Hőszivattyú: olcsó és nem szennyezi a környezetet

Komlós Ferenc mérnök az új, magyar hőszivattyúról beszél (Fotó: Ónodi Zoltán)

Ezzel a technológiával esély van arra, hogy Magyarország a világ élvonalába kerüljön! hangzott el a főiskolai Tudomány Hete egyik hétfő esti előadásán, amelyen a hőszivattyúkról volt szó.

Sokan már ismerik ezt az eljárást. Azoknak, akik még nem, annyiban próbáljuk összefoglalni, hogy ez egy (elméletileg) roppant egyszerű módszer, amely a napenergia, a földhő, vagy a víz hőenergiáját használja fűtésre, hűtésre, használati melegvíz előállítására.

A magyar fejlesztés geotermikus energiát használ fel, mondta a főiskolán Komlós Ferenc okleveles gépészmérnök, épületgépész, a Magyar Napenergia Társaság szoláris hőszivattyú munkacsoportjának vezetője.

Minden hőszivattyú négy fő részből áll: két hőcserélőből, egy kompresszorból és egy expanziós szelepből, mondta a mérnök. A magyar fejlesztés mindenből a legmodernebb berendezéseket használja (ezért kissé bonyolultabb az Európaszerte elterjedt hőszivattyúknál, de nem vészesen), s végül is ugyanazokat az alapelveket használja fel, amiket a világhírű Heller László energetikus professzor dolgozott ki 1948-as doktori disszertációjában. Ez a fejlesztés 2012-ben Magyar Emléknagydíjat nyert.

Nem fárasztjuk olvasóinkat a nehezen követhető műszaki részletekkel, a lényeg az, hogy ez a berendezés akár 12 Celsius fokos talajvízből is képes meleget csinálni. Nyáron viszont hűt, jobban mint a légkondicionáló, s főleg olcsóbban! Mégpedig azért, mert a környezetünkben lévő levegő melegebb, télen viszont hidegebb, mint a földhő. A hőszivattyú számos előnyös tulajdonsága mellett, mint hogy a működtetésére befektetett villamos energiát megtöbbszörözi, nincs károsanyag kibocsátása, megújuló energiát használ, azért is előnyös, mert a tévhitekkel ellentétben két évnél is kevesebb idő alatt megtérül!