Dunaújváros: sikeres egyeztetés a gyilkossággal gyanúsított képviselő bizottsági helyeinek betöltéséről

Mint ismert: egy dunaföldvári vállalkozó 2013. május elsejei megölésével gyanúsítják két másik dunaújvárosi férfi mellett a szintén előzetes letartóztatásba helyezett Gál Rolandot, akinek fideszes párttagságát felfüggesztették. A csütörtöki közgyűlésen még úgy szavazott a többség: bizottsági tagságait és közbiztonsági tanácsnoki tisztségét nem függesztik fel. Az önkormányzat aznap kiadott egy közleményt: jogszabályt sértett volna ha ad hoc jelleggel döntenek erről. Pénteken Cserna Gábor polgármester arról tájékoztatott, eredményesen zárult az általa kezdeményezett pártegyeztetés, amelyen a közgyűlésben helyet foglaló pártok képviselői tettek javaslatot Gál önkormányzati tisztségeinek betöltésére.

A Jobbik azonban úgy látja, a Fidesz falaz gyilkossággal gyanúsított képviselőjének. Pénteken Budapesten erről tartott sajtótájékoztatót Pintér Tamás önkormányzati képviselő és Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselő.

A közgyűlésen üres maradt Gál Roland képviselő helye, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. Fotó: Ady Géza

Szerintük Gál méltatlanná vált arra, hogy dunaújvárosi önkormányzati képviselői tisztségét betöltse, tekintettel arra, hogy elvesztette a feladatához szükséges közbizalmat. Ennek alapján meg lehetett volna őt fosztani képviselői mandátumától, amennyiben az önkormányzati törvény az eredetileg megszavazott formájában lépett volna hatályba. „Így fordulhat elő, hogy egy rovott múltú bűnöző, akit elítéltek már rongálásért, garázdaságért és okirat-hamisításért, és jelenleg előzetes letartóztatásban van gyilkosság megalapozott gyanújával, még mindig Dunaújváros közbiztonsági tanácsnoka lehet" - áll közleményükben. Pintér Tamás és Hegedűs Lorántné kiemelte: hazugság az önkormányzat csütörtöki védekezése, amely szerint jogszerűtlen lett volna bizottsági tagságának megszüntetése, a testületi ülésen szavazást rendeltek el, és azon megvédték ex-frakciótársukat. Arról is beszéltek, bújtatott állásban tartják Gált, aki önkormányzati tisztségei mellett továbbra is a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia felügyelőbizottságának elnöke. „Minden testületi ülésen kezdeményezni fogjuk, hogy távolítsák el pozíciójából Gál Rolandot, és ameddig ezt meg nem teszik, addig a Fidesz morális felelősséggel tartozik" - fogalmaztak.

Cserna Gábor polgármester pénteken közleményben jelezte: eredményesen zárult az általa kezdeményezett pártegyeztetés, melyen a jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően a közgyűlésben helyet foglaló pártok képviselői tettek javaslatot Gál Roland valamennyi önkormányzati tisztségének betöltésére. Majd így folytatta: „Pintér Tamás jobbikos képviselő ebben az ügyben végig hazudott, mert nyilatkozataiban a képviselő felfüggesztésének hiányát a kétharmados döntésekkel magyarázta, holott az önkormányzatok működését szabályozó törvény nem ismer olyat, hogy a szavazások esetén kétharmados többséggel kell dönteni".

A pártegyeztetésen megfogalmazott javaslatokról a hétfői, azaz február 22-i rendkívüli ülésén dönt a közgyűlés, biztosítva ezáltal a megkezdett munka zavartalan folytatását.

„A félrevezető ellenzéki hangok és feszültséget keltő támadások ellenére a Fidesz Dunaújvárosi Szervezete minden tekintetben továbbra is a város érdekeit tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy erről a Jobbik mit gondol. Pintér Tamás jobbikos képviselő hazudik, vajon még mire lehet képes? Politikai csatározások helyett, a kiegyensúlyozott és eredményes a működés a cél!" - olvasható a nyilatkozatban.

A hétfői közgyűlésnek két napirendje lesz: javaslat a szociális, egészségügyi és lakásügyi, valamint az oktatási, kulturális, ifjúsági és sport bizottságban történő személycserére, új közbiztonsági tanácsnok megválasztására. A másik pedig javaslat tagcserére a DF-Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia Nkft. felügyelőbizottságában.

Nem automatikus a tiszteletdíj

Mivel több helyen is felmerült, Gál Roland mennyi javadalmazást kap, ezek között voltak nem helytálló információk is, így most a helyi önkormányzati rendelet idevágó részeiből idézünk.

- A képviselő havi tiszteletdíja abban az esetben, ha a képviselő nem vesz részt bizottsági munkában a polgármesteri illetmény 15 százalékának megfelelő összeg, bruttó 112.200 Ft.

- A képviselő havi tiszteletdíja bizottsági tagság esetén összesen-függetlenül attól, hogy hány bizottságnak a tagja-a bizottsági tagság nélküli képviselői tiszteletdíj 1,25-szörösének megfelelő bruttó 140.300 Ft.

- A képviselő havi tiszteletdíja bizottsági elnöki tisztség betöltése esetén összesen-függetlenül attól, hogy hány bizottságnak a tagja-a bizottsági tagság nélküli képviselői tiszteletdíj 1,75-szörösének megfelelő bruttó 196.400 Ft.

- A tanácsnok havi tiszteletdíja összesen-több tisztség, bizottsági tagság, illetve bizottsági elnökség esetén is-a bizottsági tagság nélküli képviselői tiszteletdíj 1,75-szörösének megfelelő bruttó 196.400 Ft.

A tiszteletdíj kifizetésének előfeltétele, hogy a képviselő, bizottsági elnök, a bizottság képviselő tagja a közgyűlések és a bizottsági ülések - ezeket együtt számolva - legalább felén megjelenjen az adott hónapban. Nem számít távollétnek az igazolt távollét, vagy bejelentett betegség.

Igazolt távollétnek minősül: önkormányzati képviselői munkával, megyei közgyűlési képviselői munkával összefüggő tevékenység, állampolgári kötelezettség teljesítése, keresőképtelenséggel járó betegség, vagy halaszthatatlan vagy elháríthatatlan munkahelyi kötelezettség teljesítése. A közgyűlésen való megjelenést a polgármester, a bizottsági ülésen való megjelenést a bizottsági elnök a jelenléti íven kézjegyével igazolja.

A jogász válaszol: Az ártatlanság vélelme

Az ártatlanság vélelme alapján senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozatával nem állapította meg.

A gyanúsítottal szemben a bűnügyi hatóságok kötelesek szem előtt tartani az alapvető emberi jogokat. Az "ártatlanság vélelmét" figyelembe véve a bűnügyi hatóságok mindaddig ártatlanokkal állnak szemben, ártatlanokat tartanak bilincsben addig, ameddig a jogerős ítélet meg nem születik, vagy amíg más törvényes módon a gyanúsított bűnösségét meg nem állapítják.

Az alapos gyanú nem jelenti a bűnösség megállapítását, csak a bűncselekmény elkövetésének, s így a bűnösségnek is csak a lehetőségét, a valószínűsítését.

A gyanúsítottakkal vagy a vádlottakkal szemben a büntető eljárás folyamatában csak olyan eszközök alkalmazhatók, amelyek kizárják a bűnösség vélelmét, s az alapvető emberi jogok szem előtt tartásával folytatják le a bizonyítási eljárást.

A bűnösség vélelmének a tilalma összefér az alapos gyanú fogalmával és ennek alapján a bizonyítás érdekében végzett, sokszor a gyanúsított számára kellemetlen eljárási módszerek alkalmazásával.

A bűnösség valószínűsítése nem zárja ki az ártatlanságot, de megkérdőjelezi azt, s így az ártatlanság vélelme alkalmazhatatlanná válik. Mindebből az következik, hogy a gyanúsítottakkal vagy a vádlottakkal szemben a büntető eljárás folyamatában csak olyan eszközök alkalmazhatók, amelyek kizárják a bűnösség vélelmét, s az alapvető emberi jogok szem előtt tartásával folytatják le a bizonyítási eljárást. A bűnösség vélelmének a tilalma utat mutat a gyanúsítottakkal, a vádlottakkal való helyes bánásmód megválasztásához, az eljárási szabályok megalkotásához és a bűnügyi hatóságok ezeken túli magatartásához egyaránt.

A gyanúsítottat indokolt esetben személyes szabadságától megfosztható. E felfogással összhangban, a hazai jogban az Alkotmány sérelme nélkül szerepel az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, a lakhely elhagyási tilalom. Valamennyi ilyen intézkedés alkotmányos alapjogot korlátoz, természetesen megfelelő jogi, bírói biztosítékok mellett.

Az ártatlanság vélelméből következik, hogy a bűnösség bizonyítása a büntetőügyben eljáró hatóságokat terheli.

Unger Zsolt