Hírek

2010.10.25. 02:29

Dilemma: ki lehet jobb támasz?

Ma számtalan nyugdíjas kényszerül elfogadni gyermekei, unokái segítségét. Sokuk létminimum alatti jövedelemből él. A fiatal felnőttek, középkorúak, még aktívan dolgozók ezidáig az állami mellett magánnyugdíjpénztárba is befizettek, remélve, hogy az itt felhalmozott összeg jobb nyugdíjas éveket biztosít. Nyugdíjdilemma: az állami vagy magán kell?

Miskei Anita

- Magánnyugdíj- és önkéntes pénztári tagságom is van. Előbbit 3-4 éve, utóbbit 10 éve fizetem. A válság kezdeti időszakában érzékelhető volt a hozamok csökkenése, mégis úgy vélem, mindenki el tudja dönteni, milyen mértékű kockázatot vállal - mondta a Pátkán élő Pintér Gábor. Úgy fogalmazott, a legmegdöbbentőbb számára, hogy nem azt tapasztalja, meghagynák számára a döntés jogát. - Körülbelül harminc év múlva leszek nyugdíjas. Akkor mire lesz elég az állami nyugdíj?

Hasonló kérdéseket fogalmazott meg szomszédja, Góger Tamás is. - Amin elsőként elgondolkodom az az, hogy a magánnyugdíjpénztárba befizetett pénzem örökölhető. Mi lesz a feleségemmel, gyermekemmel, ha velem valami történik? Egy egész élet munkája veszik el, s ők egy évig kapnak utánam valamit. Továbbá mikor leszek nyugdíjas? Akkor, amikor az állam azt mondja. Mit ér majd akkor a pénzem? Attól tartok, ennek útja egy egyszerű adófizető számára követhetetlen. Míg a magánnyugdíjpénztárból akár egy összegben is felvehető a befizetett összeg. Ráadásul Nyugat-Európában több évtizede virágoznak a magánnyugdíjpénztárak - jegyezte meg.

Mindezek ellenére átalakul a nyugdíjrendszer, ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot. Mely eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, s 2011. december 31-ig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok visszaléphessek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A javaslat szerint a felosztó-kirovó rendszerben nagyobb biztonságban vannak a járulékfizetők, mint a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlák rendszerét. Ha a magánpénztári tagok átlépnek az állami rendszerbe, a feladat az lesz, hogyan tudja biztosítani az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az állam. Az eddigi intézkedések nem oldják meg a jövőbeni gondokat, amelyek a feketegazdaságból, az alacsony foglalkoztatottságból fakadnak.

Az átmeneti 14 hónapot túlélik-e a magánnyugdíjpénztárak. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta, a pénztárak működési és likviditási tartaléka egy időre biztosítja működésüket, de az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen bevételre nem tesznek szert, a 3 millió pénztári tagnak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraikat felszámolják. Így a kormány az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélhet egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító pénzügyi intézményrendszert.

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

- Magánnyugdíj- és önkéntes pénztári tagságom is van. Előbbit 3-4 éve, utóbbit 10 éve fizetem. A válság kezdeti időszakában érzékelhető volt a hozamok csökkenése, mégis úgy vélem, mindenki el tudja dönteni, milyen mértékű kockázatot vállal - mondta a Pátkán élő Pintér Gábor. Úgy fogalmazott, a legmegdöbbentőbb számára, hogy nem azt tapasztalja, meghagynák számára a döntés jogát. - Körülbelül harminc év múlva leszek nyugdíjas. Akkor mire lesz elég az állami nyugdíj?

Hasonló kérdéseket fogalmazott meg szomszédja, Góger Tamás is. - Amin elsőként elgondolkodom az az, hogy a magánnyugdíjpénztárba befizetett pénzem örökölhető. Mi lesz a feleségemmel, gyermekemmel, ha velem valami történik? Egy egész élet munkája veszik el, s ők egy évig kapnak utánam valamit. Továbbá mikor leszek nyugdíjas? Akkor, amikor az állam azt mondja. Mit ér majd akkor a pénzem? Attól tartok, ennek útja egy egyszerű adófizető számára követhetetlen. Míg a magánnyugdíjpénztárból akár egy összegben is felvehető a befizetett összeg. Ráadásul Nyugat-Európában több évtizede virágoznak a magánnyugdíjpénztárak - jegyezte meg.

Mindezek ellenére átalakul a nyugdíjrendszer, ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot. Mely eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, s 2011. december 31-ig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok visszaléphessek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A javaslat szerint a felosztó-kirovó rendszerben nagyobb biztonságban vannak a járulékfizetők, mint a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlák rendszerét. Ha a magánpénztári tagok átlépnek az állami rendszerbe, a feladat az lesz, hogyan tudja biztosítani az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az állam. Az eddigi intézkedések nem oldják meg a jövőbeni gondokat, amelyek a feketegazdaságból, az alacsony foglalkoztatottságból fakadnak.

Az átmeneti 14 hónapot túlélik-e a magánnyugdíjpénztárak. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta, a pénztárak működési és likviditási tartaléka egy időre biztosítja működésüket, de az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen bevételre nem tesznek szert, a 3 millió pénztári tagnak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraikat felszámolják. Így a kormány az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélhet egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító pénzügyi intézményrendszert.

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

Hasonló kérdéseket fogalmazott meg szomszédja, Góger Tamás is. - Amin elsőként elgondolkodom az az, hogy a magánnyugdíjpénztárba befizetett pénzem örökölhető. Mi lesz a feleségemmel, gyermekemmel, ha velem valami történik? Egy egész élet munkája veszik el, s ők egy évig kapnak utánam valamit. Továbbá mikor leszek nyugdíjas? Akkor, amikor az állam azt mondja. Mit ér majd akkor a pénzem? Attól tartok, ennek útja egy egyszerű adófizető számára követhetetlen. Míg a magánnyugdíjpénztárból akár egy összegben is felvehető a befizetett összeg. Ráadásul Nyugat-Európában több évtizede virágoznak a magánnyugdíjpénztárak - jegyezte meg.

Mindezek ellenére átalakul a nyugdíjrendszer, ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot. Mely eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, s 2011. december 31-ig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok visszaléphessek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A javaslat szerint a felosztó-kirovó rendszerben nagyobb biztonságban vannak a járulékfizetők, mint a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlák rendszerét. Ha a magánpénztári tagok átlépnek az állami rendszerbe, a feladat az lesz, hogyan tudja biztosítani az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az állam. Az eddigi intézkedések nem oldják meg a jövőbeni gondokat, amelyek a feketegazdaságból, az alacsony foglalkoztatottságból fakadnak.

Az átmeneti 14 hónapot túlélik-e a magánnyugdíjpénztárak. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta, a pénztárak működési és likviditási tartaléka egy időre biztosítja működésüket, de az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen bevételre nem tesznek szert, a 3 millió pénztári tagnak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraikat felszámolják. Így a kormány az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélhet egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító pénzügyi intézményrendszert.

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

Hasonló kérdéseket fogalmazott meg szomszédja, Góger Tamás is. - Amin elsőként elgondolkodom az az, hogy a magánnyugdíjpénztárba befizetett pénzem örökölhető. Mi lesz a feleségemmel, gyermekemmel, ha velem valami történik? Egy egész élet munkája veszik el, s ők egy évig kapnak utánam valamit. Továbbá mikor leszek nyugdíjas? Akkor, amikor az állam azt mondja. Mit ér majd akkor a pénzem? Attól tartok, ennek útja egy egyszerű adófizető számára követhetetlen. Míg a magánnyugdíjpénztárból akár egy összegben is felvehető a befizetett összeg. Ráadásul Nyugat-Európában több évtizede virágoznak a magánnyugdíjpénztárak - jegyezte meg.

Mindezek ellenére átalakul a nyugdíjrendszer, ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot. Mely eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, s 2011. december 31-ig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok visszaléphessek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A javaslat szerint a felosztó-kirovó rendszerben nagyobb biztonságban vannak a járulékfizetők, mint a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlák rendszerét. Ha a magánpénztári tagok átlépnek az állami rendszerbe, a feladat az lesz, hogyan tudja biztosítani az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az állam. Az eddigi intézkedések nem oldják meg a jövőbeni gondokat, amelyek a feketegazdaságból, az alacsony foglalkoztatottságból fakadnak.

Az átmeneti 14 hónapot túlélik-e a magánnyugdíjpénztárak. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta, a pénztárak működési és likviditási tartaléka egy időre biztosítja működésüket, de az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen bevételre nem tesznek szert, a 3 millió pénztári tagnak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraikat felszámolják. Így a kormány az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélhet egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító pénzügyi intézményrendszert.

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

Mindezek ellenére átalakul a nyugdíjrendszer, ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot. Mely eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, s 2011. december 31-ig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok visszaléphessek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A javaslat szerint a felosztó-kirovó rendszerben nagyobb biztonságban vannak a járulékfizetők, mint a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlák rendszerét. Ha a magánpénztári tagok átlépnek az állami rendszerbe, a feladat az lesz, hogyan tudja biztosítani az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az állam. Az eddigi intézkedések nem oldják meg a jövőbeni gondokat, amelyek a feketegazdaságból, az alacsony foglalkoztatottságból fakadnak.

Az átmeneti 14 hónapot túlélik-e a magánnyugdíjpénztárak. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta, a pénztárak működési és likviditási tartaléka egy időre biztosítja működésüket, de az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen bevételre nem tesznek szert, a 3 millió pénztári tagnak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraikat felszámolják. Így a kormány az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélhet egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító pénzügyi intézményrendszert.

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

Mindezek ellenére átalakul a nyugdíjrendszer, ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot. Mely eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, s 2011. december 31-ig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok visszaléphessek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A javaslat szerint a felosztó-kirovó rendszerben nagyobb biztonságban vannak a járulékfizetők, mint a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlák rendszerét. Ha a magánpénztári tagok átlépnek az állami rendszerbe, a feladat az lesz, hogyan tudja biztosítani az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az állam. Az eddigi intézkedések nem oldják meg a jövőbeni gondokat, amelyek a feketegazdaságból, az alacsony foglalkoztatottságból fakadnak.

Az átmeneti 14 hónapot túlélik-e a magánnyugdíjpénztárak. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta, a pénztárak működési és likviditási tartaléka egy időre biztosítja működésüket, de az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen bevételre nem tesznek szert, a 3 millió pénztári tagnak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraikat felszámolják. Így a kormány az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélhet egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító pénzügyi intézményrendszert.

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

Az átmeneti 14 hónapot túlélik-e a magánnyugdíjpénztárak. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta, a pénztárak működési és likviditási tartaléka egy időre biztosítja működésüket, de az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen bevételre nem tesznek szert, a 3 millió pénztári tagnak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraikat felszámolják. Így a kormány az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélhet egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító pénzügyi intézményrendszert.

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

Az átmeneti 14 hónapot túlélik-e a magánnyugdíjpénztárak. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta, a pénztárak működési és likviditási tartaléka egy időre biztosítja működésüket, de az átmeneti időszakban a pénztárak semmilyen bevételre nem tesznek szert, a 3 millió pénztári tagnak a működési veszteséget pótolnia kellene, vagy a pénztáraikat felszámolják. Így a kormány az intézkedés-sorozattal lassú, fájdalmas kimúlásra ítélhet egy 13 éve működő, az emberek megtakarításait gyarapító pénzügyi intézményrendszert.

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

- A pénztárak mellett szól, hogy az állampolgárok pénze biztonságban van, hiszen itt egyéni számlán, a jogszabályok által szabályozott befektetési struktúrában naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket. Ráadásul az egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetők. Ha a pénztárak megszűnnek, a tagok akkor is hozzájuthatnak eddig befizetett pénzükhöz. A pénztártag - az 1997. évi a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. törvény értelmében - a magánnyugdíjpénztártól csak a nyugdíjhatározat birtokában kérheti az egyéni számláján összegyűlt befizetések és hozamainak kifizetését - mondta Juhász Istvánné. A pénztárak rekordidő alatt ledolgozták a válság miatti veszteségeiket

Címkék#nyugdíj

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!