Megaláztatás, lemondások a Vöröskeresztnél

A Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi Körzeti Szervezete vezetőségének tagjai könnyekig meghatódtak tegnapi ülésükön. Wittmann Károly köszöntőjekor még tartotta magát mindenki. Dr. Kovács Pálné Katika pengette meg az érzékeny húrokat, bejelentette lemondását, ám a könnyek zápora akkor eredt el, amikor a területi vezetőként (titkárként) 26 éve szívvel-lélekkel dolgozó Katikának elcsuklott a hangja. Nem egyszerűen csak nyugdíjba vonulok. Olyan atrocitások érték mostanában az önkénteseket, amelyek idegenek a vöröskeresztes elvektől... - kezdte Kovács Pálné, majd folytatta: - Mindent köszönök a tagságnak. Értsetek egyet a lemondásommal... úgy nem lehet dolgozni, hogy olyanok aláznak meg önkéntesen feladatokat vállalókat, akik azt sem tudják, mi a Vöröskereszt... A megyei elnök sem véletlenül mondott le...

A Katuskám, nem akarunk bőgni... suttogás szinte visszhangzott a félmondatok között beállt csendben. Aztán Wittmann Károly jelentette be: nem elnököl tovább. Azt mondta, régóta érlelődik benne az elhatározás, nem a megyei történések miatt döntött így. Ötvenöt éve tagja a szervezetnek, és huszonhét éve elnöke a dunaújvárosi csoportnak. Voltak gondok, de büszke rá, hogy a Vöröskereszt képes volt megtartani függetlenségét a pártállam idején is. A vezetőségi tagok közül Iván Mihályné írásban küldte el lemondását. Szadeczkyné Rédl Julianna, utána Törkőné Jeges Mária szóban jelentette be ugyanezt tegnap. Babrányi Éva szerint: a lemondásokkal azok malmára hajtják a vizet, akik a jelenlegi helyzetbe sodorták a segélyszervezetet. Ezért sajnálja igazán, hogy Kovács Pálné félreállt. Ha visszavonulnak, nem lesz véradás-szervezés, a betegek isszák meg a levét a megyei, országos vezetőségen belüli marakodásnak. A véradást meg kell tartani - mondták a teremben ülők egyszerre. Hogyan? A kérdésre senki sem tudta a választ. Ugyanis új elnököt, titkárt, vezetőségi tagokat nem választottak a lemondottak helyére...