Hírek

2007.09.26. 02:29

Hankook-számlák ide és oda: végeredmény?

Dunaújváros - Már a gyáravatás előtt a legkülönbözőbb összegek röpködtek a levegőben a Hankook dunaújvárosi gyárának megítélt állami támogatásokról - s ezek a pénzek ma is rendszeresen változnak. Összefoglalónk a kezdetekről.

Szabó Szabolcs

Utóbbi már az avató előtt érzékelte, hogy a közreműködésével hazánkba telepedett óriásvállalkozás jelentős politikai viharokat kavart: ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a jelek szerint ez a siker hazánkban sokaknak fáj.

A beruházásról szóló megállapodást 2005. október 31-én írták alá Szöulban, az alapkövet 2006. július 14-én tették le Dunaújváros határában. A gyárat tizenegy hónap alatt építették fel.

A gyáravatóig nyilvánosságra került adatok szerint a Hankook egyebek mellett tizenhatmilliárd forint fejlesztési támogatást kapott.

A tizenhatmilliárdos, egyedi kormánydöntés alapján megítélt fejlesztési támogatáson kívül az avatáskor elhangzott adatok szerint három évre összesen mintegy tízmilliárd forintnyi adókedvezményt kapott a dél-koreai gyár, valamint száznegyvenmillió forintot felnőttképzésre, háromszázhatvanmillió forintot pedig munkahely-teremtésre.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

Utóbbi már az avató előtt érzékelte, hogy a közreműködésével hazánkba telepedett óriásvállalkozás jelentős politikai viharokat kavart: ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a jelek szerint ez a siker hazánkban sokaknak fáj.

A beruházásról szóló megállapodást 2005. október 31-én írták alá Szöulban, az alapkövet 2006. július 14-én tették le Dunaújváros határában. A gyárat tizenegy hónap alatt építették fel.

A gyáravatóig nyilvánosságra került adatok szerint a Hankook egyebek mellett tizenhatmilliárd forint fejlesztési támogatást kapott.

A tizenhatmilliárdos, egyedi kormánydöntés alapján megítélt fejlesztési támogatáson kívül az avatáskor elhangzott adatok szerint három évre összesen mintegy tízmilliárd forintnyi adókedvezményt kapott a dél-koreai gyár, valamint száznegyvenmillió forintot felnőttképzésre, háromszázhatvanmillió forintot pedig munkahely-teremtésre.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

A beruházásról szóló megállapodást 2005. október 31-én írták alá Szöulban, az alapkövet 2006. július 14-én tették le Dunaújváros határában. A gyárat tizenegy hónap alatt építették fel.

A gyáravatóig nyilvánosságra került adatok szerint a Hankook egyebek mellett tizenhatmilliárd forint fejlesztési támogatást kapott.

A tizenhatmilliárdos, egyedi kormánydöntés alapján megítélt fejlesztési támogatáson kívül az avatáskor elhangzott adatok szerint három évre összesen mintegy tízmilliárd forintnyi adókedvezményt kapott a dél-koreai gyár, valamint száznegyvenmillió forintot felnőttképzésre, háromszázhatvanmillió forintot pedig munkahely-teremtésre.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

A beruházásról szóló megállapodást 2005. október 31-én írták alá Szöulban, az alapkövet 2006. július 14-én tették le Dunaújváros határában. A gyárat tizenegy hónap alatt építették fel.

A gyáravatóig nyilvánosságra került adatok szerint a Hankook egyebek mellett tizenhatmilliárd forint fejlesztési támogatást kapott.

A tizenhatmilliárdos, egyedi kormánydöntés alapján megítélt fejlesztési támogatáson kívül az avatáskor elhangzott adatok szerint három évre összesen mintegy tízmilliárd forintnyi adókedvezményt kapott a dél-koreai gyár, valamint száznegyvenmillió forintot felnőttképzésre, háromszázhatvanmillió forintot pedig munkahely-teremtésre.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

A gyáravatóig nyilvánosságra került adatok szerint a Hankook egyebek mellett tizenhatmilliárd forint fejlesztési támogatást kapott.

A tizenhatmilliárdos, egyedi kormánydöntés alapján megítélt fejlesztési támogatáson kívül az avatáskor elhangzott adatok szerint három évre összesen mintegy tízmilliárd forintnyi adókedvezményt kapott a dél-koreai gyár, valamint száznegyvenmillió forintot felnőttképzésre, háromszázhatvanmillió forintot pedig munkahely-teremtésre.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

A gyáravatóig nyilvánosságra került adatok szerint a Hankook egyebek mellett tizenhatmilliárd forint fejlesztési támogatást kapott.

A tizenhatmilliárdos, egyedi kormánydöntés alapján megítélt fejlesztési támogatáson kívül az avatáskor elhangzott adatok szerint három évre összesen mintegy tízmilliárd forintnyi adókedvezményt kapott a dél-koreai gyár, valamint száznegyvenmillió forintot felnőttképzésre, háromszázhatvanmillió forintot pedig munkahely-teremtésre.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

A tizenhatmilliárdos, egyedi kormánydöntés alapján megítélt fejlesztési támogatáson kívül az avatáskor elhangzott adatok szerint három évre összesen mintegy tízmilliárd forintnyi adókedvezményt kapott a dél-koreai gyár, valamint száznegyvenmillió forintot felnőttképzésre, háromszázhatvanmillió forintot pedig munkahely-teremtésre.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

A tizenhatmilliárdos, egyedi kormánydöntés alapján megítélt fejlesztési támogatáson kívül az avatáskor elhangzott adatok szerint három évre összesen mintegy tízmilliárd forintnyi adókedvezményt kapott a dél-koreai gyár, valamint száznegyvenmillió forintot felnőttképzésre, háromszázhatvanmillió forintot pedig munkahely-teremtésre.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

Ugyancsak a gyáravatón hangzott el, hogy 2008. márciusáig összesen ezerötszáznyolc ember, mégpedig elsősorban magyarországi magyarok kapnak munkát a gyárban. Kóka János szerint ugyanennyien találnak majd megélhetést annál a háromszázötven hazai kis- és középvállalkozásnál, amelyek beszállítói lesznek a dunaújvárosi gumiabroncs-gyárnak.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

Az avatás előtt elterjedt sajtóhírek szerint a Hankook nem tizenhatmilliárd, hanem huszonötmilliárd forint támogatást kapott munkahely-teremtésre. Ezt azóta sem sikerült igazolni. Viszont az avatás napján megjelent Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár nyilatkozata, amely szerint akár beszerzésekre is elköltheti a kialkudott majd tizenhatmilliárd forintot a dél-koreai cég, mivel annak túlnyomó részét nem célzottan munkahely-teremtésre kapták. Azonban a szerződésben benne van, hogy mintegy ezerötszáz, Magyarországon adót fizető munkahelynek kell létrejönnie az üzemben. Az államtitkár nyilatkozata szerint az összes támogatást számla ellenében, három év alatt kell lehívnia a Hankooknak. Az első támogatásokra, a felnőttképzési célú pénzek igénylésére már a gyáravató előtt nyújtott be számlákat a vállalat, mivel a magyarországi munkavállalók egy részét Dél-Koreában képezték ki.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

Az államtitkárnak az avatás napján adott nyilatkozata szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a Hankookkal kötött teljes szerződést, mert azt könnyű lenne lemásolni, s azután senki nem kívánna befektetni nálunk, illetve csak olyan feltételekkel, hogy a minisztérium kevéssé ellenőrizhetné a támogatás fejében kialkudott követelmények betartását.

Címkék#Hankook

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!