EP-bizottság: Navracsics alkalmas biztosnak, de portfólióján Junckernek módosítania kell

Az ülésen részt vevő Molnár Csaba, a DK EP-képviselője újságíróknak elmondta, a testület kétszer szavazott. Először 15 igen vokssal, 10 ellenében, 2 tartózkodás mellett megszavazták, hogy Navracsics alkalmas EU-biztosnak. A második szavazás arról szólt, hogy a Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnök által összeállított tárcát megkaphatja-e a magyar jelölt. Itt 14 volt a nemleges és 12 az igenlő szavazatok száma, 1 tartózkodás mellett.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő azt mondta az ülés után újságíróknak, most Juncker megítélésén múlik, hogy miként lehet továbblépni, vagyis hogy a portfólió eredeti felelősségi területeinek egy részét elveszik-e vagy teljesen már tárcát kínálnak a magyar biztosjelöltnek.

Szerinte Navracsics Tibornak "nem a szakmai teljesítményét értékelték" a szavazáskor. "Nagyon sok kritika politikai jellegű volt az Orbán-kormánnyal és Magyarországgal szemben, és nem a biztos felkészültségével volt kapcsolatos" - tette hozzá a kárpátaljai EP-képviselő, a kulturális és oktatási bizottság tagja.

Akik nemmel szavaztak - tette hozzá -, azok többnyire azt kritizálták, hogy nem hiteles számukra az európai elkötelezettsége, nem olyan a politikai háttere, amilyet ők el tudnak fogadni egy biztossal szemben.

Szanyi Tibor, az EP szociáldemokrata frakciójában helyet foglaló magyar képviselői küldöttség vezetője úgy kommentálta a döntést, hogy bizottságnak bár nehezen, de sikerült elvonatkoztatnia az "orbáni gyalázattól", viszont a kijelölt biztosi posztra alkalmatlannak találta a magyar jelöltet. A szocialista EP-képviselő szerint a Junckernek minden ügyességére szüksége lesz, hiszen a posztok nagy részére már lezajlottak a meghallgatások és a többség el is nyerte az illetékes bizottságok támogatását.

Molnár Csaba úgy kommentálta az EP-szakbizottsági döntést, hogy "Navracsics Tibor, ahhoz, hogy meg tudja szerezni a hőn áhított európai bizottsági pozícióját, háromszor tagadta meg most az írásbeli kérdések ügyében mesterét, Orbán Viktort". A DK-s politikus szerint a magyar jelölt megtagadta az Orbán-kormány oktatáspolitikáját és médiareformját, valamint az általa is irányított bírósági reformot. "Csökkenti a hitelességét ennek a megtagadásnak az, hogy amikor pozícióban volt magyar miniszterként, akkor ezt nem tette meg" - jegyezte meg.

Elmondása szerint a szakbizottsági ülésen csak a jobbközép néppárti frakció állt ki teljes mellszélességgel Navracsics mellett.

Molnár Csaba szerint Juncker most vagy egészen más tárcát kínál a magyar jelöltnek, vagy szűkíti az eredetileg neki szánt portfóliót, vagy felkéri a magyar kormányt, hogy jelöljön új biztost. Molnár úgy úgy véli, a legvalószínűbb az, hogy Juncker a tárcához eredetileg tartozó területek közül legalább az egyiket el fogja venni.

Közleményében a Fidesz-KDNP EP-delegációja azt emelte ki, hogy "Navracsics Tibor meghallgatása az Európai Parlamentben egyértelmű siker volt", felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni.

"A parlamenti szakbizottság baloldali többsége ugyanakkor módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogy ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik. A biztosi portfóliók részletes tartalmát illetően a bizottság elnökének kizárólagos hatáskörében van a döntés" - írták közleményükben a magyar néppárti EP-képviselők, akik az elmúlt hetek "pártpolitikai alapú és ideológiai jellegű támadásait is figyelembe véve különösen nagy sikernek" tartják, hogy Navracsics Tibort a szakbizottság "meggyőző többséggel" támogatta az EU-biztosi alkalmasságát illetően.

Az MTI brüsszeli tudósítója uniós forrásból úgy értesült: a kinevezési folyamat ismerői azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a Navracsicsnak szánt tárcától elvonják az uniós polgárság felelősségi területét, és átadják azt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság leendő első alelnökének. Ebben az esetben a magyar biztos a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért lehetne felelős. Az AFP francia hírügynökség szintén úgy értesült uniós forrásokból, hogy az uniós polgárság felelősségi területét más biztosnak adná Jean-Claude Juncker. Mindez napokon belül tisztázódhat.

A jog szerint az Európai Parlamentnek és bizottságainak nem áll módjában, hogy egy-egy biztos kinevezését megvétózza, a plenáris ülés egyetlen egyszer szavaz arról, hogy támogatja-e az egész biztosi kollégium kinevezését. Még soha nem volt példa arra, hogy a plenáris ülés leszavazza a biztosi testület kinevezését, vagy akár egy bizottság leszavazzon egy kijelölt biztost.

Ennek veszélye eddig egyetlen egyszer fenyegetett, 2004-ben, amikor a José Manuel Barroso által igazságügyekért, szabadságért és biztonságért felelős biztosnak kijelölt, mélyen hívő és vallásos olasz Rocco Buttiglionével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, hogy nem fogja tudni garantálni a diszkriminációmentességet hivatala gyakorlása közben. Korábban úgy nyilatkozott, hogy bűnnek tartja a homoszexualitást, és nézetei szerint a család célja, hogy a nők gyereket szülhessenek, és élvezhessék egy férfi védelmét, aki gondoskodik róluk. Bizottsági meghallgatásán Rocco Buttiglione kiállt véleménye mellett, és közölte, hogy személyes nézetei nem befolyásolják majd a munkáját. Ennek dacára José Manuel Barroso kénytelen volt átalakítani a tárcák elosztását, Buttiglione visszalépett, Róma pedig Franco Frattinit küldte Brüsszelbe.