Kötelezően ajánlott vállalások

E szándék tükröződik a közelmúltban ismertetett - közoktatási törvénytervezetben foglalt - kormányzati koncepcióban, amely szerint: Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló hatvan óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig. A javaslatot bemutató Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint legkorábban 2014-ben lehet a kötelezően választható önkéntes munka az érettségi előfeltétele. A kormány tervei számos szakmai szervezet felvetéseivel egybecsenghetnek. Dr. Czike Klára és F. Tóth András által jegyzett A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája (2007-2017) című dolgozat egy elemzésében a hazai önkéntesség helyzetének egyik gyenge pontjaként említik, hogy: - az oktatási rendszer általánosságban nem tartalmaz önkéntességre ösztönző elemeket (kreditpontot, felvételi pontot, gyakorlati időként való beszámítást, stb.), ennél fogva a fiatalok önkéntessége még gyerekcipőben jár.

- Elméletben jó lépésnek tartom a közoktatási törvénytervezetben foglaltakat a diákok önkéntes munkájával kapcsolatban, de jelen állapotában ez így meglehetősen ötletszerűen hangzik - fogalmaz Gyöngyössy Csaba, a több önkéntes kezdeményezésnek is helyet adó Bánki Donát középiskola igazgatója. - Az ördög ugyanis a részletekben rejlik. Egyrészt, ha ezt elvárjuk a diákjainktól, akkor az önkéntesség pedagógiai és közösségépítő célja sérülhet. Másrészt, ha ezt kötelező érvényűen be akarjuk építeni a közoktatási rendszerbe, akkor ezt a tevékenységet valakinek vagy valakiknek könyvelni, koordinálni kell. Jelen pillanatban van egy jó, de még kiforratlan ötletünk, amihez nincs felépítve egy hálózat, egy intézményrendszer. Kicsit félek attól, hogy sokadik feladatként ennek megszervezése, üzemeltetése az iskolákra marad majd. Az alapjáraton is túlterhelt és alulfizetett pedagógusoktól ezt nem lehet elvárni. Számos kérdés merül fel bennem intézményvezetőként. Hozzánk hétszáz gyerek jár, ekkorra léptékben ki fog számukra értelmes és valóban hasznos önkéntes munkát biztosítani? Érdemes lenne jól kiépíteni a felálló rendszert, mert arra, hogy csak lepapírozzunk egy úgymond önkéntes munkát, annak semmi értelme - vélekedik Gyöngyössy Csaba.

- Nem tartom rossz ötletnek, de a megvalósítással meggyűlhet a bajuk az illetékeseknek. Az angolszáz kultúrában ennek évszázados hagyománya van, egy kontinenssel odébb, az USA-ban például szerves része az oktatási rendszernek az önkéntes munka - hoz távoli példát Szabó Tibor, a Dunaújvárosi Főiskola Karrier Irodájának vezetője.

- Ha a diákok fiatalon szereznek - bármilyen területen - munkatapasztalatot az a későbbi munkahelykeresés, elhelyezkedés során mindig jól jön. Emellett az önkéntes munka során a diákban kialakulhat szociális érzékenység, amelyből a szűkebb és a tágabb közösség is profitálhat. Ennek a koncepciónak egy jó megvalósítás adhat értelmet. Ha például a nyári vagy a tavaszi szünetben lehetne önkéntesen közösségi feladatokat vállalni, akkor lesz-e elég befogadó intézmény, ahol a dömpingszerűen érkező fiatalok valóban hasznos tevékenységet láthatnak el. Arra, hogy valaki unottan, motiválatlanul kapirgáljon egy kórház, egy nyugdíjasotthon udvarán, arra semmi szükség. Meg kell jelölni azokat az anyagi forrásokat is, amely ezt az egész rendszert működteti majd. Véleményem szerint az elképzelés jó, de hogy a valóságban miként valósul majd meg a kormányzati szándék, az már kérdéses lehet - véli Szabó Tibor.

A DH által megkérdezett középiskolások nagy többsége nem zárkózna el egy ötven-hatvan órás plusz feladatvállalástól, ám az számukra sem világos, hogy egy kötelezően megszabott munka miként válhat majd önkéntessé. Annak, hogy csak lepapírozzunk egy újabb feladatot, semmi értelme