Aki magyar, ezt harapja?

Bár a közelmúltban éppen hazai, bélsárral szennyezett csirkéket árultak előre feldolgozott és bezacskózott állapotban egy igencsak közeli hipermarketben, a sok balfogás ellenére azért dioxinos étel-alapanyagra még nem volt példa.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nyolcvanas évek nagy élelmiszeripari láncolatainak eltűnése után elsősorban a hazai kis-, valamint középvállalkozásokra lehet(ne) számítani, mint a biztonságos élelmiszer-alapanyagtermelés bázisaira.

A hazai termék- és áruvédjegy-politika kialakításában az élen jár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely már tavaly tavasszal foglalkozott a kérdéssel. Amint azt a Dienes Zoltán, az MKIK elnökségi tagja által kidolgozott vitaanyag tartalmazza, helyes lenne, ha a kormány csökkentené a hazai vállalkozások elmúlt húsz évben kialakult versenyhátrányát a multinacionális cégekkel szemben. Például: kötelezné utóbbiakat az elmúlt két évtizedben kapott támogatások visszaforgatására a kereskedelembe. Emellett szabályozni kellene a termelő, a forgalmazó és az eladó felelősségét - de a legfontosabb, hogy a kamarának ellenőrzési jogköröket is kellene biztosítani. A nem megfelelő árukat nem megfelelő módon forgalmazó vállalkozók működési engedélyét vonhassa vissza a kamara! Ezen kívül hasznosnak ítélnék, ha törvényben határoznák meg, pontosan mi számít magyar terméknek?
A minőségellenőrzésben tapasztalt hiányosságokat pedig a kamarák ellenőrzése nyomán komoly bírságokkal kellene büntetni.

A javaslatok részletes kidolgozása, a törvény előkészítése megkezdődött. Akárcsak annak a Fejér megyei javaslatnak a kidolgozása, amelyet Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke vetett fel a közelmúltban egy lapunkban is közölt interjúban. Ebben az elnök kifejtette: - Elkezdtünk egy olyan munkát is, amely ösztönözné, hogy ebben a térségben előállított termékeket vásároljunk. A kisüzemekben, kisgazdaságokban megtermelt áruk kerüljenek a helyi piacokra, üzletekbe. Akciót kívánunk indítani, hogy a Fejér megyeiek megyei terméket vásároljanak. Szeretnénk elérni, hogy a megyei termékek azonosíthatók legyenek. Pályázatok ismertetésével segíteni szeretnénk a kis feldolgozó üzemek létrejöttét. Bevásárlóközpont van elég, de kellenek a kis termelő cégek is, amelyek ellátják a környéküket. Talán megvalósulhat egy megyei piac is itt, Fehérváron - mondta Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.

Mint lapunk Domingó Anitától, a megyei önkormányzat sajtósától megtudta, a megyei áruk védjeggyel ellátásának és a helyi kistermelők támogatásának tervezetét elkezdték kidolgozni a megyeházán: az első eredmények tavaszra várhatók.

A következő hónapokban várható eredmény kormányzati szinten is magyar termék-ügyben. A távirati iroda információi szerint már elkészült a sajtóban csak hungarikum-törvénynek említett javaslatcsomag. Hivatalos nevén A magyar nemzeti értékekről, magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvénytervezet jelenleg a szakmai szervezetek vitán edződik.

Emellett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a származási hely és eredet feltüntetésére vonatkozó jogi szabályozás egységesítése érdekében levélben kereste meg Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a múlt héten. A fogyasztóvédők azt szeretnék, hogy a jelenleg átláthatatlan, magyar cimkefelhő-rendszert egységesítse a kormány. Azaz a vásárolt élelmiszer csomagolásán a fogyasztó pontos tájékoztatást kapjon arról, miért és mennyiben minősül magyar terméknek az által vásárolt áru. A szabályozás előre láthatóan nem lesz könnyű, hiszen ma egy-egy termék eredetének származásának meghatározásakor hét szempontot vehetnek figyelembe: a gyártó nemzetisége, az ott dolgozók állampolgársága, a vállalt székhelye, a gyártás helye, a felhasznált anyagok eredete, valamint a vállalkozás neve és a termékeinek forgalmazási helye.

Aki magyar ezt harapja?

● A már bejáratott magyar védjegyek: Kiváló Magyar Élelmiszer, Magyar Termék, Premium Hungaricum, Magyar Árukért Szövetség, Magyar Baromfi.
● Európában tizenhárom számjegyet tartalmaz a gyártmánykód, amelyből az első három jelöli az adott termék márkaképviselőjének bejegyzési helyét, Magyarország esetében ez a szám az 599-es. Ám ezt csak a magyar tulajdonban lévő cégek használhatják, amelynek gyártósorai lehetnek akár Kínában is... 

OLDALTÖRÉS: SZERINTEM – Pekarek János jegyzete

SZERINTEM – Pekarek János jegyzete

SZERINTEM – Pekarek János jegyzete

SZERINTEM – Pekarek János jegyzete

Ki gondolta volna, hogy a már-már beteges precizitásáról ismert Németországban dioxinos tápanyag kerül a tojástermelő csirkék elé? S ki gondolta volna, hogy ugyanebben az országban ne legyen senkinek se fogalma arról, hogy hogyan keveredhet az egyik legalattomosabb és legveszélyesebb méreg egyik leginkább kedvelt tápanyagunkba? Nos, ha valóban van bennünk, magyar termelőkben és fogyasztókban annyi spiritusz (és most nem a C2H5OH-ra gondolok...), hogy sok hőzöngés helyett komoly bizonyítékát adjuk képességeinknek és megbízhatóságunknak, mondjuk az élelmiszertermelésben: itt az alkalom!