Nem erőmű, fűtőmű épülne - Vitáktól sem mentes lakossági fórumot tartottak

A napirend első pontja nem vetett túl nagy hullámokat, holott nagyon is hosszú távú kihatásai vannak, ugyanis a Településkép Arculati Kézikönyv megalkotásáról van szó, amely meghatározza, hogy a település ötven év múlva milyen egységes, vagy sajátos arcát mutatja a világ felé. Ráadásul az idő is szűk, ugyanis október végéig el is kell fogadni az erről szóló határozatot. Az elkészítéssel megbízott tervezőiroda településrendezési vezető tervezője, Sin Emília betegségre hivatkozva lemondta a részvételt, így nem tudta elmondani, hogy milyen elképzelések vannak. Helyette a másik meghívott szakértő, Szabó Imre főépítész igyekezett a megjelentekkel ismertetni, hogy mire is jó a kézikönyv. Példaként hozta Hollókő esetét, ahol például meghatározták, hogy csak fehérre festett házak lehetnek, ezzel is megadva a település egyedi jellegét. Fölmerült a kérdés, hogy Kulcs üdülőtelepülés akar-e maradni. A polgármester, Jobb Gyula közös gondolkodásra kérte a lakosságot. A településképi szempontból meghatározó területeinek megállapításához, a helyi településképi védelméhez, a településképi rendelet tartalmi elemeinek meghatározásához, a reklámszabályozáshoz fűződő kérdésekben a javaslatokat 8 napon belül kell eljuttatni írásban az önkormányzathoz. Egy alaposan megfontolandó javaslat helyben is érkezett. Dóka Marianna vetette fel kedvenc eligazító tábláját, amelyen látható a település jelképe, a kulcs, ezen helyezték el a modern utcanévtáblákat. Szabó Imre főépítész örömmel fogadta e felvetést, hiszen ilyen, látszólag apró dolgok is meghatározhatják, egyedivé tehetik egy település arculatát, ha egységesen ilyeneket használnak. Mint mondta, Dunaújvárosban is törekednek erre.

Szabó Imre főépítész (jobbra) ismerteti a lakossági fórum résztvevőivel, milyen hatással lehet a Településkép Arculati Kézikönyv Kulcs jellegére Fotó: Zsedrovits Enikő

A napirend második pontja már nem futott le ilyen egyszerűen. Az előzmény, hogy Kulcs önkormányzata sikeres pályázatot nyújtott be Szilárd biomassza alapú fűtőmű és kapcsolódó hőrendszer létesítése Kulcson elnevezéssel, és vissza nem térítendő támogatás formájában 189 183 500 Ft nyert el erre a célra, ráadásul önrész nélkül. A településen persze nagyon hamar híre ment a dolognak, de a megfelelő tájékoztatás híján megkezdődtek a találgatások. A biomassza kifejezés szinte mindenkiben bűzös, környezetszennyező asszociációkat váltott ki, mindemellett annak is híre ment, hogy a beruházást belterületen tervezik.

Talán éppen ezért a lakossági fórumra már a pályázat műszaki előkészítését végző Fejes Balázs pénzügyi közgazdász alpolgármester mellett szakértőket is hívtak, Kanyó Péter megújuló-energetikus szakmérnök és Hódosi József gépész energetikus tervező szakmérnök személyében. Végül is ez utóbbi lényegében szóhoz sem jutott, a prímet Kanyó Péter vitte, aki több, mint tíz esztendeje foglalkozik megújuló energetikai beruházásokkal, szakértőként is segítve a sikeres pályázatokat. Az ő közreműködésével Solton, Mohácson, Miskolcon, Kalocsán, Baján is működik már megújuló energiát hasznosító beruházás. Kimerítő előadásából egyértelműen kiderült, hogy a tervezett fűtőmű egyrészt elképesztően gazdaságos, hiszen a földgáz 4,3 Ft/Mj bekerülési árához képest a faapríték (amellyel a tervezett fűtőmű működik) hozzávetőleg 1 Ft/Mj bekerülési költséggel működik. Hamar tisztázódott, hogy a 80-90 százalékos hatásfokkal működő fatüzelésű kazán ráadásul lényegesen környezetbarátabb is a gáznál, mint kiderült, Solton az iskola udvarán működik. Ott 50 százalékkal tudták csökkenteni a közintézmények fűtési költségét.

A félreértések tisztázása után már senkinek nem volt fenntartása magával a fűtőművel kapcsolatban, csupán abból alakult ki parázs vita, hogy hogyan fog kinézni, mennyire fogja zavarni a rekreációs központ békéjét, és lényegében hová tervezik telepíteni. Ezekre választ a csaknem háromórás gyűlés utolsó negyedórája meg is adta a választ. Azt nem lehet ugyan kijelenteni, hogy teljes mértékben megnyugodtak volna a kedélyek, de az ügyben még több egyeztetés várható, hiszen még a csatorna és a járda ügyét is rendezniük kell, ennek a projektnek pedig majd csak 2019 március végén lesz a záró határideje.

SZILÁRD BIOMASSZA ALAPÚ FŰTŐMŰ

A "szilárd biomassza alapú fűtőmű lényegében " egy rendkívül magas minőségű Viessmann kazán, amely előmelegítővel (előszárítóval) is rendelkezik, és faaprítékot (biomassza) használ nyersanyagként. A Kulcs községben tervezett beruházásban egy 900 kilowattórás teljesítményű fűtőmű létesítésére készülnek, amely egy hozzávetőleg tíz méterszer tízméteres helyen elfér, egy, a kazán mérete miatt hozzávetőleg öt méter magas modern, esztétikus külsejű épületben.

Abban az esetben, ha hat hónapon keresztül mínusz 15 fokos hideg lenne, akkor hozzávetőleg 400 tonna faaprítékot égetnének el a kazánban, ami azt jelenti, hogy havi két kamionnyi alapanyag fogyna a kulcs közintézmények fűtésének megoldásához. Jelenleg Magyarországon az önkormányzatoknak gondot jelent, hogy a keletkező faaprítékot hol helyezzék el, most jellemzően külföldön értékesítik. Energiaültetvények telepítésével a megtakarítás magasabb lehet.