Az ASEAN-csúcson az észak-koreai rakétaindítás is téma lesz

A kedden kezdődő kétnapos csúcstalálkozón, amelynek házigazdája Kambodzsa, a fő kérdés a tíz tagállamnak és 600 milliós népességének 2015-ig történő, európai uniós jellegű szövetségbe tömörítése lesz, de más fontos ügyeket is megvitatnak.

Az ASEAN-országoknak a csúcstalálkozó előtt ülésező külügyminiszterei aggodalmukat fejezték ki az észak-koreai rakétaindítási terv miatt. Amerikai illetékesek szerint Phenjan kísérletre készül nagy hatótávolságú rakétával, és annak darabjai Délkelet-Ázsiában csapódhatnak be. Észak-Korea - állítása szerint - békés célú megfigyelő műholdat akar felbocsátani április 12. és 16. között.

Albert del Rosario Fülöp-szigeteki külügyminiszter és indonéziai kollégája, Marty Natalegawa komoly aggodalmát fejezte ki a rakétaindítás miatt, amely az utóbbi szerint várhatóan csökkenteni fogja az észak-koreai atomprogramról tartandó hatpárti tárgyalások újrafelvételének esélyeit.

A csúcsot megelőző miniszteri tanácskozások napirendjén szerepeltek a természeti erőforrásokban gazdag Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos területi konfliktusok is. Kína, Tajvan és az ASEAN-tag Vietnam, Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei közül mindegyik országnak van valamilyen területi igénye a térségben. A Fülöp-szigetek és Vietnam, illetve Kína között igen heves vita volt emiatt az elmúlt hónapokban, diplomáciai összetűzések voltak a kőolaj- és gázfeltárások, valamint a halászati jogok kérdésében.

A hidegháború időszakában, 1967-ben a kommunizmus elleni védőbástyaként létrehozott ASEAN gyakran találta magát jelentős konfliktusok középpontjában. A regionális szervezet a feltörekvőben lévő Kína és a magát ázsiai-csendes-óceáni nagyhatalomként megerősíteni törekvő Egyesült Államok között lavíroz.

Mindkét ország óriási befolyást gyakorol a politikai és biztonsági előnyökért, illetve az exportpiacokért folyó harc csataterévé vált ASEAN-ra. Míg tavaly Délkelet-Ázsia legnagyobb demokráciája, Indonézia töltötte be a soros elnöki tisztet, ez most több kisebb, kevésbé demokratikus államokra száll, így az idén a Kína szövetségesének számító Kambodzsára.

Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök a csúcstalálkozó előtt járt Phnompenben. Kína akkor is azonnal Kambodzsa segítségére sietett, amikor Phnompen az évente több mint 1000 találkozót tartó ASEAN ügyeinek menedzseléséhez kért logisztikai támogatást. Peking 400 ezer dollár értékű berendezést, 200 számítógépet, 100 laptopot, 60 lézernyomtatót és 20 faxot, hangrögzítőket, vetítőgépeket és képolvasókat adományozott Phnompennek a Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség szerint.

A találkozó keddi napirendjének kiemelt témája az a törekvés, hogy Délkelet-Ázsia három éven belül képes legyen EU-típusú közös piaccá és termelési bázissá átalakulni, a javak és az emberek szabad mozgását biztosítva. Közös valuta létrehozásáról egyelőre nincs szó.

Szurin Picuvan, az ASEAN thai főtitkára derűlátóan nyilatkozott a 2015-ös határidőről. Szavai szerint a szervezet sínen van, bár egyes országok késésben vannak a szükséges törvényi háttér megteremtésében.

Szerdai hagyományos, zártkörű megbeszélésükön a vezetők várhatóan mindenféle kérdést megvitatnak. Ilyenkor korábban rendszerint Mianmar (az egykori Burma) volt a téma, ahol tavalyig katonai junta volt uralmon és lábbal tiporták az emberi jogokat. Mianmar – az amerikai és több európai kormány tiltakozása ellenére – 1997-ben csatlakozott a szervezethez.

Szurin dicséretes változásoknak nevezte, hogy az utóbbi hónapokban Mianmarban tapasztalt reformokat, beleértve a vasárnapi időközi választásokat, amelyek eredményeként a demokráciapárti ellenzék emblematikus alakja, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji is bejutott a parlamentbe, . "Általános megkönnyebbülés, hogy (mianmari helyzet) egyre kevésbé vitatott kérdés" – mondta a főtitkár.

Az ASEAN Indonézia, Szingapúr, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld részvételével alakult meg kereskedelmi szervezetként, később vált politikai, kulturális és gazdasági klubbá. 1984 és 1999 között Brunei, Vietnám, Laosz, Mianmar és Kambodzsa csatlakozott hozzá.