Kíváncsi rá, ki mennyit fizet menekültügyre Európában?

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a nyilvánosság erejével fogja kipréselni az EU-s tagállamokból azokat a pénzügyi és tárgyi felajánlásokat, amelyekkel a menekülteket és a háború sújtotta övezetek lakóit igyekszik segíteni az európai közösség az unión belül és kívül.

Olyan részletes táblázatokat tettek közzé az interneten, ahol még azt is darabra számon tartják, hogy az EU-s polgári védelmi mechanizmus keretében Magyarország eddig 50 ezer védőmaszkot küldött Szerbiának, valamint 1500 védőruhát, 6 ezer eldobható gázmaszkot és 78 téliesített sátort Szlovéniának.

A pénzügyi hozzájárulásokat három különböző alapba várja az Európai Bizottság. Az Afrika-alapot 3,6 milliárd eurósra szeretnék felduzzasztani. A Szíriának címkézett alap egymilliárd eurós, és egymilliárd eurót szánnak a Világélelmezési Program és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a kisegítésére is. Mindhárom összegnek a felét az EU-s büdzséből állja a Bizottság, a többi a tagállamok felajánlásain múlik. Az összesen 5,6 milliárd eurós segélyből 2,284 milliárd még hiányzik. Magyarország egymillió eurós humanitárius segélyre tett ígéretet szeptember 23. óta, az EB adatai szerint.

A legnagyobb felajánlást, 137 millió eurót az Egyesült Királyság tette eddig.

Az is kiderül a most közzétett információkból, hogy a 160 ezer menedékkérőt érintő áthelyezési művelet során eddig 86 embert utaztattak el Olaszországból: 48-at Finnországba, 38-at Svédországba. Tizennégy tagállam jelezte, hogy már készek a menedékkérők fogadására. A legtöbb helyet, 300-at Románia és Svédország ajánlotta eddig. Magyarország nem szabadított föl még helyet a ráeső 1294-ből. Küldött viszont négy határőrt az EU határvédelmi ügynökségébe, a Frontexbe, és egy szakértőt az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalba.

Kijelölték a „hotspotokat” is: hatot Olaszországban (Lampedusa, Pozzallo, Porte Empedocle, Augusta, Taranto, Trapani) és ötöt Görögországban (Leszbosz, Kiosz, Szamosz, Lerosz, Kosz).

Pontos adatokat kapunk ezen kívül arról, hogy hány embert utasítottak ki az EU-ból az elmúlt hónapokban: október 15-én például az osztrákok szerveztek egy transzfert Koszovóba, amelyen 25 olyan migráns is helyet kapott, akiket Magyarországon regisztráltak.

Azt ígérik, hogy a táblázatokat folyamatosan frissítik majd. Ha ez így lesz, napról napra nyomon követhetjük, hogy melyik ország nyúl a legmélyebben a zsebébe, hogy megoldják a menekültválságot.

Pénteken Jean-Claude Juncker, az EB elnöke, és Donald Tusk, az EU-s állami vezetőket összefogó Európai Tanács elnöke közösen küldtek levelet minden tagországnak, melyben a felajánlásaikra emlékeztették őket, és sürgették a politikusokat, hogy minél előbb mozgósítsák a segítséget.

A vasárnapi menekültügyi csúcstalálkozón megegyeztek az állami vezetők, hogy mindegyikük kinevez egy kapcsolattartót, aki azért lesz felelős, hogy az EU-s és a balkáni országokkal folyamatosan egyeztessen a menekülthelyzetről. Magyarországról a kontakt személy Lakatos Tibor rendőrezredes, a Belügyminisztérium Műveleti Központjának vezetője. A csoport meg is tartotta első videókonferenciás értekezletét csütörtökön.

A csúcstalálkozó egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a résztvevő államok 50 ezres időszakos fogadókapacitás kiépítésére tettek igéretet a nyugat-balkáni migrációs útvonal mentén. Ebből eddig 12 ezer jött össze: Ausztria ötezer, Szerbia háromezer, Horvátország és Szlovénia kétezer-kétezer helyet jelentett be.

A Szlovénának ígért 400 rendőrből és határőrből 183-at már kineveztek, 13 elkezdte a munkát, és 30 úton van. Magyarország 50 fős állománnyal segíti Szlovéniát.