Fanyűvők évada - A fakivágók után mindig ültetők jőnek

Az egykori, ma már tizenöt éve gazda nélkül hányódó kastély előtt, az úgynevezett Szöglet-kertben három, a kastély melletti Cifra-kertben kettő, a temetőben viszont huszonkét fa tönkjét találtuk meg. Nem mind friss vágás nyoma: Joó és Nyúl urak némi vita után végül úgy korszakolták a történéseket, hogy ez a huszonhét nemes fa (hárs, feketedió és vörösfenyő) az elmúlt nyolc esztendőben került fejsze alá. Korhadás vagy veszélyokozás miatt, legutóbb a tavaly nyári vihar után.

A temetőben vágták ki a legtöbb fát - viszont ott is ültették a legtöbbet. Joó István polgármester ugyanis hangsúlyozta, hogy nem csak vágnak: mindig ültetnek is, ha lehet. Mindkettő előtt viszont szakértőket kérdeznek meg. Túl öreg, ágaikat hullató, vagy a temetőben már méteres vastagságú, síremlékeket megbolygató fákat jelöltek ki vágásra. A sírkert szélén a kezelhetetlenné gabalyodott sövényt is eltüntették: a kivágott fák árából (kereskedőnek adták el, ágaikat helyi rászorulók kapták, egy diótönk kivételével, amiből ugyancsak helybéli fafaragó készített címert) kerítésoszlopokat és drótot vettek. Az új kerítés mellé száz tuját, tíz platánt ültettek, így a polgármester.

Kritikusa, Nyúl István viszont furcsállta, hogy a vihar miatt kivágott Cifra-kerti fák helyébe nem ültettek semmit. Joó István szerint azért, mert a szakértő azt mondta: erdőbe nem lehet ültetni.

Summa summárum: Nyúl úr úgy véli, hogy többet irtanak, mint amennyit ültetnek, és ez nem használ a falu évszázados képének. Joó István szerint a kényszerű vágások mellett rendezett összkép, gondozott ligetek és sövények kialakítására törekednek.

Igazságot tenni nem tudunk, a helyzetet ennyiben rögzítettük. Tanulságos: a vita végig nyugodt és kulturált volt, szemtől szemben zajlott.