Így kerülje el, hogy a nyaralás rémálomba forduljon! – Tippek és tanácsok

Kitört a vakáció – aminek a gyermekek természetesen felhőtlenül örülnek (unokáim unott kiskamaszból virágzó tinédzserekké váltak mintegy varázsütésre…), ám a szülők már nem annyira felhőtlenek.

A legnagyobb gond nem az, hogy hova tegyük a gyerekeket, akik úgyis feltalálják magukat minden lehető és lehetetlen körülmény közepette is, hanem inkább az, hogy hogyan engedjük őket neki a nyárnak?

A legfontosabb, hogy a közlekedési szabályokkal tisztában legyenek, ami természetesen nem csak nyári feladat. Sokkal jobb, ha folyamatosan neveljük arra a gyerekeket, hogy ne rohangásszanak se a járdán, se az úttesten, utóbbin való átkelés előtt gondosan nézzenek körül. (Ismerik a viccet, hogy egy gyerek sír az út szélén? Miért sírsz, kérdezik. Azért, mert anyukám azt mondta, hogy csak akkor mehetek át az úton, ha már minden autó elment. De még egy se jött!) Az is igaz, hogy a kerékpárosnak ugyanolyan elsőbbsége van, mint a kamionnak, de az a legnagyobb igazság, hogy csak annak van elsőbbsége, akinek megadják… Kerékpár-világítás nélkül még nyáron sem szabad elengedni otthonról a gyereket. A legjobb pedig kikérdezni, hogy emlékszik-e még a kanyarodás és az elsőbbségadás szabályaira. (Ez persze csak akkor működik, ha a szülő is tudja azokat, nem pedig úgy közlekedik, hogy „úgyse szokott jönni semmi”…)

Lehetőleg ne mászkáljon egyedül a gyerek, minimum kettesben, de inkább csoportosan legyen, akkor mindig nagyobb a valószínűsége annak, hogy akad közöttük józanul gondolkodó. A kalandkeresés elkerülhetetlen, de nem szükséges mindenáron Bruce Lee határait feszegetni. A leg­egyszerűbb szabály talán a legrégebbi: sötétedésre itthon légy!

Ha vízparton nyaral a kölyök vagy vízpart közelében lakunk, meg kell mutatni neki a kijelölt fürdőhelyet, és az alapszabályt ezredszer is el kell ismételni: felhevült testtel nem ugrunk vízbe! Pláne ott, ahol csak térdig ér a víz…Nap­olaj nélkül nem szabad a strandra menni, és az úszógumi, a gumimatrac közel sem életmentő eszköz, inkább veszélyes, mint biztonságos.

Idegenekkel természetesen nem ismerkedünk, sem egyedül, sem csoportosan, sem interneten, és nem is fogadunk el tőlük semmit, sem cukorkát, sem bélyeget, sem tablettát: ezt sem árt elmondani újra. Jó, ha a gyerek tudja, hol, kitől és hogyan kérhet a legegyszerűbben és a legkönnyebben segítséget, miként az is csak jó lehet, ha tudja, hol találja szülőjét, és ha nála van a szülő munkahelyének a címe, telefonszáma. Az se rossz, ha egyszer szerét ejti a szülő annak, hogy előre bejelentés nélkül utánanézzen a gyereknek – de hát ez se különleges nyári feladat, hanem az év minden hetére jó tanács…