Simor kinevezése, alkotmánymódosítás, antiszemitizmus, média helyzete

Stefan Wagstyl, a londoni gazdasági napilap szerkesztője a beyondbrics blogrovatban írt bejegyzésében úgy véli: Orbán Viktor Fidesz-beli követői mindent megtettek, hogy fogást találjanak Simoron, beleértve pénzügyeit, Simor megítélését azonban ez sem kezdte ki.

A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap írása szerint Simor András befektetői körökben nagy megbecsültségnek örvend, a Fidesz részéről viszont rendszeresen bírálták, azon a címen, hogy túl keveset tett a gyengülő magyar gazdaság támogatásáért.    A The Times hangsúlyozza ugyanakkor, hogy Orbán és Simor rossz viszonya ellenére a magyar hatóságok az EBRD többi részvényesével együtt megszavazták Simor alelnöki kinevezését.

Budapest 100 ezresre becsült zsidó lakossága a legnagyobb közösség Közép-Európában, amelynek soraiból a romló gazdasági helyzet és a növekvő antiszemitizmus miatt egyre többen mérlegelik a kivándorlást, igaz, a Mazsihisz adatai szerint tavaly ezt a tervüket csak mintegy ezren váltották valóra - írta háromoldalas, a magyar zsidóság helyzetéről szóló beszámolójában az április 1-jei dátummal megjelent amerikai Time magazin.   

"Elszigetelt zsidóellenes események esetenként Európa-szerte előfordulnak, de az efféle incidenseket Magyarországon a közvélemény mérhető sötétebbre fordulása is kíséri"- írta Lisa Abend.   

"Orbán saját nacionalista retorikája nem segít" - állította a legújabb antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatban Abend, aki egyebek között azzal érvelt, hogy a magyar miniszterelnöknek "a magyar hazafiság újjáélesztésére irányuló erőfeszítései" közepette a kormánya megengedte, hogy egyes városok szobrot emeljenek "a Magyarország zsidó lakossága nagy részének deportálásakor hatalmon lévő" Horthynak vagy utcát nevezzenek el róla.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilap Magyarország megvédi a laza pénzpolitikáját címmel közölt beszámolót, amelyben a szerző, Michaela Seiser a kamatdöntő üléseket követő sajtótájékoztatók megszüntetésével kapcsolatban kiemelte: "közgazdászok aggódnak" a monetáris politika "átláthatóságáért".     

A Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilap Világvége hangulat Magyarországon címmel közölt elemzést az online kiadásában. A szerző, Tim Rahmann írásában kiemelte: "Miközben egész Európa Ciprusra figyel, Orbán Viktor tovább alakítja át országát", amely így "Európa legnagyobb problémájává válik politikailag és gazdaságilag is".    

Kifejtette: az alkotmánymódosításoknak "egyetlen egy haszonélvezője van: maga Orbán Viktor", aki az alaptörvény változtatásaival folytatja "a demokrácia leépítését". A gazdasági hetilap szerzője hangsúlyozta: az Európai Uniónak "nyomást kellene gyakorolnia" a kormányra, amely a gazdasági problémák miatt "a falhoz szorult". Hozzátette: ha a budapesti vezetés "tovább hajszolja az országot az elszigetelődésbe, az államcsőd már csak idő kérdése”.

Mi a közös a szaúdi milliárdosban, az ukrán üzletemberben, egy izlandi bankban, a magyar miniszterelnökben és az ecuadori államfőben? - teszi fel a kérdést az al-Dzsazíra. Az arab hírtelevízió honlapján közölt összeállítás szerzőjének válasza: valamennyien gyűlölik a tényfeltáró, oknyomozó újságírókat és félnek tőlük. A cikk szerint Orbán Viktor a külföldi bírálatok legitimitását a szuverenitás kártyájának a kijátszásával kérdőjelezi meg, azzal vádolva az Európai Uniót, hogy gyarmatként bánik Magyarországgal, helyi becsmérlőit pedig árulóként bélyegzi meg. Hasonló retorikát alkalmaz néhány latin-amerikai kormány is - olvasható a katari kormány által finanszírozott arab csatorna honlapján.