„A vártnál könnyebb volt a magyar érettségi”

Várakozók érettségire váró végzősök a Széchenyi gimnázium aulájában

- A pedagógus ilyenkor talán jobban izgul, mint a végzős diák, hiszen a mi munkák is megméretik minden egyes érettségin. Úgy érzem, hogy sikerült jól felkészíteni a végzősöket és a feladatsor is bőven kínált választási lehetőséget. Megoldható volt, és diákok valós tudására volt kíváncsi a mai magyar érettségi - fogalmazott lapunknak a Széchenyi István Gimnázium udvarán Szücsné dr. Harkó Enikő , az intézmény igazgató-helyettese. Munkatársaink számos dunaújvárosi középiskolában szondázták a végzősöket, akik rendre úgy nyilatkoztak, hogy a feladatsor könnyebb volt a vártnál és lehetőséget adott a diákoknak a választásra.

A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor az internetes nyelv , a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. AVeszelszki Ágnes nyelvész által írott ismertetése egy közelmúltbeli hazai kérdőíves vizsgálat adataira épült. A digitális kommunikációra jellemző közlésformákat taglaló szöveghez 11 feladat tartozott, melyek az adatok visszakeresésére, a szerzői gondolatmenet megértésére, az írásbeli és a szóbeli kommunikáció változásainak azonosítására vonatkoztak olvasható a hivatalos tájékoztatóban.

A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában. Az érvelési feladatban Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán a világszerte terjedő lassú olvasás mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az Egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A megadott szempontok utaltak a mű szerkezetének meghatározó sajátosságára, a kihagyásra, az elhallgatásra, egyúttal az olvasó szerepére is, aki mégis fel tudja építeni magában az el nem mondott történéseket. Az Összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt, az ifjúkor értékelésének a középpontba állításával. A feladat kérte a verscímek, motívumok magyarázatát is.

Az emelt szintű írásbeli érettségi 4 órában négyféle feladatot tűztek ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a vizsgázóknak mind a négyet meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt.

A tíz feladat a szöveg megértésén és egyes motívumainak, jelentésrétegeinek önálló, kreatív értelmezésén túl nyelvi (stilisztikai, jelentéstani) és irodalmi ismereteket vár el (például szerzők, más Ady-művek, toposzok, ritmusok azonosítása). Az Egy mű értelmezése feladat Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, mondattani felépítés feltárásával. Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni.

Kedden reggel nyolc órától a végzősök a matematikával folytatják.