Újra fürdőként üzemelhet a dunaújvárosi élményfürdő

Az ellenzéki képviselők körében is kedvező fogadtatásra lelt, hogy az Aquantis Wellness és Gyógyászati Központ önkormányzati tulajdonba kerüljön és ismét fürdőként üzemeljen. Szabó Zsolt nem értette, hogy a fideszes többség miért szeretné megvenni a kezdetektől több sebből vérző, legendákra okot adó objektumot. A képviselő hiányolta a konkrétumokat, a költségbecslést, az üzleti tervet, ami alátámasztja, hogy a létesítmény megvásárlásával jó boltot csinál a város.

Besztercei Zsolt is hasonló dokumentumokat szeretne látni, bár, mint mondta: valamit kezdeni kell az épülettel, mert nem szabad hagyni, hogy lepusztuljon, mint a zöld rendelő. Tóth Kálmán a város, a térség lakói és a kórház mozgásszervi rehabilitációja szempontjából egyaránt üdvözölte az ötletet, hogy ismét megnyissák az élményfürdőt. Szepesi Attila gazdasági alpolgármester az adatokat hiányolóknak mondta: egyelőre nem a vásárlásról kell dönteni, hanem a szándékról, vagyis arról hogy a tulajdonossal elkezdődjenek a tárgyalások, továbbá a költségbecslések, számítások...

Fotó: Ady Géza

A képviselők döntöttek. A közgyűlés tárgyalásokat kezdeményez az Aquantis tulajdonosával, Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-vel az ingatlan megvásárlásról. A fürdőkomplexum forgalmi értékének megállapítására felkérik Ordas Bt.-t. A DVG Zrt.-t pedig megbízzák, mérje fel a fürdő állapotát, készítsen kalkulációt az éves üzemeltetési költségekről, a lehetséges bevételeiről, valamint határozza meg azokat a felújításokat, amelyekre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy az élményfürdő ismét üzemképes állapotú legyen. Az önkormányzat vezetői tudni szeretnék, gazdaságos lenne-e az Aquantis üzemeltetése. A közgyűlési határozatban szerepel az is, hogy a városvezetők tisztában vannak azzal, a fürdő esetleges megvásárlásához a városnak hitelt kelle felvennie, amit csak a kormány engedélyével tehet meg.

A jelenleg is lakat alatt száradó dunaújvárosi Aquantis élményfürdő küzdelmes sorsa és kérdőjelekkel telített jövője korántsem egyedi a hazai fürdővilágban.

Az ezredfordulót követően kitört a fürdőépítési láz, számos olyan település is fantáziát látott ilyen típusú, főként idegenforgalmi célú beruházásban, amelyek hagyományosan nem rendelkeztek fürdőmúlttal, fürdőkultúrával.

Dunaújvárosban az építést megelőzően is hosszadalmas vita folyt arról, hogy a már meglévő Fabó Éva Sportuszodát modernizálják, bővítsék, vagy jöjjön egy sokmilliárdos, a városkasszának évtizedekre komoly terhet jelentő gigaberuházás.

A döntés végül ha vitatható körülmények között is, megszületett. A tervezési szakaszban meglehetősen optimistán számoltak a szakemberek: A dunaújvárosi élményfürdő építtetői még évi 740 millió forint bevétellel számoltak, úgy kalkuláltak, havonta 800-900 bérletes látogatja majd rendszeresen a komplexumot és a napi jegyet váltók száma is meghaladja majd az ezer főt - nemcsak a nyári főszezonban.

Mint arra a 2014 július 22-én megjelent számunkban rámutattunk:

A város önkormányzata 2006-ban nettó 3 milliárd 375 millió forint finanszírozott összegről kötött lízingszerződést a CIB Bank Zrt.-vel.

A szerződés húsz évre szólt, és az önkormányzatnak havonta 22,3 millió forintot kellett volna utalni a pénzintézetnek. Húsz év alatt tehát 5,3 milliárd forintot kellett volna fizetnie az önkormányzatnak a bank felé.

A bank és a város által kötött szerződés nem maradt sokáig érvényben, ám még hézagos működésében is számos konfliktus kísérte a fürdő működését. Pedig, mint már említettük, volt olyan előzetes elemzés, amely éves szinten 740 millió forint bevétellel számolt. Ennek döntő részét az évi 300 ezer felnőtt fizetővendég garantálta volna, kiegészülve havi 800-900 bérletessel.

Tény, a fürdőben nyári hónapokban többször is ki lehetett tenni a megtelt táblát, a népszerűség egyik oka az volt, a környező konkurenciához képest jóval alacsonyabb áron lehetett használni az Aquantis által kínált szolgáltatásokat. A pozitívumok között említhető, hogy a Szent Pantaleon Kórház egyes gyógyászati szakrendelései és kezelései is megfelelő körülmények között működhettek. Egy darabig, ugyanis a fürdő üzemeltetése rengeteg problémát jelentett az aktuális szereplőnek.

Tovább nehezítette az Aquantis sorsát, hogy az önkormányzat és a beruházást finanszírozó CIB rendre kemény csörtéket vívott.

Az üzemeltetés közben számos hibára is fény derült, ez viták sokaságát eredményezte: az aktuális üzemeltetőnek vagy a kivitelezőnek kellene állni a felújítás anyagi terheit. Végül 2012 szeptember 1-jével bezárt az Aquantis, amelyet végül a bebukott beruházást finanszírozó CIB Csoport visszavett az önkormányzattól.

A CIB ingatlanforgalmazó cége, a Recovery Zrt. munkatársa Huszlicska Dávid lapunk megkeresésére elmondta, az Aquantist jelenleg is árulják, az irányára kilencszázötvenmillió forint plusz áfa. Mint a mellettünk található hasábokon olvashatják, az önkormányzat az Ordas Bt.-t bízta meg az ingatlan értékének felmérésével. Ordas István a DH a megkeresésére elmondta, előzetesen nem kíván jóslatokba bocsátkozni a fürdő értékét illetően, ám mint fogalmazott, egy ilyen típusú ingatlannál több szempontot is figyelembe kell venni – az eladónak és a vevőnek egyaránt.