Hírek

2013.02.05. 07:33

Dunaújváros venné kezelésbe a Magyar úti Gőzmalom területét

Dunaújváros – Egykor a város egyik legértékesebb területének tartották, ma pusztulófélben van. Az önkormányzat pályázik az egykori gőzmalomra és a hozzá tartozó területekre.

Szabó Szabolcs

A városi közgyűlés múlt héten zárt ülésen döntött arról, hogy pályázati úton kívánja megszerezni az évek óta üresen álló, műemlék jellegű épületet is magába foglaló egykori Gőzmalmot és a hozzá tartozó területet. A pentelei lokálpatrióták egy régóta dédelgetett vágya valósulna meg, ha a város tulajdonában kerülne a városrész egyik központi területe és az ott található értékes, ám felújításra szoruló ingatlanok.

A Magyar utcában található Gőzmalom 1907-ben épült meg a Rudnyánszki-Mondbach kastély kertjében.

A kastély 1780-ban épült és jelenleg is műemlékvédelem alatt áll. A DH legutóbb három éve foglalkozott az épület és a malom sorsával. Az akkor leírtak szinte szóról szóra megegyeznek a jelenlegi tapasztalatokkal.

 

A penteleieket évek óta foglalkoztatja a kastély és a gőzmalom további sorsa, egy korábbi képünkön Palló Lászlóné és Szabó Tamás – tervekkel (Fotó: Lázár Zsolt)

A régi penteleiek közül még sokan emlékeznek a Gőzmalom fénykorára, amikor olyan nagy forgalmat bonyolított – például a két világháború közötti időszakban –, hogy gyakran a helyi gazdák is a közeli dunaföldvári malomba jártak őröltetni. A malom az óváros áramszolgáltatásában is nagy szerepet játszott, hiszen az itt termelt árammal világították ki hosszú éveken át a mai Pentele városrész egykori főutcáját.

A malom túlélte a huszadik század sorsfordulóit. A második világégés idején óvóhelyként szolgált, az államszocializmus éveiben pedig főként az itt állomásozó szovjet csapatok őröltek benne lisztet. A legendárium szerint a malom a rendszerváltás idejében alig tízmillió forintért került magántulajdonba, ám 2000-ben végleg bezárta kapuit. Azóta több tulajdonos, majd felszámoló kezén megfordult az épületegyüttes, ám igazi gazdája azóta sem akadt...

A penteleiek szerint a malmot és a hozzá kapcsolódó kastélyt az eltelt évek során szépen, fokozatosan széthordták.

A Pentele Baráti Kör az utóbbi években is többször jelezte, lenne ötlete az ingatlanok közösségi célú felhasználására. Az egykor lapunkban is felvázolt tervek szerint galéria, múzeum, park is létesülne a jelenleg elhagyatott területen.

Nem messze a Magyar úti malomtól működött egy kisebb malom is az 1900-as évek első évtizedeiben a Baracsi úton. Ezt magántőkéből emelte és működtette egy pentelei család. Szomorú tény, hogy 1944-ben itt volt a pentelei gettó: ide gyűjtötték össze, és innen vitték el a pentelei zsidó családokat.

A helyiek szerint az utóbbi években sorsára hagyott Magyar úti malom felújítása nagy lendületet adhatna a környék fejlődésének is.

Mivel a közgyűlés zárt ülésen döntött a pályázatról, így a pontos részletek nem ismertek, ám az önkormányzati tájékoztató szerint elsődleges célként a terület rehabilitálását jelölték meg. Az ígéretes tervekhez azonban mindenekelőtt egy pozitív pályázati elbírálás szükséges.

Szerintem - jegyzet

A Pentele ezer éve címmel megjelent kötetben olvasható, hogy az 1907-ben a Magyar utcában megépült Gőzmalom alapos felfordulást okozott a helyi és vízimolnár piacon. Az új technológia meghonosodása ugyanis a pentelei vízimalmok visszafejlődését és forgalmuk fokozatos visszaesését hozta. A helyben működő vízimolnárokról azonban még mindig igazán keveset tudunk, pedig bőven lenne mit megismernünk. Éppúgy, mint a helyi halászati kultúra esetében. Talán kevesek által ismert, de a magyar gasztrotörténet a klasszikus halászléreceptek mellett a pentelei halászlét is külön említi. A halfőzés pedig elválaszthatatlan volt az egykori vízimolnárvilágtól is. Összegezve, bőven lenne itt még érdekes feladvány az arra vállalkozó kutatónak. Szerencse, hogy a penteleiek közül ma is sokan gyakorolják a hagyománymentés feladatát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!