Példamutatás

2017.11.26. 09:00

Hargitai-Kiss Virág célja értékes és haszontalan között különbséget tenni

Vannak emberek, akik tűzön-vízen képesek átmenni, ha meg vannak győződve arról, hogy helyes úton járnak. Nem adják fel, nem engednek az igényességükből, nem csüggednek el, és nem lazítanak akkor sem, ha nincs pénzben mérhető haszna a munkálkodásuknak.

Menyhárt Ferenc, Zsiros Mária

Hargitai-Kiss Virágnak megtetszett az alkotó szellemi közeg, ami körülvette

Fotó: Zsedrovits Enikő

Sárbogárdon egy ilyen embert ismertünk meg Hargitai-Kiss Virág személyében. Ez a fiatal hölgy, aki egyébként egy nyolc-, egy hat- és egy négyéves gyermek édesanyja, évek óta dolgozik azon, hogy hozzájáruljon a kisváros színvonalas szellemi életéhez. A feladatot, a küldetést az édesapjától vette át örökségül, aki a sárbogárdi művelődési központ igazgatója volt sok éven át. Hargitai Lajos egyszer csak gondolt egy merészet, és 1990-ben elindított egy saját szerkesztésű helyi lapot, a Bogárd és Vidékét. A történet még a Commodore 64 világában kezdődött, amikor a kész anyagot a papa kerékpáron vitte be a dunaújvárosi nyomdába, és hozta vissza terjesztésre, Sárbogárdra. Négyezer példányban készült a lap, mindenről, ami a kisváros közösségében érdeklődésre tarthatott számot. A kezdeti nehézségeken az elhivatottság, a jó ügybe vetett hit segítette át az apát, és az a családi, közösségi összefogás, amire bármikor támaszkodni lehetett.

Virágnak nagyon megtetszett az az alkotó szellemi közeg, ami gyerekként körülvette. A Kodolányi János Főiskolára ment, hogy kommunikációs szakemberként maga is bekapcsolódhasson, és tudásával, különleges, egyedi ízlésével, szemléletmódjával tovább vihesse az üzletet. A cég, amit bátyjával, Balázzsal együtt menedzselnek, mára komoly vállalkozássá nőtte ki magát, újságok, könyvek, egyéb nyomdai termékek színvonalas előállítását, kiadását végzi. Emellett helyi televíziót is működtetnek.

Virág pontosan látja, hogy a mai ember egyre kevesebb nyomtatott terméket olvas, minden tudásvágyát, információs szükségletét a szájbertechnika vívmányainak segítségével szeretné kielégíteni, még az élményei forrása is az okos(?)telefon. Ám a virtuális világ nem képes pótolni a könyvek, folyóiratok, színház, zene, vagy az emberi kapcsolatok közvetlen megtapasztalását. A hatalmas kínálatban minden területen meg kell tanulni a tudatos választást.

Hargitai-Kiss Virágnak megtetszett az alkotó szellemi közeg, ami körülvette
Fotós: Zsedrovits Enikő

Virág a gyermekeit is arra neveli, hogy tanuljanak meg különbséget tenni az értékes és a haszontalan között. Meggyőződése, hogy a család tehet a legtöbbet a felnövő nemzedék megfelelő tájékozódó-képességének fejlesztéséért. Amíg a gyerek nem tudja megállapítani, mi a jó és mi a rossz, addig a szülő dolga a szűrés és a terelgetés. A tiltás önmagában kevés, ehhez sokkal több tudatos szemléletformálás kell.

Virág szerint ma mindenki ír, ám az olvasás gyönyörűségét egyre kevesebben ismerik. „Örök igazságok” megmondására tesznek kísérletet olyanok, akik sem beszélni, sem írni nem tudnak helyesen, értőn és értetőn. Mi is osztjuk a véleményét, mert az a tapasztalatunk, hogy blogok, levelek kerülnek nyilvánosságra tele zavaros gondolatokkal, szarvashibákkal. A nem olvasás hatása nagyon meglátszik csaknem valamennyi korosztály szókincsén, kifejezőkészségén. Gyakran a tömegkommunikációban is beszédhibás, nyekegő, a mondatok között szünetet nem tartók kapnak megszólalási lehetőséget.

Virágot még a kitűnő nyelvész, beszédtanár, Wacha Imre tanította a szöveg és hangzás összefüggéseire. Tőle tudja, hogy „a nyelv-kenyérnek van egy fontos tulajdonsága. Minél több felé osztjuk, minél több embernek adunk a nyelv-kenyér közvetítette okos gondolatokból, ez a kenyerünk nem fogy el, hanem gazdagodik, mindannyiunknak, az egész nyelvi közösségnek a megmaradására.”

Virág küldetésének tekinti, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel fellépjen a nyelvi igénytelenség ellen. Sokfelé megfordult a világon, de neki itthon, Sárbogárdon van a helye, a feladata.

Izgalmas, kívül-belül harmóniában lévő, korát meghazudtolóan bölcs ember. Szeret elmélkedni, átgondolni magában a dolgokat. Ha úgy érzi, valamiért nincs meg a belső összhang, megvizsgálja, mi okozza a lelki egyensúlyában beállt zavart, és az okot megkeresve, mindig sikerül megoldania a problémát.

Mert úgy van az, ahogy Gogol mondta: „csak úgy, véletlenül a bolond is megláthatja a dolgok állását, de tudatosan kell látni mindent, tudatosan!”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában