Virtuális valóság

2017.11.20. 11:00

Robbanásszerű változás zajlik az informatikában – Dr. Baranyi Péter előadása Dunaújvárosban

A Magyar Tudomány Ünnepéhez csatlakozva számos remek előadás, szakmai bemutató várta az érdeklődőket a Tudományos hét keretében a Dunaújvárosi Egyetemen. Középpontban az emberközpontú tudomány.

Szabó Szabolcs

Prof dr. Baranyi Péter, a győri Széchenyi Egyetem egyetemi tanára, a Dunaújvárosi Egyetem Tudományos hetének ünnepi plenáris ülésén tartott előadásán

Fotó: Zsedrovits Enikő

„Találjuk fel a jövőt” – biztatta kortársait a hatvanas évek elején Gábor Dénes, Nobel-díjas fizikus, de a jövő „feltalálása” mellett elengedhetetlenül fontosnak tartotta azt is, hogy készüljünk fel a technológiai fejlődéssel járó kihívásokra.

Most, több mint fél évszázaddal később immár elodázhatatlan feladat például annak megválaszolása, hogyan lehet harmonikus ember és gép együttműködése akkor, amikor tudjuk, hogy ahol gyors reakciókra, hirtelen elvégzendő bonyolult műveletekre van szükség, a gépi intelligencia előbb-utóbb felülmúlja az emberi képességeket.” – e gondolatokkal (is) ajánlotta a az idei Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó előadásokat Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese az érdeklődők figyelmébe.

Mint arról már beszámoltunk, a Dunaújvárosi Egyetem novembert 14-én tartotta idei Tudományos hetének plenáris ülését, amelynek ünnepi nyitóelőadását a győri Széchenyi Egyetem egyetemi tanára prof. dr. Baranyi Péter tartotta – látványos bemutatóval fűszerezve.

Digitális életünknek, azaz mindannak, amely programok segítségével számítógépen, vagy egyéb eszközökön végrehajtunk, több fontos pillére van. Ilyen például az „office”, azaz a hivatal, amelynek segítségével privát irodánkat üzemeltetjük. Ennek segítségével dolgozunk, készítünk házifeladatot, stb. A másik hasonlóan fontos láb a prezentáció. Cégeknél, iskolában szinte mindig prezentálunk, azaz szeretnénk megosztani gondolatainkat, ötleteinket – hiszen így halad előre a világ. A következő pillér a kollaboráció, azaz az együttműködés, e terület az utóbbi tíz évben robbanásszerű fejlődést mutat.

Ezt az együttdolgozást rengeteg hasznos szoftver segíti. A negyedik elem pedig a virtuális valóság (VR). Ez minden bizonnyal a legnagyobb robbanása lesz az informatikának. Jelen pillanatban ezt még csak kevesen értik, ám ezzel semmi gond nincs, hiszen általában nem mindig értjük tudatosan azt, amin éppen átesünk. (Gondoljunk csak az érintő képernyős telefonra). Úgy vélem, még pár év és a számítógépek átállnak majd 3D-s operációs rendszerre. Ha egyszerűen akarnék fogalmazni: kinőttük a windows-t. Azaz az „ablakok” után jönnek majd a „terek.”

Prof dr. Baranyi Péter, a győri Széchenyi Egyetem egyetemi tanára, a Dunaújvárosi Egyetem Tudományos hetének ünnepi plenáris ülésén tartott előadásán
Fotós: Zsedrovits Enikő

 

Mint számos korábbi fejlesztésnek köszönhetően a VR 3D-s technológiával gyorsabbak, hatékonyabbak vagyunk. és jóval több információt tudunk kezelni és feldolgozni. Mint korábban felsoroltuk a digitális életünk négy nagyon fontos lába van, ezek: az iroda, a megosztás, az együttműködés és a negyedik lesz a virtuális valóság.

Mindez hatalmas változást jelent majd a munka világában, az oktatásban, gyakorlatilag az élet minden területén – fogalmazott előadásában prof. dr. Baranyi Péter.

VIRTUÁLIS VALÓSÁG: DEFINÍCIÓK

A virtuális valóság – angolul: virtual reality, VR – meghatározására több definíció is született. György Péter esztéta értelmezése szerint a virtuális valóság alatt a digitális technikával létrehozott és az általa felkeltett perceptuális élmény egészét értjük.

Egy másik definíció szerint a virtuális valóság egy számítógépes környezet által létrehozott, mesterséges világ, amelybe a felhasználók megpróbálnak minél jobban belemélyedni és beleélni magukat az adott virtuális világban történő eseményekbe.

Az egyik legfontosabb tulajdonság, kritérium az, hogy a VR-felhasználónak teljesen bele kell élnie magát, hinnie kell abban, hogy ténylegesen része a mesterséges valóságnak. A másik fontos szempont, hogy a virtuális valóságban megjelenő tárgyaknak természetesnek kell tűnniük. Ideális esetben, megfelelő tapasztalás után ez a világ ugyanolyan megszokott lehet, mint a valóság. Az elképzelt világ törvényszerűségeinek ugyanúgy megismerhetőknek kell lenniük, mint a valóságos világ jelenségeinek – olvasható a wikipedia oldalán.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában