Merkel újabb uniós szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben

Merkel újabb uniós szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben

Ha az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben - közölte Angela Merkel német kancellár az éjszakába nyúló szombati brüsszeli EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján.

A kancellár a sajtótájékoztatót megnyitó nyilatkozatában, majd kérdésekre válaszolva többször is leszögezte, az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, ezzel az összes uniós tagország egyetért.

A maga részéről ebből az alaptételből azt a következtetést is levonta, hogy a fegyverszállítás - és annak eredményeként a kijevi kormányzat katonai megerősítése - sem mozdítja elő a rendezés ügyét. 

Megjegyezte, hogy a fegyverszállítások kérdésében az egyes EU-tagországok már nem feltétlenül vallanak azonos nézetet. Az eltérő állásponton levő országok közül Merkel nem nevezett meg egyet sem, diplomaták azonban elmondták, hogy Litvánia például az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások mellett érvelt.

Angela Merkel kitért arra, hogy a tanácskozáson az uniós országok állam-, illetve kormányfői közül senki nem kérdőjelezte meg komolyan Oroszország "nagyszabású katonai érintettségét" az ukrán határtérségben. Szerinte ha ez így marad, akkor az EU részéről a szankciók kiterjesztése várható egy héten belül.

Egy héten belül újabb szankciókat készít elő az Európai Bizottság

Rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság fejleményei az Európai Tanácsot, ezért az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő, a legfőbb stratégiai döntéseket meghozni hivatott testület arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni Oroszországgal szemben.

A szombat délután kezdődött rendkívüli uniós csúcsot követően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vasárnap hajnalban elmondta, az Európai Tanács készen áll, hogy további jelentős lépéseket tegyen a helyszínen zajló események függvényében. A belga politikus szerint mindenki tisztában van azzal, hogy gyorsan kell cselekedni, a további lépések attól függnek, hogy mi történik Kelet-Ukrajnában.

"Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, aki szerint egyetértés alakult ki, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, akkor azért egyre nagyobb árat kell fizetnie. A portugál politikus tudatta: a bizottság hamarosan leteszi az asztalra az újabb javaslatokat.

"A szankciók nem öncélúak, hanem eszközként szolgálnak annak demonstrálására, hogy ez a viselkedés nem elfogadható" - jelentette ki Barroso, aki szerint túl nagy a kontraszt az elhangzott ígéretek és a terepen tapasztalható valóság között.

"Ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani" - húzta alá az Európai Bizottság elnöke.

Herman Van Rompuy arról is beszámolt, hogy a tagállamok vezetői áttekintették a közel-keleti helyzetet is, amely szintén rosszabbra fordult a legutóbbi időszakban. Az Európai Tanács üdvözli, hogy egyes tagállamok fegyverekkel látják el az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorszervezet elleni küzdelem résztvevőit Irakban, valamint felkérik az uniós külügyminiszterek tanácsát, hogy készítsenek elő szankciókat a szervezet ellen, amelyekkel a többi között a terroristák megfoszthatók törvénytelenül szerzett olajbevételeiktől. Van Rompuy korábban, a csúcstalálkozó kezdetén barbár fanatikusoknak nevezte az IÁ terroristáit.

"Az erőszak szétszakíthatja a térséget és továbbterjedhet" - figyelmeztetett az Európai Tanács elnöke.

Tusk és Mogherini mellett döntött az Európai Tanács

Donald Tusk lengyel kormányfőt választották meg az Európai Tanács elnökének, Federica Mogherini olasz külügyminisztert pedig az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU-tagállamok vezetői szombaton Brüsszelben tartott rendkívüli tanácskozásukon - jelentette be Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács leköszönő elnöke a Twitteren.

Az előzetes várakozásoknak megfelelő döntés meghozatalát követő sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy arról beszélt, hogy Tusk az Európai Tanács egyik legtapasztaltabb tagja, hosszú idő után az első kormányfő, akit újraválasztottak Lengyelországban, valamint átvezette hazáját a gazdasági válságon, fenntartva a folyamatos gazdasági növekedést.

"Donald Tusk államférfi Európa számára" - húzta alá a belga politikus,hozzátéve, hogy az EU-nak határozott vezetésre van szüksége. Van Rompuy egyúttal azt a három kihívást is megnevezte, amely szerinte a legjelentősebb megoldandó feladat az Európai Unió új vezetése számára: a stagnáló gazdaság, az ukrán-orosz konfliktus, valamint az Egyesült Királyság helye az unióban.

Mogheriniről szólva az Európai Tanács távozó elnöke közölte: a testület meggyőződése, hogy az olasz külügyminiszter az európai érdekek és értékek gyakorlott védelmezője lesz, Európa új arca a partnerekkel folytatott ügyletek során.

Tusk fontos pillanatnak nevezte megválasztását, és úgy véli, személyes tapasztalata fontos "energiaforrás" lehet Európa számára. Mint mondta, elődjétől megtanulta, hogy legfőbb feladata a kompromisszumkeresés lesz.

"A lengyelek 80 százaléka hisz Európában, és abban, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája. Magam is hiszem, hogy az EU-nak nincs alternatívája" - jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Tusk, aki az eurótagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján is elnököl majd, világossá tette, hogy úgy véli, nincs ellentmondás a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedés között. "Nekünk is sikerült" - mondta.

Mogherini felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniót válsággócok veszik körül, mint mondta, az ukrán válság európai területen zajlik, de kiemelte Irakot, Szíriát és Líbiát is.

"Világos és határozott szándékom az, hogy munkámat az Európai Unió minden egyes tagállamának és minden egyes állampolgárának az érdekében fogom végezni, együttműködve az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel" - mondta az EU következő külügyi főképviselője.

A tapasztalatlansága és az Oroszországgal szembeni békülékenysége miatt őt ért bírálatokra azt mondta: 41 éves, de 20 éve foglalkozik európai és nemzetközi ügyekkel, az olasz miniszterelnök és az Európai Tanács több tagja is fiatalabb nála, továbbá a politikai pályán és a civil szférában szerzett tapasztalatot is értékesnek tekinti. Elmondta, hogy az olasz elnökség kezdete óta az első útja Kijevbe, majd onnan Moszkvába vezetett, célja pedig az volt, hogy előmozdítsa a párbeszédet. Úgy fogalmazott, hogy a szankciós politika mellett a diplomáciai csatornákat is nyitva kell tartani. Bízni kell abban, hogy ez eredményre vezet, és egyelőre nem ez a helyzet - hangoztatta az olasz politikus.
"Európa béketervként indult, és ezt sosem szabad elfelejteni, legfőképpen mind amiatt, ami körülöttünk történik" - nyomatékosította Mogherini.
Donald Tusk is beszélt az ukrajnai helyzettől, mint mondta, a konfliktusra az EU-nak egységes választ kell adnia.

"Az EU csak akkor bukik el, ha megosztottá válik - húzta alá. - A célunk az, hogy béke legyen."

Tuskot amiatt érték bírálatok több oldalról is, mert sem az angol, sem a francia nyelvet nem beszéli folyékonyan. Mikor egy újságíró szembesítette ezekkel a kritikákkal, Tusk azt ígérte, hogy mikorra hivatalba lép, decemberre, 100 százalékosan felkészül angolból.
A lengyel kormány jövőjét firtató kérdéseket Tusk azzal hárította el, hogy arról majd a jövő héten Varsóban fog nyilatkozni.

A csúcstalálkozóra érkezve Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésre, miszerint elfogadható lenne-e Magyarország számára, hogy Federica Mogherini legyen a külügyi főképviselő, Herman Van Rompuyt pedig Donald Tusk váltsa az Európai Tanács élén, azt mondta, ez ésszerű megoldásnak tűnik.

EU-csúcs - Megkezdődött a tanácskozás

Az ukrajnai orosz agressziós cselekmények miatt az Oroszország elleni uniós szankciók lehetséges megszigorításáról szóló találgatások közepette kezdődött meg szombat délután Brüsszelben az EU-országok csúcsvezetőinek rendkívüli tanácskozása.

Az ülés eredetileg tervezett fő témája két uniós kulcspozíció betöltésének az eldöntése: miután az Európai Parlament (EP) már megszavazta az Európai Bizottság elnökének - a portugál néppárti José Manuel Barroso utódjának - Jean-Claude Juncker szintén néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt, az EP elnöke pedig ismét a német szociáldemokrata Martin Schulz lett, az állam- és kormányfőknek most minősített többséggel az Európai Tanács elnökének személyéről - vagyis saját testületük irányítójáról -, továbbá az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről kell dönteniük. 

Az előbbi posztot eddig a belga néppárti Herman Van Rompuy, az utóbbit a brit munkáspárti Catherine Ashton töltötte be.

Angela Merkel német kancellár a tanácskozásra érkezve úgy vélekedett, hogy ezúttal sikerül dűlőre jutni a személyi kérdésekről.

Az Európai Tanács elnöki posztjára Donald Tusk lengyel kormányfőt, a főképviselői tisztségre pedig Federica Mogherini olasz külügyminisztert tekintik a legesélyesebbnek uniós körökben. 

Ukrajnáról Merkel azt, mondta, hogy ott "nagyon súlyos" a helyzet.

Francois Hollande francia köztársasági elnök arról beszélt érkezési nyilatkozatában, hogy az Oroszország elleni szankciókat "az eddiginél magasabb szintre" kell emelni.

Mark Rutte holland kormányfő visszafogottan szólt a szankciószigorítás eshetőségéről. Mint mondta, az Európai Bizottságnak át kellene tekintenie a szankciók politikai és gazdasági hatását. A maga részéről elégedetlenségét hangoztatta a szankciók eddigi hatásfokát illetően.
Dalia Grybauskaite litván államfő úgy fogalmazott újságírók előtt a tanácskozás megkezdése előtt, hogy Oroszország "gyakorlatilag hadiállapotba" került azzal az Ukrajnával, amely közeledni kíván Európához.

Alexander Stubb finn miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a szankciószigorításhoz a tagállamok többségének támogatására van szükség. Kizárta a konfliktus katonai megoldásának lehetőségét, és arra hivatkozott, hogy az EU csak "puha" hatalomgyakorlásra képes. Szerinte is át kell tekinteni, mennyire mondhatók eredményesnek az eddigi szankciók.