Egy napon avatták szentté XXIII. János és II. János Pál pápát

Történelem – A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a római katolikus egyházban. Ez annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”. Természetesen nélküle is lehet valaki boldog vagy szent, az a rítus ennek csupán az egyház általi elismerését jelenti. A boldoggá avatás megelőzi a szentté avatást. A boldoggá avatottat az egyház már hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit még nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek neki, viszont kápolnát és harangot már igen.

A boldoggá, illetve szentté avatások jelenlegi rendjét két szentszéki dokumentum szabályozza. A „Divinus Perfectionis Magister” kezdetű 1983-as apostoli rendelkezés és a 2007-ben kiadott „Sanctorum Mater” kezdetű instrukció. A hatályos egyházjog hosszan és igen részletesen szabályozza, miként kell eljárni a szentté avatás során. Az eljárás egymást követően két szinten zajlik, először egyházmegyein, majd azt követően Rómában, a szentté avatások ügyében illetékes kongregációban. A Vatikánban ellenőrzik és elismerik az egyházmegyei eljárás szabályszerűségét, majd utána többlépcsős eljárás keretében vizsgálják az összegyűlt anyagot, és végül döntenek.

Az avatási ceremónia

XXIII. János és II. János Pál pápa közös szentté avatásáról szóló hivatalos döntést Ferenc pápa 2013. július 5-én hozta meg, amikor is aláírta az erre vonatkozó dekrétumot. A második vatikáni zsinat volt az, ami összekötötte a két egyházfőt, ugyanis 1962-ben ­XXIII. János volt az, aki elindította az egyház életét átalakító zsinatot, II. János Pál pedig az, aki azt igazában valóra is váltotta.

A kettős szentté avatást Rómában, 2014. húsvét második vasárnapján, az Isteni irgalmasság ünnepén tartották meg. Szent Fausztina lengyel katolikus apáca naplója alapján, látomásában állítólag Jézus azt kérte, hogy húsvét utáni első vasárnapja legyen az isteni irgalmasság napja.

Az ünnepi szentmisét Ferenc pápa közösen tartotta meg XVI. Benedek nyugalmazott pápával, körülbelül százötven bíboros és ezer püspök előtt. A szertartáson nyolcszázezer zarándok volt jelen, és több mint száz állami delegáció, közöttük számos uralkodó, állam- és kormányfő részvételével. Magyarországot Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes és Balogh Zoltán az EMMI minisztere képviselte.

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció elrendelte, hogy XXIII. János pápa liturgikus emléknapja október 11-e legyen, ami a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulója, még II. János Pálé pedig október 22., ami pápai beiktatásának volt a napja.

II. János Pál pápa

Karol Józef Wojtyła néven 1920. május 18-án született a dél lengyelországi Wadowicében. Édesapja, Karol Wojtyła katonatiszt volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, édesanyja pedig tanítónő. A család három gyermeke közül ő volt a legfiatalabb, igaz, nővére addigra meghalt, mire ő megszületett. Gyermekkorában folyamatosan szembesült a tragédiákkal, először bátyját, majd édesanyját veszítette el, legvégül a háború kezdetén pedig édesapját is. Középiskolai tanulmányi után a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be, de a német megszállás idején az egyetemet bezárták. 1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba (papnevelő intézet), négy évre rá, már a háború után szentelték pappá. A krakkói érsek látva a fiatal Wojtyla tehetségét és kitartását, Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. A teológiai doktorátust 1948-ban szerezte meg. Disszertációját „A hit értelmezése Keresztes Szent János szerint” címmel írta. Még abban az évben visszatért hazájába, majd a Szent Flórián-templom plébánosának nevezték ki.

Előbb Krakkó érseke lett

Püspöki szentelésére 1958-ban került sor, majd hat év múlva már ő lett Krakkó érseke. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). VI. Pál pápa 1967. június 26-án bíborossá nevezte ki. VI. Pál pápa halála után tagja lett a konklávénak, annak a testületnek, amely jogosult új pápát választani. 1978-ban megválasztották I. János Pál pápát, aki mindössze 33 napig volt tisztségében, ugyanis a mai napig tisztázatlan körülmények között, váratlanul elhunyt. A következő pápaválasztáskor sokak meglepetésére és a lengyelek hatalmas örömére Karol Wojtyłát választották meg a katolikus egyház vezetőjének. Elődje iránt érzett tisztelete jeléül vette fel a II. János Pál nevet, majd pápaként is hű maradt ahhoz az elvhez, hogy ő Isten szolgáinak a szolgája. Mindent elkövetett a népek és vallások közti egyetértés megvalósításáért, harcolt az emberi élet és méltóság megőrzéséért. Kritizálta a kapitalizmust, de nem szimpatizált a szocialista tanokkal, a béke híve volt, ezért elítélt minden háborút.

A közös szentté avatásról a döntést Ferenc pápa hozta meg

II. János Pál pápa számos erkölcsi kérdésben egyháza hagyományaihoz híven konzervatív álláspontot képviselt, ugyanakkor más területeken pedig liberálisabbnak számított. Ellenezte az abortuszt, a halálbüntetést, az eutanáziát és az azonos neműek házasságát. Pápasága alatt 14 pápai enciklikát (körlevelet) adott ki. A török Mehmet Ali Agca, máig tisztázatlan okból, 1981. május 13-án a Szent Péter téren sikertelen kísérletet tett II. János Pál meggyilkolására, miközben a pápa a szokásos heti audienciáját tartotta. Az egyházfőt több lövés érte és súlyos vérveszteséget szenvedett. Felépülése után megbocsátott merénylőjének, sőt felszólította híveit, hogy imádkozzanak érte. Ez a gesztus is II. János Pál hatalmas személyiségét és egyéniségét bizonyította. A 25 éves apostoli szolgálat megviselte szervezetét, a merénylet után már nem volt az, aki előtte. Már 1991-ben megállapították, hogy Parkinson-kórban szenved, 2005. február elején kórházba került torokgyulladással, részben fel is épült, de az egyházi eseményeken már nem tudott részt venni. 2005.április 2-án hunyt el, Szent Péter és IX. Piusz után II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa. II. János Pál pápa kétszer látogatott el Magyarországra, először 1991 augusztusában, majd 1996 szeptemberében. Már életében nagyon népszerű volt, az egész világon nagyon sokan szerették és tisztelték. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá, három év múlva pedig Ferenc pápa szentté avatta.

XXIII. János pápa

Angelo Giuseppe Roncalli néven született 1881. november 25-én egy szegény olasz családban, származását sohasem felejtette el, sőt büszke volt rá. Egyszerűségének, közvetlenségének és őszinte emberszeretetének köszönhetően, II. János Pálhoz hasonlóan, minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt. Papi tanulmányait nagybátyja finanszírozta, először Bergamóban, majd Rómában tanult, ahol teológiai doktorátust szerzett, pappá 1904. augusztus 19-én szentelték. A bergamói püspök magántitkárává nevezte ki, de közben lelkipásztori feladatokat is végzett, főleg a fiatalok körében, és professzorként tanított az egyházmegyei szemináriumban. Az első világháború idején katonai kórházban tevékenykedett mint lelkész, majd a háború befejezése után XV. Benedek pápa Rómába rendelte a Hitterjesztési Kongregációhoz, ahol a missziók anyagi támogatásának megszervezésével bízták meg. 1925-ben XI. Piusz pápa püspökké nevezte ki, majd Bulgáriába, Görögországba, Törökországba és a második világháború idején Franciaországba küldte különböző egyházi küldetésbe. A világháború alatt számos európai zsidót mentett meg a biztos haláltól, különböző vízumok, keresztlevelek megszerzésével. 1952-től az UNESCO (ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) munkájában vett részt, mint a Vatikán állandó képviselője.

Szent Péter trónusán

1958. október 28-án a konklávé őt választotta meg egyházfőnek, így ő lett a 261. pápa. A János nevet vette fel. Pápaként is igyekezett közel maradni a hívekhez, közvetlen egyszerűségével és humorával hamar népszerűvé vált. Nevéhez fűződik az 1962. október 11-én megkezdődött II. vatikáni zsinat összehívása, valamint az, hogy a kubai rakétaváltság idején segítette a kapcsolatfelvételt Kennedy amerikai elnök és Hruscsov szovjet vezető között, elkerülve ezzel az egész emberiségre néző szörnyű katasztrófát. Nyolc enciklikát írt, ezekben az igazságosságon, a szabadságon és a szereteten alapuló nemzetek közötti békét szorgalmazta. Ő volt az első pápa, aki filmkamerát engedett be a pápai lakosztályába. Nagyon fontosnak tartotta az egyházi élet megújulását, hirdette a római katolikus egyház és a többi egyház kapcsolatának elmélyítését, hitt az ökumenizmusban (a világ összes keresztény egyházának egyesítésére vonatkozó egyházi mozgalom), továbbá a népek közötti megbékélést szorgalmazta. A Time magazin 1962-ben az Év Emberévé választotta.

Élete vége felé sokat betegeskedett, 1963. július 3-án hunyt el gyomorrákban.

II. János Pál pápa 2000. szeptember 3-án boldoggá avatta. Szentté avatása pedig 2014. április 27-én, az őt korábban boldoggá avató II. János Pál pápával együtt történt.

Felhasznált irodalom:

II. János Pál és XXIII. János szentté avatására készülve – Pápai Lajos megyés püspökkel beszélgettünk – Magyar Kurír.

Tad Szule: II. János Pál pápa élete.

Kuminetz Géza: A boldoggá- és szentté avatási eljárás kézikönyve.

Santo subito! – II. János Pál gyors szentté avatása. Magyar Kurír, 2014. április 24.

Gergely Jenő (2005). A „remény pápája” 4. szám. Kiadó: História folyóirat. [2014. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva].

Stanisław Dziwisz: Egy élet Karol Woytyła mellett.

Török József: XXIII. János pápa.

Gunnar Riebs: „XXIII. János. Kortársak emlékeznek a zsinat pápájára”.

Kelj fel, és ne félj! II. János Pál két csodatétele – Origo.

Április 27-én avatják szentté XXIII. Jánost és II. János Pált. Magyar Kurír, 2013. szeptember 30.

Magyar katolikus lexikon.