Im memoriam Kiss Éva

Kiss Éva az általános iskolát Dunaföldváron végezte, majd Pécsett a Művészeti Szakközépiskolában érettségizett. A Magyar Iparművészeti Egyetemen diplomázott porcelán szakon, ezt követően a fővárosban keramikusként dolgozott. Iparművészeti tárgyait az évek során Budapesten, Pécsett, Kecskeméten, Salzburgban és természetesen Dunaföldváron önálló kiállításon mutatta be.

1993-ban költözött haza Dunaföldvárra. Alkotó tevékenysége mellett két évig Előszálláson tanított, majd a Magyar László Gimnázium rajztanára lett. Sokoldalú, nyitott emberként - munkája mellett - a kultúra és városa múltja is foglalkoztatta. Szenvedélyesen kutatta a régi idők emlékeit: tárgyakat, fényképeket és az elmúlt század élő tanúit, akik még el tudták mesélni, milyen volt egykor Dunaföldvár, milyen történelmi események zajlottak a városban. Helytörténeti témájú riportjait, írásait (interjúk, visszaemlékezések) a helyi televízió adásaiban és a Dunaföldvári Part-Oldalak városi lapban láthatták, olvashatták a földváriak, de országos fórumokon is hallatta hangját. Értékálló munkáját mutatta a régi fényképekből megjelentetett naptár, valamint az általa szervezett vagy rendezett kiállítások sora (Dunaföldvár régi képekben, A híd története képekben, Közös kincseink: mesélnek a meghívók). Fontos szerepe volt a Kálvária stációinak és a Városháza címerének felújításában, vagy a holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés szervezésében. Elhivatott állatbarátnak ismerték, sokan fordultak hozzá segítségért. A dunaföldvári Várjátékok meghatározó alakja volt. A gimnáziumi színjátszó csoport díszlettervezőjeként, a rajz- és filmszakkör vezetőjeként, a színjátszótáborok állandó aktív szervezőjeként felejthetetlen élményt nyújtott a résztvevőknek.

Egykori diákja, Domanovszki Anna így vall róla:"Vannak emberek, akik úgy mutatják meg, szükség van és volt rájuk, hogy hirtelen tűnnek el. Addig megszokjuk a jelenlétüket, a tetteiket, az ösztönzésüket, tudásukat és építő kritikájukat. Észre sem vesszük az energiáikat, amíg meg nem vonják tőlünk. Éva néni ilyen ember volt. Jótékony energiahordozó, egyfajta életmentor."

Kiss Éva tevékenységében találkozott múlt és jelen: régi értékek megőrzése és újak létrehozása; önállóan gondolkodó és a világra, a művészetekre nyitott fiatalok nevelése. Sokévi munkájával, önzetlen közéleti és emberi tevékenységével hozzájárult Dunaföldvár kulturális  életének, pedagógusként pedig sok-sok diák személyiségének alakításához. Rajzórái valójában életszemlélet- és életszeretet-órák voltak.

Nagy tudású, szerény, empatikus és lelkes emberként Kiss Éva hozzátartozott Dunaföldvár mindennapjaihoz. Kiválóan ismerte a város múltját, számtalan terve és feladata maradt a nyugdíjas évekre. A sors azonban közbeszólt.

Nagyon fog hiányozni. Emlékét megőrizzük.

A Magyar László
Gimnázium közössége és a Part-Oldalak
szerkesztősége