Hírek

2013.10.27. 11:20

Egy csinált városról

Dunaújváros - Csupán a véletlen műve, pontosabban a második világháború utáni hidegháború biztonságpolitikai következménye, hogy a Minisztertanács ülésének 1949. december 26-i döntése értelmében Dunapentele határában épült fel a Dunai Vasmű és hozzá egy új város.

Szente Tünde

Dr. Veres Lajos PhD főiskolai tanárral, a Dunaújvárosi Főiskola Duna Stratégia igazgatójával a térségfejlesztő szemszögéből pillantottunk vissza a kezdetekre, hogy utána megnézzük a Dunaújváros előtt álló perspektívákat.

- Tőlünk nyugatra és keletre is épültek csinált új városok. Egyszerű mintakövetés eredménye a hazai szocialista városok megszületése?

- Nyugat-Európában a XIX. század második felétől a második világháborúig a nagy ipari üzemek mellé úgynevezett kompakt vagy csinált városokat építettek, ezzel új irányokat vett a városfejlődés. Sok tízezer embernek hoztak létre infrastruktúrát, lakásokkal, szolgáltatásokkal együtt új városok jöttek létre, vagy hasonlóan Dunaújvároshoz, egy kisebb település mellé építkeztek. Telepítési tényező volt, hogy egyik vagy másik, esetleg több nyersanyag lelőhelye mellé telepítsék a gyárat. Így jöttek létre a klasszikus telephelyelméletek, mint például a Wéber-i telephelyválasztás elmélete. Az angliai, francia, ír, német, olasz gyártelepítések tudatosan tartották szem előtt a nagy nyersanyag, érc-, vagy szén lelőhelyek közelségét. Ezzel együtt indult el az urbanizáció, a városrobbanás, hirtelen szinte a semmiből nőttek ki hatalmas városok, ezek voltak az első klasszikus újváros kategóriák.

Városépítők egy csoportja - 1952-ben tervasztalon született

- A keleti térségekben domináns volt az agrárium, az újjáépítéssel együtt sok országban a nagyobb foglalkoztatás elérése érdekében az ipar fejlődését szorgalmazták, ezzel együtt új városok jöttek létre. A Szovjetunióban már a második világháború alatt elkezdődött ez a folyamat, mivel az ipart stratégiai szempontból, a védekezés miatt még keletebbre kellett telepíteni. A német hadsereg Moszkva irányába nyomult, s első lépésben az Ural térségében, később az Uralon túl, a szibériai részen jöttek létre vadonatúj városok. Nálunk is ez volt a meghatározó abban a döntésben, amikor a megkezdett mohácsi építkezést Pentele határában folytatták. A Mecseki szénbányák közelsége miatt döntöttek először Mohács mellett, azonban katonapolitikai szempontból a Dunapentele határa biztonságosabb helyválasztásnak bizonyult. A szocialista országok esetében jobban domináltak a politikai és katonapolitikai szempontok, mint például Angliában vagy Észak-Olaszországban, hiszen akkor, ott már piacgazdasági mechanizmusok működtek.

- Mondana példákat kompakt , illetve csinált nagyvárosokra?

- Angliában néhány történelmi város kivételével az összes nagyváros annak tekinthető, ezek a chesterek, Lenchester, Manchester, a textilipar, a gépgyártás, az acélipar első üzemei mellé ilyen városok épültek. Franciaországban Lyon, Észak-Olaszországban Torino nagyon érdekes példák. Annak idején a várostervezési szabályokban nem érvényesültek környezetvédelmi előírások, törvények. Ezek a városok is úgy épültek fel, hogy a levegő, víz, talaj vonatkozásában környezetszennyezőek voltak. Később, amikor ezek az iparterületek korszerűtleneknek bizonyultak, a reorganizáció, revitalizáció után új iparágakat hoztak létre, ezeket a vállalatokat, gyárakat megszüntették, s ott maradt a város lakótelepekkel, épületekkel. Voltak olyan városok, ahol több méter mélyen talajcserét kellett végrehajtani, Angliában a hatvanas, hetvenes években erre kormányprogramok születtek. Tiszta földdel föltöltötték, s újból meghatározták ezeknek a területeknek a funkcióit.
Lyon város központi részébe koncentrálódtak a gyárak, néhány iparművészetileg is értékes épületet nem engedtek lebontani, más funkciót találtak neki, például kiállítócsarnokká, vagy irodaházzá alakították őket. Bécs mellett is tudunk ilyen példákat a gáztározók kapcsán. Torinóban új funkciót kaptak bizonyos ipari létesítmények. Amikor létrehozták a várost, az ipari üzemek a centrumban voltak. Később kiderült, a város annyira túlterjeszkedett, hogy az ipart ki kellene vinni a város szélére, újra kellett tervezni a centrum funkcióit.

- Miként változtak meg a gazdasági és politikai átrendeződéssel a hazai csinált vagyis szocialista városok?

- Magyarországon szocialista városok, Komló, Tiszaújváros, Salgótarján, Ózd, Tatabánya. Azt gondolhatnánk, hogy ezeknek a városoknak azonos a fejlődési pályája, de ez nem így van, eltérnek egymástól. Nagyon fontos tervezői aspektus az, hogy a múltat, a jelent és a jövőt egységes kontextusban kell vizsgálni, minden város esetében egyedileg kell tervezni. A tervezőknek, kutatóknak meg kell ismerniük a múltat is, mert a múlt hoz magával problémákat, terheket, ugyanakkor a múltból gyökereznek azok az értékek, amiket föl lehet használni az új programok elindításánál.

- Dunaújvárosban nagyon érdekes, hogy nulláról indult a vas- és acélgyártás, nem a pentelei lakosok voltak ebben a meghatározóak. Az ország különböző településeiből toborozták, gyűjtötték egybe a legkiválóbb szakembereket, s ez a minőség és teljesítmény ma is érzékelhető. Díjakat nyer a Dunaferr, a hazai piacon kiemelkedő eredményeket ér el. Más városok esetében, vegyük például Tatabányát, amely a szénre épült, azzal, hogy megszűnt a szén domináns szerepe, megváltozott minden. Tatabánya potenciális előnye, hogy a Budapest-Bécs közötti gazdasági tengelyen helyezkedik el, ezt az előnyt felerősítette az M1-es autópálya felépítése. A kilencvenes évek közepétől kezdve egyre több német és más külföldi cég fedezte fel, hogy könnyen megközelíthető, közel van Budapest és Bécs. Gyakorlatilag ma már önálló ipara van. A városvezetés felismerte az új városstratégia kialakításának szükségességét, a klímaváltozás, a megújuló energiaforrások hasznosítása felé mozdultak el, környezettudatos, környezetbarát iparok honosodtak meg.


- Miskolcról is kialakult a hagyományos szocialista város képe. Amikor a város vezetői tizenöt évvel ezelőtt elkezdték az új koncepció, stratégia megalkotását, azt vizsgálták, melyek azok az elemek a múltból, amelyeket érdemes átvenni, és továbbfejleszteni. A kulturális nemzetiségi, vallási sokszínűségre építettek. A kulturális örökségükre építő, a kultúrát előtérbe helyező, művészeteket támogató, pártoló, nemzetközi nyitás felé orientálódó városkép alakult ki. Nálunk most kezdődik a városstratégia újratervezése, az alkotó képzelőerő megteremtésével létrejön egy újfajta gondolkodás. Ebben a múltat is értékelni kell, úgy, hogy helyezzük el magunkat Európában, az európai értékrendek mentén döntsük el, mi az, amivel szakítani kell, viszont melyek azok az értékek, amelyeket tovább kell vinni.

- Miben vagyunk jók? Emelje ki a három legfontosabbat.

- A szakmaiságot említeném elsőként. Bizonyos területeken a szakmakultúra nagyon erős. A másik, a vállalkozókészség megléte. Az egyvállalati, monokultúrás gazdaságból elmozdult a város többféle szakmai kultúra felé. Több nagy cég van, és ma már jelentős a KKV szektor súly is. A harmadik az alkotókészség. Sokan nem tudják, hogy Dunaújvárosban nem csak sport van, hanem alkotókészség is, látványos eredményeket mutatnak a kortárs művészetek. Sok szervezet és művész koncentrálódik egy helybe, él itt, bennük van az alkotásvágy, amit lehet, hogy nem tud a hagyományos gazdaságstruktúrákban kibontakoztatni, de idővel megtalálja a maga útját.

- Történelmietlen ilyet kérdezni, én mégis megteszem, mi lenne ma Dunapentelén, a Mezőföldi fennsíkon, a Kárpát-medence közepén, ha a hidegháborús hisztéria következtében Mohácson épül fel a Duna menti vaskohászati kombinát?

- Vélhetően nagyon lényeges változások nem következtek volna be. Azonban több példa van arra Magyarországon, hogy a második világháború után a kedvező földrajzi fekvésük miatt jelentős mezőgazdasági központok is kialakultak. Valószínűleg a nagy infrastruktúrák sem épültek volna meg, nem lenne Pentele-híd és az M8-as autópálya sem ebbe az irányba jönne, és dominálna a mezőgazdasági jelleg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!