Januártól bizonyos ügyekben elkerülhetjük a peres eljárást

A közjegyzők hatásköre

1992. január 1-jével állították vissza Magyarországon a latin típusú közjegyzőséget. Azóta a közjegyzők nem állami alkalmazottként, de az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként, független és pártatlan hatóságként végzik tevékenységüket – áll a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményében. Ebből kiderül az is: az elmúlt 25 évben folyamatosan bővült a közjegyzők hatásköre. A hagyatéki és az okirat-szerkesztési eljárás mellett több, korábban a bíróságok hatáskörébe tartozó eljárást – például fizetési meghagyásos eljárás, előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése – is részben vagy egészében „megörököltek”. Így – szól a közlemény – az egymillió forint alatti lejárt pénzkövetelések érvényesítése esetén ma már főszabály szerint közjegyzőhöz kell fordulni, 2010 óta pedig a közjegyzői okirat, valamint a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás alapján közvetlen bírósági végrehajtás indítható a közjegyzőnél.

Mit értünk egyezség alatt?

– Az egyezség jogi értelemben kölcsönös engedményen alapuló megállapodást jelent, írásos módon, a keresetindítás előtt, polgári peres útra tartozó vagyonjogi ügyekben – válaszolja meg a kérdést Szabó László közjegyző, hozzátéve: – 2018. január 1-től nyílik lehetőség arra, hogy a felek a bíróság helyett jogvitájukat közjegyző előtt egyezséggel rendezzék, közjegyzői nemperes eljárás keretében.

Milyen jellegű ügyekben köthető egyezség?

A közjegyzői egyezségi eljárásnak polgári peres útra tartozó vagyonjogi ügyekben van helye – tudtuk meg Szabó Lászlótól.

– A jogszabály felsorolja azokat az ügyeket, amelyek továbbra is csak bírósági úton érvényesíthetők. Nem lehet közjegyző előtt egyezséget kötni a jövőben sem – többek között – személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú, végrehajtási, munkaügyi, állami vagyonnal kapcsolatos, vagy olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot kell alkalmazni – részletezi a Hírlap kérdésére a székesfehérvári közjegyző.

A gyakorlatban hogyan működik az ügyintézés?

– Az eljárás kérelemre indul. Egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel vagy székhellyel, valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek. Általánosságban az illetékes közjegyző – természetes személy esetén – a kérelmező lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez igazodik. Ha azonban az ügy tárgya időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, az eljárásban az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a jogosult lakik. Ha például ingatlan tulajdona az ügy tárgya, az ingatlan fekvésének helye is meghatározhatja a közjegyző illetékességét – részletezi Szabó László, mely közjegyzőhöz kapcsolódhat egy-egy egyezségi eljárás.

– A kérelem alapján a közjegyző a feleket egyezségi kísérletre megidézi. Az eljárásban más személy beavatkozásának nincs helye. Bizonyítás felvétele sem lehetséges, az eljárás nem függeszthető fel, szünetelésre nincs mód. Ha az eljárás lefolytatásának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet visszautasítja. Amennyiben a felek egyezségre jutnak, úgy azt a közjegyző végzéssel jóváhagyja, egyezség hiányában pedig a jóváhagyást megtagadja – magyarázza a szakértő, kiemelve: a közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú lesz, így ha azt valamelyik fél nem tartja be, vele szemben akár közvetlen bírósági végrehajtásnak is helye lehet.

A jóváhagyott vagy megtagadott egyezség ellen is lehet fellebbezni. Az eljárást a közjegyző akkor szünteti meg, ha a felek között nem jön létre egyezség, vagy ha valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be. Ha az egyezség hatályosságához harmadik személy (például tulajdonostárs) vagy hatóság (például földhivatal) jóváhagyása szükséges, úgy annak bemutatására a közjegyző határidőt ad. Ennek eredménytelensége esetén a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja – mondja Szabó László.