Hihetetlen, kalandos születés

- Először taxit akartam hívni, aztán szóltam a barátnőmnek, hogy valami nem stimmel. Ő egyből a mentőket hívta. Ha nem jönnek, egy-két percen belül egyedül szülöm meg a kicsit - mesélte már nevetve Zsuzsa. Akkor, azon a délutánon azonban borzasztóan félt, ijedt volt.

A kicsi Nétus a hatodik gyermeke, de az ötödik babájával is legalább fél napot vajúdott - idézte fel Zsuzsa korábbi tapasztalatait.

- Szerencsére azonban minden jól alakult. A legfélelmetesebb az volt, amikor hordágyon vittek le a hatodik emeletről minket. Hatan szerették volna fogni az ágyat, végül csak négyen fértek hozzá - göngyölítettük tovább a hihetetlen születéstörténetet.

- Olyan, mint a vidámparkban! - tréfáltak a tűzoltók, a mentősök is, miközben vigyázva cipekedtek. Sajnáltam őket - mesélt tovább, nevetve az anyuka. Neki akkor egy dolga volt, mégpedig az, hogy szorítsa magához, fogja erősen a pici babáját.

- A méhlepény már itt, a kórházunkban született meg, s az anyuka és a baba is gondos orvosi ellátást kaptak - vette át a szót Bazsa doktor. Őt hétfőn kerestük meg, éppen akkor jött ki Zsuzsától, a kórteremből, ahol átbeszélgették a történteket. A főorvos elmondta: sajnos egyre több olyan eset van, amikor az anyák ellátatlanok, terhességük idején egyetlen orvos sem látja őket. Itt azonban nem erről volt szó. Zsuzsa rendszeresen járt ellenőrzésekre.

Az édesanyához azon az izgalmas pénteken kiemelt mentőegység indult a dunaújvárosi állomásról. Az esetkocsit ugyanis egy gyermekgázoláshoz riasztották percekkel korábban. Csilléry Viktor szakápoló (akinek első kérdése az volt: jól van-e az anyuka, a baba?!) és Kelemen Zsolt mentő-gépkocsivezető találta magát szemben a különleges helyzettel.

- Pontos bejelentést kaptunk az asszony állapotáról, azt is tudtuk, hogy nem az első gyermek érkezik, s ilyenkor a szülés folyamata gyorsabb lehet. Így indultunk el, azzal a gondolattal, hogy talán már meg is lesz a kicsi, mire odaérünk. Majdnem így is lett. Az egyértelmű volt, hogy a lakásban kell levezetnünk a szülést. Az édesanya meglepődött, de hősiesen viselt mindent - elevenítette fel az eseményeket Csilléry Viktor, aki lefektette az anyukát, s rá öt percre már fel is sírt a kis Nétus. A köldökzsinór a nyakára volt tekeredve, ám miután levették, pár perc múlva már minden rendben volt.

Az esetnél Kelemen Zsolt is segédkezett, majd ő várta a segítségül hívott tűzoltókat: - Mivel fekve kellett szállítani, ketten nem tudtuk volna levinni a hatodikról, hiszen közben a műszereket és az infúziót is fogni kellett. A liftben nem fértünk el, ezért a lépcsőt választottuk. Három éve dolgozom a szolgálatnál, s ez volt a harmadik otthonszülésem ezen idő alatt.

A két mentős azt mondja, kellenek az ilyen pozitív élmények is. Viccesen megjegyezték: végre egy olyan esethez hívták őket, ahol a páciens örült a végkifejletnek.

Viktornak, a mentőszakápolónak - akinek édesapja, Dr. Csilléry István, 18 évig dolgozott a kórházban - ez volt az első ilyen esete:

- A kórházban már találkoztam szüléssel és voltunk ilyen gyakorlaton is, de most minden egy szoba közepén történt. Jó volt ott lenni, jó volt, hogy részesei lehettünk egy gyermek megszületésének. S milyen az élet! Amíg a másik autó egy elütött kisfiún próbált segíteni (aki sajnos azóta elhunyt - a szerk.), szinte ugyanakkor, nem messze onnan, egy másik gyermek a világra jött. Az eset után mondta is az egyik kolléga: tegyek a kulcsaimra egy köldökcsipeszt. Ez a mentőknél jelképesen azt jelenti, már szültem otthon . Megtettem.

A fiúk szerint nem volt idő a hálálkodásra, de nem is várják ezt el. Ők a kötelességüket teljesítették, a lényeg, hogy a kicsi és az anya is egészséges, s már otthon is vannak. Semmi más nem számít!

S végezetül egy további csavar ebben a kalandos történetben: a tűzoltóegységnek pénteken az a Fehérvári Ferenc is tagja volt, akinek nemrégiben születetett meg a gyermeke - az elmúlt időszakban amúgy öt tűzoltóbébi jött világra. Így őt, őket méginkább megérintette az esemény, s ahogyan mondták is: öröm az ilyen riasztás.Kaszala Nétus nem várt: jött, látott és persze győzött is, mint a mesében