Nem mindegy, mit ültetünk

2018.07.24. 13:00

Száz év alatt a természetes erdőterület jelentősen lecsökkent

A sötétebb fák több hőt nyelnek el, mint a világosabbak, ezért jobban melegítik a földet. Egyáltalán nem mindegy, milyet ültetünk.

duol.hu

Egy új francia tanulmány szerint már az 1750-es években ültetett fák is hozzá­járultak a globális felmelegedéshez, mert a széles levelű fajokat akkortól többnyire tűlevelű­ekre, így például fenyőre cserélték.

A tűlevelű fák jóval sötétebbek, ezért több hőt nyelnek el, mint például a tölgy- vagy a nyírfa, ez pedig kedvez az üvegházhatásnak. Ez a tényező Európa-szerte majdnem 0,12 fokkal növelte a felmelegedést ez idáig. A gyorsabban növekvő és kereskedelmi szempontból értékesebb fafajok, például a skót fenyő vagy a norvég lucfenyő telepítése is jelentős hatást gyakorolt az erdők fényvisszaverő képességére, és megváltoztatta a talaj kipárolgásának jellegét is.

A sötétebb tűlevelű fák több hőt nyelnek el

Magyarországon 2016-ban több mint 2,59 millió hektár volt az erdőterületek nagysága, ami 150 ezer hektárral több, mint 2000-ben. A legtöbb fa akác, aztán jönnek a tölgyerdők, majd a cser, ezt pedig az erdeifenyő követi. Ez utóbbi 121 ezer hektáron, főleg a Nyugat-Dunántúlon, legnagyobb területen Vas megyében található a Központi Statisztikai Hivatal 2013-as összefoglalója szerint.

Európa zöld lombozata 1750 és 1850 között drámai mértékben összezsugorodott, a természetes erdőterület alig 200 ezer négyzetkilométerre csökkent – hívták fel a figyelmet a franciaországi Laboratory of Climate Science and Environment kutatói. Az ebben a korszakban kibontakozó ipari forradalom, valamint a hajóépítés faigénye miatt jelentősen csökkent az őshonos fajokból álló erdők területe. Bár a gyors újraerdősítés önmagában jó dolognak tűnik, az új tanulmány megkérdőjelezi az eddigi erdősítések egyértelműen pozitív hatását a klímaváltozással kapcsolatban.

Fotó: pixabay.com

A francia kutatók egy föld­atmoszféra-modell segítségével rekonstruálták az elmúlt 250 esztendő európai erdőgazdálkodásának történetét. Ez kimutatta, hogy amikor emberi ellenőrzés alá került az erdősítés, jóval kisebb lett a szén-dioxid-elnyelés is a vadon növő természetes erdőségekhez képest. A tanulmány szerzője, Kim Naudts szerint a napjainkban tudatosan telepített erdők is kevesebb szenet képesek megkötni és elraktározni, mint a 250 esztendővel ezelőtti természetes erdőségek.

A klímaváltozást kezelendő a legtöbb kormány főleg erdősítést, faültetési programokat hirdet meg. A világ mezőgazdasági kormányzatainak azonban sokkal jobban oda kellene figyelniük erre a témára, és óvatosabban kezelniük a faültetést, ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen fajokkal és milyen módon folyik az erdőgazdálkodás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában