Nagy csodát tett a Végső Vár

- Ébreszteni sem kellett a fiamat, négy órakor kipattant a szeme és perceken belül indulásra készen állt. Izgatottan várta, hogy mi lesz.

Katalin fia, Nándor epilepsziás és fogyatékkal élő. A barátnője talált rá az interneten a Végső Vár Alapítványra, felvették a kapcsolatot. A sérült gyermeket nevelő családok ugyanis minden lehetőséget megragadnak, ami pluszt adhat, ami a napi megszokott verklitől eltérő kikapcsolódást biztosít. Mert könnyű az egészséges gyerekkel elmenni a Mikuláshoz - számukra a mozi és a cirkusz is természetes -, a speciális gondoskodást igénylők életét viszont egyedi programokkal tudják csak színesebbé és szebbé tenni. Nem meglepő tehát, ha különleges napnak számít a nyíregyháziaknak a nagykarácsonyi út, amelyre a Vöröskereszttől kapott busszal kilencen indultak tegnap reggel.

Szeretetből csinálják a szülők az egyesületeket is, hasonló céllal - és azért, hogy ha van is gond, kibeszélhessék magukból, megértő hallgatóságra találnak. Sárbogárdon például a Csipike Egyesületet hozták létre a sérült gyermeket nevelő szülők. A Pusztaegresről érkezett Bodai Mariann is tagja az egyesületnek, aki az egyik szemére látássérült három éves Eszterrel érkezett a házba. A gyerekekkel foglalkozó fejlesztő pedagógus Horváthné Kovács Brigitta szakemberként teszi hozzá:

- Ezeknek a gyerekeknek is szükségük van a társaságra, az új benyomásokra, az ingerekre, mert ezek szolgálják a fejlődésüket.

A súlyos fogyatékkal élő tizenegy éves Tóth Lacika édesanyja hozzáteszi:

- Sárbogárdon kellene nekünk egy központ, de nem támogatja senki. Sok gyerek igényelné a napközbeni ellátást, és nekünk szülőknek sokat segítene.

A dunaújvárosi Bauer Olivér szalad. A fiúról a nyáron írtunk: neuroblasztromája van, ami az idegsejtek rosszindulatú rákos megbetegedése. A hat éves fiú három éve küzd a gyilkos kórral, de cserfessége szerencsére semmit sem csitult.

- Két hét múlva utazok a világ Mikulásához! - újságolja a nagy hírt. - Rajzoltam neki, földgömb is van rajta, meg a fényképem. Repülővel megyek, már alig várom...

A kisfiú alapítványi támogatással jut ki Finnországba. Ahogyan társaival együtt az alapítványnak, a Végső Várnak köszönhetik a nagykarácsonyi csodás napot is. A Mikulás-látogatáshoz természetesen sokan hozzájárultak, például az üzemeltető kht. is, amely ingyenesen bocsátotta az alapítvány rendelkezésére nemcsak a nagyszakállú otthonát, de a játszóházat is. Nem egy, hanem három napra. A Végső vár ugyanis szociális napok gyűjtőnév alatt kedden az állami gondozottakat, tegnap a beteg gyerekeket, ma pedig a hátrányos helyzetűeket látja vendégül. Több százan zarándokolnak most a karácsonyi fellegvárba, hogy találkozhassanak a nagyszakállúval, megnézzék a szarvasparkját, aztán a játszóházi vendéglátás után kézműveskedjenek és élvezzék a különleges gondoskodást. A szórakoztatásról neves művészek, hírességek fellépésükkel járulnak hozzá a karitatív célokhoz, tegnap például a Pa-dö-dö és Zimány Linda szórakoztatta a kis betegeket és szüleiket.

A Végső Vár elnökét, Székely Bélát arról faggattuk, hogy milyen indíttatásból hozták létre az alapítvány. Nem gondoltuk, hogy a válasz pofon egyszerű: Ilyen neveltetést kaptam otthon, ezt láttam az édesanyámtól.