2011.02.26. 03:29
Kréta nélkül mai srácoknak
Érthető büszkeséggel említette a baracsi polgármester a legutóbbi közmeghallgatáson, hogy az iskolában már hat számítógépes, interaktív tábla működik. Ez korántsem általános: Dunaújvárosban például két iskola is akad, amiben nincs, két másikban pedig csak egy-egy ilyen tábla akad.
Csak azt ne higgyék, hogy ez az intézmény, amelybe 220 diák jár, valami világvégi, elfeledett kis zug! Nem az. Már csak azért sem, mert látogatásunk célja éppen az volt, hogy szemrevételezzük, hogyan és miképpen használják a baracsi diákok azt a hat darab interaktív, számítógép vezérelte táblát, amelyeket az iskola tavaly novemberben nyert pályázaton, s amire jogos büszkeséggel hivatkozott a helyi polgármester a legutóbbi közmeghallgatáson. Mondván: jó eséllyel csábíthatnának diákokat akár a városból is.
E gondolatnak van némi alapja. Nyolc dunaújvárosi általános iskolában érdeklődtem interaktív tábla felől. Kettőben nincs ilyen eszköz, kettőben egy-egy darab található. A továbbiakban három, négy, öt - illetve a legjobban ellátott intézményben tizenhárom - darab számítógépvezérlésű, interaktív táblánál tanulhatnak a diákok.
A baracsiak tehát egyáltalán nem állnak rosszul a maguk hat ilyen berendezésével. Ami nagyjából százhúszszor százhatvan centiméteres, a falra akasztható, fehér színű tábla , elektronikus tollal írni is lehet rá, s mindarra képes, amire egy személyi számítógép - hiszen az is vezérli.
És a gyerekek imádják!
A negyedik osztályban olvasásórán (vezette: Balogné Kakuk Adrien), az ötödikben egy angolon (Gerics Viktória) és egy matekórán (Koncsekné Szöböllődi Éva) vehettem részt.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
A baracsiak tehát egyáltalán nem állnak rosszul a maguk hat ilyen berendezésével. Ami nagyjából százhúszszor százhatvan centiméteres, a falra akasztható, fehér színű tábla , elektronikus tollal írni is lehet rá, s mindarra képes, amire egy személyi számítógép - hiszen az is vezérli.
És a gyerekek imádják!
A negyedik osztályban olvasásórán (vezette: Balogné Kakuk Adrien), az ötödikben egy angolon (Gerics Viktória) és egy matekórán (Koncsekné Szöböllődi Éva) vehettem részt.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
A baracsiak tehát egyáltalán nem állnak rosszul a maguk hat ilyen berendezésével. Ami nagyjából százhúszszor százhatvan centiméteres, a falra akasztható, fehér színű tábla , elektronikus tollal írni is lehet rá, s mindarra képes, amire egy személyi számítógép - hiszen az is vezérli.
És a gyerekek imádják!
A negyedik osztályban olvasásórán (vezette: Balogné Kakuk Adrien), az ötödikben egy angolon (Gerics Viktória) és egy matekórán (Koncsekné Szöböllődi Éva) vehettem részt.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
A baracsiak tehát egyáltalán nem állnak rosszul a maguk hat ilyen berendezésével. Ami nagyjából százhúszszor százhatvan centiméteres, a falra akasztható, fehér színű tábla , elektronikus tollal írni is lehet rá, s mindarra képes, amire egy személyi számítógép - hiszen az is vezérli.
És a gyerekek imádják!
A negyedik osztályban olvasásórán (vezette: Balogné Kakuk Adrien), az ötödikben egy angolon (Gerics Viktória) és egy matekórán (Koncsekné Szöböllődi Éva) vehettem részt.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
És a gyerekek imádják!
A negyedik osztályban olvasásórán (vezette: Balogné Kakuk Adrien), az ötödikben egy angolon (Gerics Viktória) és egy matekórán (Koncsekné Szöböllődi Éva) vehettem részt.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
És a gyerekek imádják!
A negyedik osztályban olvasásórán (vezette: Balogné Kakuk Adrien), az ötödikben egy angolon (Gerics Viktória) és egy matekórán (Koncsekné Szöböllődi Éva) vehettem részt.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
A negyedik osztályban olvasásórán (vezette: Balogné Kakuk Adrien), az ötödikben egy angolon (Gerics Viktória) és egy matekórán (Koncsekné Szöböllődi Éva) vehettem részt.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
A negyedik osztályban olvasásórán (vezette: Balogné Kakuk Adrien), az ötödikben egy angolon (Gerics Viktória) és egy matekórán (Koncsekné Szöböllődi Éva) vehettem részt.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Mondom: a srácok (és nevelőik) lenyűgöztek!
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
A negyedikesek közül (tizenkilencből) kettő híján mindenkinek van otthon számítógépe. Viszont hogy a Felfedezések és találmányok témakörben mennyi mindent lehet szóba hozni, egyáltalán nem utolsósorban éppen az interaktív tábla segítségével, az meglepetés volt számomra.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Elgondolkodtak már azon, hogy valamit miért éppen úgy hívnak, ahogy? S mi lenne, ha hirtelen megváltoztatnánk az elnevezéseket? Nos, a negyedikesek már eltöprengtek ezen. A nyelvújítási törekvéseken kívül még egy részlet is elhangzott A. A. Milne Micimackójából: az, amikor a szereplők elmennek felfedezni az Északi-sarkot. A Milne-életrajzon kívül egy sajátos térkép, több rajz is szerepelt a tábla illusztrációi között - és a gyerekek elmésségükről is tanúbizonyságot tettek, új szavak alkotásával és megfejtésével. (Két kedvencem a fejtartó tollbucka kispárna, illetve az ételelhárító szalvéta.)
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Angolon valóságos számítógépesjáték-versenyt rendeztek az ötödikesek az interaktív táblán: a hibátlan kiejtéssel elhangzó nevekhez tartozó állatábrákat kellett például megjelölni az elektronikus tollal, vagy a támadó ufók közül kilőni azt, amelyik kilóg a sorból: például egy tőszámnév a sorszámnevek közül - időre!
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
S a matek: űrmérték-átváltási, illetve területszámítási feladatok voltak soron. A gyerekek majd kiestek a padból, csak hogy kipróbálhassák magukat és a tudásukat - amit a gép rögtön le is ellenőrzött a táblán: egy mosolygó vagy egy fintorgó arccal illetve a megoldásokat.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Mondani sem kell: a srácok feneketlenül élvezték az egészet. Én is.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
- Már nem a fegyelem fenntartása, hanem a figyelem irányítása a dolgunk - jegyezte meg Koncsekné Éva, aki egyben igazgatóhelyettes is. - Ezeknek a gyerekeknek a számítógépes képernyő már sokkal ismerősebb, mint a könyv. Ők ebben vannak otthon! Most már az iskolában is.
Szerencsére, mondom én.
Szerencsére, mondom én.
Szerencsére, mondom én.
