Dunaföldvári vásár: a hiányzó csapágyaktól a moszkvai őrkutyáig

Ha létezne olyan, hogy az "Élhetőbb Plázákért Mozgalom", akkor e szerveződésnek a dunaföldvári vásár lehetne az egyik kiemelt csakrapontja. Mindezt nem valami öncélú humorba ágyazott felvezetőnek szántam, egyszerűen arra végkövetkeztetésre jutottam, hogy az ott megforduló emberek jobban érzik magukat, mint az üveg-acél teknőbe borított egységekben.

Hat megyéből érkeznek az árusok az ország egyik legnagyobb állat- és kirakodóvásárára

Mindaz a kiművelt olvasóink előtt is ismert: a földvári vásár országos jellegű intézmény, és az ott felvonultatott termékskálát nehéz lenne felülmúlni. Az autóalkatrészektől kezdve a moszkvai őrkutyákon át egészen a tökéletes halászléfőző-bográcsig minden, de tényleg minden kapható. A vételi folyamat végeredeménye itt még az alku tárgya. A kezdők ezt apróbb jószágokkal, termékkel is elkezdhetik, de például a borjú- és a lóbizniszt már illendő a profikra hagyni. Szerény közgazdasági ismereteim szerint ezen piaci brókerkedés szinte semmiben sem különbözik a tőkepiaci megnyilvánulásoktól. Spekulánsok itt és ott is.

Vásárlóra váró kisnyulak a földvári standon.

A múlt héten is ezrek, sőt becsléseink szerint több mint tízezer ember látogatott ki a földvári vásárba, amelynek sajátos hangulata azon nézelődöket is bevonzza, akik éppen nem vásárlási szándékkal érkeznek. Gasztronómiai szempontból is érdemes kilátogatni, a pecsenyesütők hívogató illatával konkurálnak a lángososok és az egyéb sült és főtt portékák mesterei. Minden hónap harmadik vasárnapján tehát földvári vásárnap. Egy túrát megér.