Dr. Galambos Dénes a parlamenti munkáról, a migrációról és az uniós források felhasználásáról

Dr. Galambos Dénes az országgyűlés gazdasági és a törvényalkotási bizottságának tagja. Azon politikusok egyike, aki korábban kormánymegbízottként, a végrehajtó hatalom gyakorlójaként, míg képviselőként a törvényalkotás területén dolgozhatott és dolgozik ma is. A parlamenti munkáról, a migrációról és az uniós források felhasználásáról beszélgettünk.

– Jelenthet-e valamilyen előnyt az, hogy amikor kormánymegbízottként dolgozott már megtapasztalhatta azt, milyen is, amikor a parlamenti döntéseket végre kell hajtani?

– Kettőezer-tizenhárom és - tizennégy között egy éven át kormánymegbízottként a Fejér Megyei Kormányhivatalt vezettem egészen a legutóbbi parlamenti választásokig, amikor is egyéni mandátumot szereztem ebben a választókerületben. Az a munka, amely 116 település irányításával függött össze, mindenképpen egy jó alap volt a parlamenti munkához, hiszen már ismertem a közigazgatás működését, sőt korábban dr. Dorkota Lajos, akkori kormánymegbízott kabinetvezetőjeként részt is vettem annak kialakításában.

– A parlamenti ciklus a feléhez közeledik. Lehet-e egyénileg mérleget vonni, vagy inkább rendszerben vizsgálva érdemes erre visszatekinteni?

– Lehet egyénileg is, de inkább rendszerben kell ezt vizsgálni. Alapvetően már látszanak a parlamenti munka eredményei. A plenáris üléseken végzett munka mellett a gazdasági és a törvényalkotási bizottságban is tevékenykedem. Az előbbi a parlament egyik csúcsbizottsága, míg az utóbbiban elsősorban a jogászi és a közigazgatási tapasztalatomat kamatoztatom. A pontos mérleget áprilisban fogjuk megvonni.

– A migráns helyzet miatt megkerülhetetlen kérdés ennek parlamenti vonzata. Úgy tűnik, mintha az unió erős lépéskényszerben, illetve hátrányban lenne a migrációs helyzet lekövetésével kapcsolatban. Hogyan látja Ön ezt?

– Az elmúlt év nyarának végétől aktív törvényhozási munkát végeztünk, amikor is elfogadtuk azokat a törvényeket, amelyekkel sikerült megvédeni Magyarország, illetve az Európai Unió határait. Szintén az elmúlt év végén döntött arról a magyar parlament, hogy felkéri a kormányt, nyújtson be keresetet a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz, amelyben Magyarország jogi eszközökkel megtámadja a kötelező betelepítési kvótákról szóló uniós döntést. Ez a múlt év december elején meg is történt. Ugyanis a betelepítési kvótákról szóló uniós határozat, amelyet az EU hozott, sem nem jogszerű, mivel nem felel meg az uniós alapszerződésben foglaltaknak, sem nem konszenzuson alapuló és nem is teljesíthető álláspontunk szerint. Felpuhítja a schengeni rendszert, ha nem egységesen lépünk fel határaink védelmével kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy minden országnak szuverén joga azt eldönteni, hogy a területére kiket enged be, s e tekintetben semmiképpen nem kívánunk visszalépni.

– A választókerület települései, lakói életminőségének javítása érdekében hogyan tud egy képviselő a napi parlamenti munkában előrelépni?

– Ez nagyon fontos kérdés. A plenáris ülések és a bizottsági munka annak a kerete, hogy az ember az aktuális helyi ügyeket, problémákat az illetékes miniszter, államtitkár elé tudja tárni. Ennek a munkának a részeként sikerült például a kormány által rendelkezésre bocsátott év végi maradvány keretből 60 millió forint összegű rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatást szerezni Dunaújváros számára. A választókerület többi települése közül Perkáta 15 millió forintot kapott ugyanígy, míg Nagyvenyim 40 millió forinthoz juthat hozzá egy könyvtárépület létesítésére az egyes települési önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás jogcímén. Ez utóbbinak háttere, érdekessége, hogy a községben örvendetesen megnőtt a gyereklétszám, két plusz osztálynak kellett az ősz folyamán helyet biztosítani, amelyre az iskolában lévő könyvtár helységeit volt célszerű felhasználni. Ezután kellett megoldani ezt a kérdést, hiszen egy könyvtár üzemeltetése önkormányzati feladat.

– Az év közbeni pályázati források felhasználása hogyan realizálódott?

– A következő időszak uniós fejlesztésinek előfutáraként a 2014-20 közötti időszakra rendelkezésre álló források közül a Dunaújváros-Rácalmás- Kulcs települések szennyvízhálózatának kiépítésére, fejlesztésére és rekonstrukciójára az Új Széchenyi Terv Környezeti és Energia Hatékonysági Operatív Programja keretében 2,1 milliárd forintot fordítunk. Ez Dunaújvárosban a laktanyával szemközti lakóövezetet érinti, Kulcson a felszínmozgás megakadályozása is a cél, Rácalmás pedig azokkal a területekkel csatlakozik rá, ahol az elavult rendszer megújítására kerül sor. Az adonyi, valamint a pusztaszabolcsi szennyvízhálózat rekonstrukciója 380, illetve 522 millió forintot kapott. Ezek már odaítélt források, amelyek megvalósítási folyamata is megkezdődött. Mindemellett Kulcs az elmúlt évben 126 millió forinthoz juthatott a partfalmozgás megakadályozására a kormány úgynevezett vis maior keretéből is. Ercsiben az előbb említett uniós program keretében az Eötvös József Általános Iskola épületegyüttesének energetikai korszerűsítése, az épület teljes szigetelése, tetőcseréje közel 150 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósulhatott meg 2015. év végén. Ugyancsak a 2015. évben valósultak meg a közintézményeket érintő fejlesztések, amelyekhez az önkormányzat 300 millió forint rendkívüli kormányzati támogatást kapott még 2014. decemberében. Perkátán a Közép Dunántúli Operatív Program keretében a Győry Kastély 344 millió forintos rekonstrukciója is lezárult, amely az épület műemléki felújításából és egy kiállító központ kialakításából állt. A többi településen is történtek forrásbevonások, így Iváncsán a sportegyesület, a közalapítvány és az önkormányzat vidékfejlesztési forrásból 25 millió forintot kapott a feladataik ellátásához szükséges terepjárók és kisbuszok megvételéhez. Ezen kívül ebben a községben egy 35 millió forintos napelemes beruházás is megvalósulhatott. Nagyvenyimen ugyanakkor az óvoda és a községháza energetikai korszerűsítése is napelemes rendszer felszerelésével, 140 millió forintból vált valóra.

– Gyakorlatilag egyetlen település sem maradt ki a sorból... Kettőezer tizenöt úgy summázható, hogy a normál pályázati rendben, továbbá a maradványként jelentkező környezeti és energetikai forrásokat is sikerült jól allokálni. Úgy értékelem, hogy az előző uniós ciklus pályázatai eredményesen zárultak.

– Az előző év eredményeként említhetjük azt is, hogy az M8 és a Pentele híd díjmentes maradt

– Ez év elején további díjasítások történtek, de ez bennünket nem érintett, ez szóba sem került. Figyelembe vették azt, hogy Dunaújvárosnak olyan speciális fekvése, ellátási körzete van az egészségügy, az oktatás, és a munkahely szempontjából, hogy ezért idén már fel sem merült, hogy fizetőssé tegyék a hidat, hiszen a Duna túlpartjáról nagyon sokan veszik igénybe a város szolgáltatásait.

– Mire számíthatunk ebben az évben?

– Három fő irányt látok. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban vesz részt Dunaújváros is a megyei jogú városok önálló forrásainak felhasználásával, amelyből pályázati úton 7,4 milliárd forint hívható le legkésőbb 2020-ig. A választókerületemhez tartozó további nyolc vidéki településnek pedig a teljes Fejér megyére jutó, a vidék felzárkóztatását hívatott 32 milliárd forintos keret terhére lehet pályázni. Ebből a négy város már elkészítette a településfejlesztési stratégiáját, így ők már részt tudnak venni ebben a folyamatban, s a további négy település is pályázik ezen forrásokra.

– Mi a helyzet a kormány által preferált kis- és középvállalkozói szektor támogatásával?

– A kkv szektor a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban vehet részt. Az ezzel kapcsolatos pályázati felhívások januárfebruárban jelennek meg a Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében. Nagyon fontos a Vidékfejlesztési Program is. Ebben országosan 72 pályázat fog megjelenni, ami elsősorban a mezőgazdasági vállalkozóknak kínál komoly segítséget Adony, Iváncsa, Ercsi, Pusztaszabolcs, Nagyvenyim környékén. Mindez többek között állattartó telepek rekonstrukciójára, terménytárolók létesítésére, kertészeti fejlesztésekre használható majd fel. A térség, a vidék megerősödését segíti a – körzetemben 500 millió forintos keretet jelentő – LEADER program is, amely már több éve fut. Ez földrajzilag összefüggő 10 és 100 ezer fő közötti lélekszámú településcsoportokat hoz létre az érintettek által kidolgozott térségfejlesztési stratégiák megvalósítására.

– A kkv szektor nem létezhet egy biztos nagyvállalati háttér nélkül. Milyen a kapcsolat a helyi vállalkozásokkal?

– Nagyon fontos az, hogy segítsük egymás munkáját. Ezek a nagyvállalatok a Dunaferr, a Hankook, a Hamburger Hungária és a Ferrobeton adják a térség erős gazdasági potenciálját. Velük és természetesen a térség többi vállalkozásával is folyamatos és operatív a kapcsolattartás.

– Mit csinál a képviselő, ha nem alszik, és nem dolgozik?

– Ez jó kérdés. Arra törekszem, hogy minél több időt tölthessek a családommal, és együtt játszhassak a másfél éves kisunokámmal. (x)