Ki volt a francia politikus magyar származású menye, Michnay Ida?

Georges Benjamin Clemenceau francia politikus, a Harmadik Köztársaság miniszterelnöke volt. Az első világháború befejezése idején, a versailles-i békeszerződés és a Magyarországot feldaraboló trianoni békeszerződés egyik fő megalkotója volt.

1841. szeptember 28-án született, és Párizsban hunyt el 1929. november 24-én. Eredeti szakmája orvos volt, de hamar elkezdett politizálni, majd mint újságíró és lapszerkesztő is jelentős befolyást vívott ki magának. Állhatatos politizálásért kapta a „Tigris” gúnynevet. Miután Nantes-ban orvostant tanult, az Egyesült Államokba utazott, ahol New Yorkban élt.

Nagy benyomást tett rá az amerikai közbeszéd és politikai felfogás. Annyira tetszett neki a tengerentúli élet, hogy komolyan foglalkozott azzal a ténnyel, hogy Amerikában telepedik le. Connecticutban tanítani kezdett egy lányiskolában, és 1869-ben feleségül vette egyik tanítványát, Mary Plummert. Három gyermekük született, de 1876-ban elváltak. A pletykák szerint az után vált el a feleségétől, miután az félreérthetetlen helyzetben találta egyik amerikai szeretőjével. Clemenceau ezután visszatért Franciaországba, Párizsban telepedett meg és orvosi hivatását gyakorolta. A porosz–francia háború és Párizs porosz ostromának idején is a francia fővárosban volt. Később politikai pályára lépett, ahol radikális nézeteket vallott és az újonnan alakult Németországgal kötendő békeszerződés ellen szavazott.

Politikáját alapvetően meghatározta a németekkel szembeni ellenérzése. Ellenezte az 1871-es békeszerződést, támogatta a revansista irányzatokat. 1906-ban belügyminiszternek választották, majd miniszterelnök lett, egészen 1909-ig, erre az időszakra a britekkel való szövetség szorosabbra fűzése volt rá jellemző. Később a sze­ná­tusban a fegyverkezés fokozását sürgette. 1917 novemberétől ismét miniszterelnök. Az első világháborút lezáró béketárgyalásokon Németország minél jelentősebb meggyengítését akarta keresztülvinni, de nem minden elképzelése valósult meg. A francia befolyást viszont kialakította Közép-Európában, ennek keretén belül csonkították meg Magyarországot a trianoni diktátummal. 1920-ban vereséget szenvedett az elnökválasztáson, ezután lemondott miniszterelnöki posztjáról is és visszavonult a politikai élettől.

1919. február 20-án, a párizsi békekonferencia alatt egy anarchista rálőtt és megsebesítette. Clemenceau gyakran viccelődött azon, milyen ­rossz céllövő volt a merénylő. „Épp csak megnyertük a történelem legszörnyűbb háborúját, és itt egy francia, aki hatszor-hétszer közvetlen közelről elvéti a célpontját. Ezt az embert természetesen meg kell büntetni a veszélyes fegyver gondatlan használatáért és a rossz céllövésért. Javaslom, zárják be nyolc évre és közben kapjon intenzív céllövő kiképzést.”

A békekonferencia alatt minden nap hajnali 3-kor kelt és este 11-ig is dolgozott. Egyszerű életet élt, szerette maga elkészíteni az ételét. Források szerint reggelire zabpelyhet, ebédre főtt tojást, vacsorára tejet és kenyeret fogyasztott egész életében.

A történelmi mítosz szerint Clemenceau azért volt annyira ellenséges a magyarokkal szemben a béketárgyalások során, mert 1873-ban született Michel fiának házassága a magyar Michnay Idával hamar megromlott és válással végződött.

Clemenceau iránti magyar ellenszenv abból is ered, hogy a magyar küldöttek a béketárgyalás során sokszor kihívó és gúnyos modorát mutató francia politikussal találkoztak, ez pedig ellentétben állt az addig megszokott hanggal. A békekonferenciáról szóló emlék­iratában kevés szót vesztegetett a francia miniszterelnök a magyar térségről. Felelőssége és elfogultsága azonban megkérdőjelezhetetlen a szerződés megalkotásában. A történészek azt biztosan kijelentik, hogy fia válásának körülményei nem kavartak fel benne különösebb indulatokat. Mindig Franciaország érdekeit nézte. A győztes és a szövetséges hatalmak vezetőivel is ilyen gúnyosan bánt. Érzelmei azonban mégsem akadályozták meg abban, hogy például Románia javára döntsön Erdély kérdésében Magyarország ellenében, pedig köztudottan a román miniszterelnököt, Bratianut mélyen megvetette.

De nézzük, ki is volt e történelmünket olyan nagymértékben befolyásoló francia politikus magyar származású menye, Michnay Ida!

A nemesi származású és ágostai evangélikus vallású Michnay család gyökerei a történelmi Árva és Liptó vármegyébe vezethetőek vissza. A korabeli forrásokban Mrnkovics, vagy Michna alakban is találkozhatunk a család nevével. Nemességét a 17. század közepén, 1655-ben III. Ferdinánd királytól kapta. Nagyapja, Michnay Endre a család legnevezetesebb tagjaként ismert. A reformkor egyik neves pedagógusa, a pozsonyi evangélikus líceum rektora volt. Ugyanakkor jogtudósként és statisztikusként is kivívta kortársai elismerését. A szlovák történettudomány Michnay Endre felsorolt erényei mellett kiemeli, hogy a pozsonyi líceumban létrehozott cseh–szlovák társaságnak rövid ideig elnöke is volt. Fia, Ida édesapja, Michnay Jenő a jogakadémia elvégzése után köz- és váltóügyvédként tevékenykedett Pozsonyban. 1865. június 8-án Somorja város tanácsa a volt szabad királyi város főjegy­zőjévé választotta. Majd visszatért Pozsonyba, és itt a vármegyei tisztújítása során megyei telekkönyvi előadóvá választották meg. Tíz éven át szolgálta a vármegyét. 1877-ben kapott kinevezést a galántai járásbíróság élére mint királyi járásbíró. Röviddel azután, hogy a Mátyusföld szívébe került, 1879. június 19-én házasságot kötött a nála 22 évvel fiatalabb pozsonyi, izraelita származású Birnbaum Emíliával. Ebből a házasságból 7 gyermekük született, 4 fiú (Árpád, Rezső, Gyula, Jenő) és 3 leány (Ida, Gizella, Margit).

Michnay Jenő 27 évig, 1904-ben történt nyugdíjaztatásáig állt a járásbíróság élén.

Michnay Ida a hét gyermek közül másodikként látta meg a napvilágot Galántán és evangélikus szertartás szerint az Ida Erzsébet Bertha névre keresztelték. A kortársak szerint a nagyon csinos és szép leány a szülők oldalán több társas rendezvényen vett részt a városkában. Szerelmének elnyeréséről több környékbeli ifjú is ábrándozott, ő azonban a helyiek nagy bosszúságára az 1890-es évek végén, a szomszédos Diószegre került fiatal francia mérnököt, Michel Clemenceaut választotta. Az 1896-ban nemesi rangot szerzett Kuffner Károly vezette Európa-szerte híres diószegi cukorgyárban nyert alkalmazást a francia vegyészmérnöki diplomával rendelkező Michel Clemenceau. A két fiatal valószínűleg a galántai társaskör, vagy a diószegi cukorgyári alkalmazottak kaszinójának egyik rendezvényén talált egymásra, e két egyesület tagjai és pártolói ugyanis kölcsönösen látogatták egymás rendezvényeit. Az akkor 28 éves Michel és a 19 éves Ida 1901. június 2-án kötött házasságot a galántai anyakönyvezető előtt. Az eseményen a Michnay család több tagja mellett állítólag részt vett Georges Clemenceau is. Első reakcióját öccsének írt levele tükrözi:

„Michel most eljegyzett egy fiatal magyar lányt, akinek családját éppenséggel nem veti fel a pénz.”

Később viszont már pozitívan nyilatkozott az új családtagról: „Michel nagyon jó. A felesége nagyon tetszik.”

Michnay Ida 101 évesen hunyt el

A hányatott sorsú Michnay Ida túlélte 1976-ban elhunyt Georges fiát és a család elbeszélése szerint 101 évesen hunyt el az Atlanti-óceán partvidékén lévő féole-i l´Aubraie kastélyban.

A trianoni katasztrófa egyáltalán nem Michnay Ida személyén múlt, az ettől sokkal összetettebb körülmények hatására jött létre.

A francia és a hazánkkal szomszédos népek érdekei és területi igényei felülírták az eseményeket, így kimondhatjuk, hogy Magyarország megcsonkítását a csallóközi lány nem okozhatta, igaz nem is akadályozhatta meg.

Az esküvőt követően a fiatal pár rövid ideig Galántán tartózkodott, majd Trencsénteplicre költözött. Itt született első gyermekük 1902-ben, aki nagyapjáról a Georges nevet kapta. A család ezután Franciaországba költözött. Második gyermekük, Pierre 1904-ben már ott született. Ida Franciaországban sem tagadta meg magyarságát. A Clemenceau gyerekeket magyar nevelő is oktatta, és az édesanyjuk nyelvén éppúgy beszéltek, mint franciául. A fiatal pár boldog házasságát kettétörte az első világháború kitörése. Georges Clemenceau a francia ellenzék esetleges támadásait megelőzve és nacionalista hajlamainak engedve megbontotta a fia és magyar menye házasságát. A két kis unokát fia, Michel tudtával elvette Idától, és egy intézetben helyeztette el. A házasság ezzel végleg felbomlott. A válást követően Michel még háromszor megnősült, Ida pedig ápolónőként dolgozott. Később, miután fiai felnőttek, együtt élt velük a Clemenceau család vendée-i kastélyában. Utoljára 1938-ban járt Magyarországon, amikor a visszaemlékezések szerint meglátogatta Galántán élő húgát is.

Igaz az is, hogy Clemenceau fia, Michel állítólag eléggé hiú, kegyetlen és önző volt, apját sokszor kellemetlenül érintették különböző adósságai. Később csalási ügybe is belekeveredett, amit apja már nem bocsátott meg neki. 1910 után négy évig nem is beszéltek egymással. Csak akkor békültek ki, mikor fia bevonult katonának az első világháborúban. Georges Clemenceau halála után fia, Michel is politikai pályára lépett, de a fiatalabb Clemenceau olyan nagy haragot talán mégsem táplálhatott a magyarok irányában, mivel 1945 után a párizsi képviselőházban a francia–magyar baráti csoport tagja lett.

Felhasznált irodalom:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Georges_Clemenceau

http://www.agt.bme.hu/balassi/michnay.html

https://www.zaol.hu/hirek/a-magyar-noi-szepseg-hatassal-volt-a-trianoni-bekediktatumra-1772035/

https://mult-kor.hu/20100604_mitoszok_legendak_trianon

http://www.lafemme.hu/emberek/81_trianon_legendai_

https://ujszo.com/velemeny/michnay-ida-es-a-bekediktatum