Külföldi sajtó Magyarországról

A Die Presse című konzervatív osztrák napilapban megjelent vendégkommentárjában Karl Pfeifer, a Hetek című hetilap bécsi tudósítója azt írta: mindeddig nehezen volt elképzelhető, hogy az EU-ban parlamenti képviselők nyilvánosan felmelegítsenek rituális gyilkosságról szóló legendákat, de pontosan ez történt a múlt kedden Baráth Zsolt jobbikos képviselő parlamenti felszólalásával. A szerző véleménye szerint Magyarországon az antiszemitizmus ismét politikai eszköz lett, amit "az egyik párt nyíltan és kifejezetten használ". Értékelése szerint a Fidesz "csak fél szívvel" határolódik el az antiszemitizmustól. A Fidesz úgy gondolja - írta a vendégkommentátor -, a Jobbikhoz pártolt szavazóit csak úgy szerezheti vissza, "ha teljesíti a Jobbik követeléseit". Ennek alátámasztására a nemzeti összetartozás napjának bevezetését és Károlyi Mihály szobrának elszállítását említette példaként.

A Fidesz - írta a Die Presse szerzője - a Jobbik támogatásával az EU és az IMF elleni "szabadságharcról" beszél. Ezzel egyidejűleg az illetékesek erősködnek, hogy teljesíteni szeretnék az EU és az IMF feltételeit, mégis vonakodnak módosítani a legtöbb, az EU által kifogásolt törvényt. "Ez veszélyes politika, főként egy olyan országban, ahol a lakosság többségének életkörülményei két év Fidesz-kormányzás alatt gyorsan romlottak" - vélekedett Pfeifer.

Lengyelország és Magyarország gazdasági fejlődését igyekszik összehasonlítani a European Voice című brüsszeli hetilap egyik írása a csütörtökön megjelent legfrissebb számban. A véleményoldalon megjelent cikk szerzője, Stewart Fleming szabadúszó londoni újságíró a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésére hivatkozva úgy vélte, Lengyelországnak helye van a világ legfejlettebb gazdaságai között. Magyarországról viszont - szintén az OECD értékelése alapján - egyebek között azt emelte ki, hogy "a nemzetközi gazdasági lassulás és a kicsúcsosodott piaci feszültség a már egyébként is törékeny és súlyosan eladósodott gazdaságot a recesszió felé mozdította el".

A lap szerint Magyarország a pénzügyi piacok tűzvonalába került, és ennek okai közé tartozik a kormány népszerűségének csökkenése, a hitelek visszatartása és az unióval kialakult konfliktus.