A fiatalok nélkül az erejüket veszítik a szakszervezetek

Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Szövetsége most megválasztott elnöke a fiatalítás híve

- Mi előzte meg a szövetség létrejöttét?

- A konkrét munka február környékén kezdődött el, az első szakaszban meg kellett hozni a politikai döntéseket, amik alapján május elsején bejelentettük, hogy létrehozzuk a szövetséget. Azóta pedig elkészültek a szervezetalakításhoz szükséges alapvető dokumentumok, s ami ennél is fontosabb, hogy megtörténtek az alapvető megegyezések a három szövetség vezető tisztségviselői között.

- Hazánkban melyik az a szakmacsoport, amelynek az érdekérvényesítő képessége a legerősebb?

- Csaknem mindenütt a közszolgáltatásban, például a közlekedésben dolgozók tudnak olyan módon megmozdulni, amit az egész ország megérez. Ugyanakkor ez nagyon nehéz, mert a jelenlegi hatalom a közszolgálati törvényt úgy változtatta meg, hogy éppen ezen a területen ugyan nem tiltották meg, de működni sem hagyják az alapvető munkavállalói, szakszervezeti jogosítványokat. Azoknak a munkavállalói csoportoknak van nyomásgyakorló képességük, akik tudják, mi a szolidaritás, és ha összefognak, együtt több eredményt tudnak elérni. Erre látunk jó példákat a versenyszférában, például Dunaújvárosban is. A több mint száz éve működő szakszervezetek területén ezek az érdekérvényesítések, a mai napig megvannak.

- A fiatalítást is célul tűzi ki az új szervezet..

- Mindössze húsz százalék a negyven év alatti korosztályban azoknak az aránya, akik találkoztak a szakszervezettel. Nagy a veszély, hogy elöregszik a mozgalom, s ha ez bekövetkezik, akkor az erejét veszíti el. Persze, sok összetevője van annak, hogy a fiatalok miért nem lépnek be a szakszervezetbe. Egyrészt átalakult a munkaerőpiac, sokkal nehezebb elérni őket, mint húsz - harminc évvel ezelőtt a nagyvállalatokban, nagyobb szervezetekben, amikor a fiatalok a szakma tanulása közben heti három napjukat az öreg szakik mellett töltötték. A duális szakképzés visszaállításával, nagyobb eséllyel találunk ismét egymásra. Igyekszünk fölkészíteni a saját kollégáinkat, elsősorban a fiatalokat arra, hogyan tudnak kapcsolatot tartani a majdani munkavállalókkal, például úgy, hogy akár már a szakképzésben is ott legyünk.

- A küldöttek között sok hölgyet láttam, az elnökségben milyen az arány?

- A tizennyolc elnökségi tag között hölgyek is vannak, számszerűen öten, közülük három fiatal, de szerencsére az elnökségben fiatal férfiak is helyet kaptak.

- Hol áll a magyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi összehasonlításban?

- Az Európai Unióban egységesebb szakszervezeti mozgalmak vannak, mint nálunk, azonban mi is kezdünk felzárkózni. Mindig rosszul éreztem magam, ha például Brüsszelbe kellett mennem a kollégákkal együtt, mert mi mindig tömegesen jelentünk meg. A kérdés a másik oldalról mindig az szokott lenni, hogy És mi a magyar szakszervezetek véleménye? Nem a külön - külön véleményünkre kíváncsiak, hanem arra, hogy együttesen mit képviselünk. Ennek az együttes véleményformálásnak a feltételei javulni fognak azáltal, hogy összeálltunk. Már csak négy konföderáció megy Brüsszelbe, de bízom benne, hogy akik nem részesei az összefogásnak, azokkal is jobb kapcsolatot tudunk kialakítani..

- Deklarálták, hogy várják a szövetségbe a további csatlakozókat.

- Az elején négyen indultunk, az egyikőjük azt mondta, nem meggondolta magát, hanem kivár. A mi dolgunk, hogy bebizonyítsuk, hogy jót hoztunk létre, olyat, amelybe érdemes jönni. Nyitottak vagyunk, minden szakszervezetet várunk, azt szeretném, ha a konföderációk jönnének. Azt nem tartanám jónak, ha más konföderációhoz tartozó szervezeteket külön - külön kezdenénk levadászni. Nem a tortát kell újraszabni, és átcsoportosítani, hanem bővülnünk kell. Olyanokat várunk akik eddig senkihez sem csatlakoztak. Kivárnak, azt hiszik, hogy a maguk kis közegükben eredményt tudnak elérni. Be kell számukra bizonyítani, hogy egy nagyobb egység részeseiként tényleg eredményesek lesznek.

- Mi a következő feladat, aminek közösen kezdenek hozzá?

- Megalakult a Közszféra Demkratikus Szervezeteinek Sztrájkbizottsága, hogy a kormánnyal a költségvetés ügyében tárgyaljon, szociális területen szintén egy sztrájkbizottság munkáját kell segíteni, és van egy konkrét vasas ügy Pécsett, egy német cégnél a szakszervezeti tisztségviselőket kirúgták, ezért a jövő héten ott egy közös demonstrációt tartunk.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 32 (köztük a Vasas Szakszervezetek Szövetségével) tagszervezettel, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége 23 tagszervezettel és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 13 tagszervezettel alakította meg a Magyar Szakszervezetek Szövetségét (MSzSz). A december 6-i alapító kongresszus elfogadta az MSzSz alapszabályát és programnyilatkozatát. A jelölő bizottság javaslata alapján elfogadott tisztségviselőket az alapító kongresszus titkos szavazással választotta meg. Az elnök Pataky Péter, alelnök Székely Tamás és Varga László lett. A küldöttek 18 tagú elnökséget választottak, amelybe az egyesült konföderációk 6-6 személyt delegáltak. A szövetségnek közel 250 ezer aktív, és mintegy százezer nyugdíjas tagja van.