teszik közzé - mondta Merkel.

Hollande: a Krím Oroszországhoz csatolásában közreműködő személyekkel egészítették ki a feketelistát

Brüsszel  - Olyan orosz és ukrán személyekkel egészítették ki az uniós vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak uniós feketelistáját, akik tevőlegesen hozzájárultak a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolásához - közölte Francois Hollande francia köztársasági elnök Brüsszelben, a csütörtök délután kezdődött EU-csúcsértekezlet éjszakába nyúlt munkavacsorája után tartott sajtótájékoztatóján.

Hollande - miként a szomszédos teremben sajtótájékoztatót tartó Angela Merkel német kancellár is - elmondta: a helyzet további eszkalálódásának esetére az Európai Bizottság gazdasági szankciók tervét dolgozza ki.

Az uniós csúcsvezetők március 6-án döntöttek úgy, hogy háromlépcsős megközelítést alkalmaznak. Az első lépcsőben leállították az oroszokkal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat. Ezen túlmenően kilátásba helyezték, hogy a feszültség enyhülésének hiányában második lépcsőként összeállítják a vízumtilalom és vagyonbefagyasztás szankciójával sújtandó személyek listáját, újabb orosz feszültségnövelő lépés esetén pedig harmadik lépcsőként messzemenő hatású gazdasági korlátozó intézkedéseket hoznak.

A most bejelentett intézkedések tehát megmaradtak a második lépcső szintjén, a külügyminiszterek által hétfőn összeállított feketelista kibővítésével.

"Oroszországnak meg kell értenie, hogy így nem folytathatja tovább, és rá kell találnia a párbeszéd útjára" - mondta Hollande.