Dunaújváros, a fürdőváros

- A nyolcvanas években nyaranta hat-hétezer ember látogatta a szabadstrandot, míg a fönti uszodában két-háromezren voltak - emlékszik vissza Mészáros Mihály Pál, a vízmű egykori munkatársa, a Fabó Éva Sportuszoda ügyvezetője, majd nyugállományba vonulásáig a dunaföldvári strand és kemping vezetője, akit Görbe utcai lakásán, volt munkahelye tőszomszédságában kerestünk fel.

Dunaújváros, a fürdők városa - jelöltük meg tömören a témát, amit hallva Mészáros úr akár fel is nevethetett volna, ő mégis a hozzá illő komolysággal és szakértelemmel vette fontolóra e felvetést. Válasza is precíz és jól átgondolt:

- Ha komplex egészként kezeljük a témakört (és csak így érdemes!), akkor a régi uszoda, persze felújítva, továbbra is sportuszodaként működhet. Dunaújvárosban hagyománya lett az úszásnak, úszásoktatásnak, a vízilabdának, a búvárúszásnak - ehhez kell a háttér. Az élményfürdő a szabadidő eltöltésére, kikapcsolódásra alkalmas helyszín, ám ennél sokkal fontosabb funkció a gyógyászat. Ahhoz azonban, hogy színvonalas balneológia működhessen Dunaújvárosban, gyógyvízre van szükség. Annak kiaknázásához pedig nem ötszáz méterre, hanem minimum ezer, ezerkétszáz méterre kell lefúrni, a megfelelő vízhozam és minőség érdekében. A lehetőség mindenesetre adott. Talán a széthúzó érdekekkel van a baj - teszi hozzá, a vádaskodást mellőzve Mészáros Mihály Pál, megemlítve a geotermikus energiában rejlő lehetőséget, ami a fúrások másik kiaknázandó lehetősége lehet.

A fürdőváros összkép a szabadstranddal egészül ki. A kotrás, a zsilipépítés, a vízminőség helyreállítása után a kispénzűek, a zöldbe vágyók pihenője lehet a város éke, a Szalki-sziget - gombolyítjuk tovább a beszélgetés fonalát. A területen - az eliszaposodott vízmedren kívül - a szennyezéssel van a legnagyobb gond, a telkek felől a szennyvíz a strand vizébe folyik, belobbantva azt. Ezt a csatornázással, valamint az ott élők tevékenységének szigorú, folyamatos ellenőrzésével lehet kizárni a jövőben.

- Van értelme mind a háromnak - a sportuszoda felújításának, működtetésének, a gyógyászat, az élményfürdő fejlesztésnek, a szabadstrand helyreállításának - csak az összhangot, az érdekek összhangját kell megteremteni. De a város hátat fordított a Dunának is - véli az uszoda egykori első embere. Pedig ez lehet a negyedik elem. Bár az évtizedekkel ezelőtt történt partfalcsúszás miatt beépítési tilalom vonatkozik egészen a felső parttól számított százötven méteres határig - ezt a korszerű védműrendszer üzemeltetése miatt felül lehetne vizsgálni. Némi infrastruktúra kiépítésével az alsó part hasonló lehetne, mint az óbudai Római part.

Ám mindezt tartalommal kell megtölteni. Az élményfürdő, a hozzá kapcsolódó gyógyászat működtetésének alapvető feltétele egy gyógyszálloda. Ha van szálloda, van szálláshely, számolhatunk az idegenforgalommal. Célállomás azonban csak úgy lehet Dunaújváros, ha jelentős kulturális rendezvényekkel, egyéb programokkal élet költözik a város falain belülre - érvel beszélgetőpartnerünk. Aki szerint hosszú távon, ésszerű pénzgazdálkodással (pályázatok, egyéb források) mindez igenis lehet jó üzlet.

- De csak akkor, ha a politikusok, az idegenforgalmi, vendéglátó szakemberek, a kulturális terület felelősei le tudnak ülni egymással, és képesek együtt dolgozni - hangzott el egyfajta végszóként.