Rudas: köszönet, szívből!

- Ilyen még nem történt! Ez új rekord! A Rudas iskolában kilencvennyolcan adtak vért. Ráadásul ebből ötvenegyen új véradók! Igen, - ahogy a hírlap is megírta - vannak még ilyen fiatalok! Kérjük, írják meg, mindenkinek nagyon köszönjük a segítséget! A diákokon kívül különösen az iskola lelkes védőnőjének, Németh Sándornénak! - lelkendezett Feth Katalin.

- Őszintén szólva én magam is elképedtem, amikor megláttam, mekkora sor kígyózik az épületben. Még mindig az események hatása alatt vagyok! Gyakorlatilag mindenki vért szeretett volna adni. Néhányan azért nem tehették ezt meg, mert még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket. Akik adtak, azok pedig türelmesen kivárták a sorukat, pedig már korábban hazaindulhattak volna, de maradtak. - mesélte a védőnő, aki hét éve dolgozik a Rudasban.

- Bementem az osztályokba, és feltettem a kérdést a tanulóknak: ők mit szólnának, ha valamelyik családtagjukat vérhiány miatt nem tudnák megműteni. Az első szóra negyvenöten jelentkeztek, és végül kétszer annyian jöttek el. Ezen kívül volt tizenöt külsős véradónk is, így állt össze a kilencvennyolcas szám - mondta el Ágnes.

A Rudas iskolában jelenleg százötven tizennyolc éven felüli diák tanul. Ez azt jelenti, hogy több, mint hatvanöt százalékuk segített. Az intézmény már négy éve partnere a véradóállomásnak.

Az iskola védőnője mindig megköszöni a diákok segítségét. Ezúttal is ezt írta ki a faliújságra: Szívből jövő köszönet!