Való életbe átültetni a cimboraságot
Érdi Szabó Márta a hetvenes évek elején a Cimbora sorozattal új hangot, új arcokat hozott a tévé képernyőjére, és megteremtette a cimboraszellemiséget. Amikor távozott a televíziótól, a Cimbora Alapítvánnyal folytatta generációkat meghatározó tevékenységét. Méghozzá egy sorsszerű találkozásnak köszönhetően Dunaújvárossal kezdte. Éppen zongoraművész fiát, Érdi Tamást kísérte el a Bartókba a koncertjére, amikor találkozott Kálnay Adél József Attila-díjas íróval, aki általános iskolai osztályával már járt a Cimbora műsorban. Feltette a kérdést, nem ismer-e egy agilis gyermekkönyvtárost, ugyanis szeretnék a televízió után a való életbe is átültetni a cimboraságot. Adél tudott egyet, úgyhogy Marcsi néninél (Törökné Antal Mária) este fél tízkor csörgött a telefon 2002 decemberében. A következő év április 24-én 30 kisgyermekkel megalakult az ország első Cimbora Klubja, amit még sok másik követett.
Immár hagyománnyá vált, hogy minden évben felfestik mottójukat a cimboraösvényre Fotók: Zsedrovits Enikő / DH
Felirat a cimboraösvényen
Megcéloztak egy korosztályt, harmadik-negyedikeseket, leírták, hogy mit szeretnének, megtervezték, hogy havonta egyszer találkoznak, a cimboraesküt, a cimboranaplót, a cimborahíradót. Olyan hagyományokat teremtettek, mint a cimboraösvény, amelyen tábla hirdette: „Hidd el, jó úton jársz, ha a könyv az egyik legjobb cimborád!” Egészen addig, amíg többször el nem lopták. Ekkor kitalálták, hogy fel kellene festeni a járdára. Ebben segítségükre volt Várnai Gyula Munkácsy-díjas képzőművész. Azóta a születésnapok előtt mindig felfestik a cimboraösvényre a feliratot. Idén a 15-ös szám is rákerül majd. A második évben cimborafát is ültettek, amiből ugyancsak országos hagyomány lett. A gyermekkönyvtárban papírmasé fát állítottak fel, amire felkerül az új, csatlakozó gyerekek neve egy levélre. Már alaposan lombosodott. Idén felújítják, és 15 ága lesz, minden ágon egy-egy év tagjai kapnak helyet.
Törökné Antal Mária okleveles
Tündérkönyvtáros
Rengeteg felejthetetlen rendezvényen vannak túl, voltak egyebek között a Magyar Tudományos Akadémián, a Művészetek Palotájában, a Budavári Palotában. Cimboratáborokon vettek részt Balatonalmádiban, és mivel a cimboraeskü szövegét ők írták, amikor alakult egy újabb klub, akkor ők mentek avatni Nyíregyházától Szombathelyig. Még verseskötete is megjelent a gyermekeknek, többek között Szemenyei István segítségével. 2008 óta karácsonykor biztos fellépői a városi rendezvényeknek. Még a várost is kinőtték, megalakultak a környékbeli településeken is a klubok. Írókat, költőket hívnak rendezvényeikre, akik ha meghallják, hogy a Cimbora Klub hívja őket, kedvezményesen és nagy kedvvel jönnek.
Szájról szájra terjedt a klub híre, hogy jó cimborának lenni, mert megállás a rohanó világban, lehet játszani, beszélgetni, barátságok szövődnek. Sok élménnyel lesznek gazdagabbak az ide járó gyerekek, egy közösséghez tartoznak, építi a jellemüket. Nehéz lenne eltagadni, hogy Marcsi néni lelkesedése és elkötelezettsége élteti a Cimbora Klubot, hiszen volt idő, amikor az alapítvány támogatása elapadt, de ők akkor is folytatták tovább.
Nagy kérdés, ha az ő energiája elfogy, lesz-e, aki folytatja tovább.
