15°
20°
11°

A konfliktuskezelésben lényeges a másik ember gondolkodásmódjának megismerése

A Dunaújvárosi Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezető főiskolai docensével, dr. Balázs Lászlóval az érzelmi intelligenciáról, a pozitív pszichológiáról és a mindennapjainkat átszövő konfliktusokról beszélgettünk.

– Nem maradt visszhang nélkül a Széchenyi István Gimnázium pedagógusai számára közelmúltban megtartott A pozitív pszichológia szerepe az oktatásban című előadása. Én csak jókat hallottam róla.

– Az egyetem együttműködési keretszerződést kötött a régió több középiskolájával, így a Széchenyi István Gimnáziummal is, ennek keretében kerültem oda, mint előadó.

– Fő kutatási területe az érzelmi intelligencia szerepe a hétköznapjainkban. Az oly gyakran hivatkozási alapul szolgáló érzelmi intelligenciát miként határozhatjuk meg?

– Szűkebb értelmezésében azt jelenti, hogy valaki képes felismerni és kifejezni az érzelmeit, meghatározni azok okait, és az ezekből nyert információt beépíteni a gondolkodásába. Képes mások érzelmeinek felismerésére. A rohanó társadalmunk egyik alapproblémája, hogy mennyire adunk időt magunknak bizonyos élmények, események megéléséhez, feldolgozásához.

Dr. Balázs László a konfliktusok kezelésében lényegesnek tartja a másik ember gondolkodásmódjának megismerését

– A társas kapcsolataink konfliktusai kihatnak a család működésére, avagy működésképtelenségére. Vajon mennyire tanulunk meg konfliktust kezelni?

– A konfliktus kezelése lényegében az érzelmek kezelésével kezdődik. Sokszor nem viselkedhetünk úgy, ahogy az érzelmeink elvárják . Gyermeki énünk arra törekszik, hogy itt és most valóra váljanak vágyaink, kielégüljenek igényeink, míg az érzelmeit kezelni tudó felnőtt képes késleltetni vágyai kielégítését. A kérdés az, hogy konfliktushelyzetben a gyermeki én vagy a felnőtt én kerekedik-e felül bennünk. Tehát a gyermeki itt és most -nak megfelelően cselekszünk, vagy felnőttként viselkedünk, kordában tartva és megfelelően kifejezve érzelmeinket. Képesek vagyunk-e a saját érzelmeinkről beszélni anélkül, hogy a gyermek indulatával a másikat bántanánk?

– A pozitív gondolkodás nem a mi közép-kelet-európai gondolkodásunk sajátja, úgy tűnik, hogy a Távol-Keletről importáltuk. Mintha magunkra erőltetnénk a problémákhoz való hozzáállásban ezt a szemléletet. Vagy tévedek?

– A kulcsszó: magára erőltetik. Onnantól kezdve nem működik. Egy gondolkodásbeli fejlődést csak akkor tudunk ténylegesen megvalósítani, ha tartalmas, jól megérlelt folyamat részesei vagyunk, melynek eredménye lehet a változás. A pozitív világszemlélet nem feltétlenül keleti import . A keleti bölcseletek nem azt mondják, hogy minden szép és jó , hanem elfogadják a világot úgy, ahogy van, és törekszenek a harmóniára. Elfogadják a történéseket, és igyekeznek a legjobbat kihozni belőle. A bölcs felülemelkedik a helyzeten, mérlegeli és tanul belőle. Míg a nyugati gondolkodásmód pozitív szemlélete azt üzeni, hogy mindenben találd meg a pozitívumot . Ez is nagyon jól használható, csak az nem mindegy, hogy magamra kényszerítem, vagy magam alakítom ki ezt a gondolkodásmódot. Ez a gondolkodásmód megtanulható és kialakítható erőltetés nélkül, és ezzel el is jutottunk a boldogság kérdéséhez.

– Mi a boldogság receptje?

– A múlt elfogadása, a jelen megélése és a jövő pozitív szemlélete. A boldogságunk érdekében a múltról való gondolkodásunkat a pozitív élményekre emlékezés kell, hogy jellemezze. A múlt eseményeiből a pozitívumok kiragadásával erősíthetem meg a jelenemet. A múltbéli eseményekkel egy dolgot tehetünk: elfogadjuk azokat. A múlton való rágódás egy pont után már nem visz előre, csak hátráltat bennünket a teljes életben. A múltat csak elfogadni tudjuk és tanulni tudunk belőle. Van egy egyszerű boldogságképlet, mely szerint a boldogság tartós szintjét három tényező határozza meg: az irányultság, amit örököltünk, a körülmények, amire minimális hatásom van, valamint az ellenőrzés, ami lényegében az akaratlagos kontrollunk alatt álló tényezőket jelenti.

– A konfliktusokra reagálásunk genetikailag is meghatározott?

– Nem. Azt elsősorban szociális minta alapján tanuljuk. Amit öröklünk: az érzelmi telítettségünk. Örököljük az érzelmi tartalmakat, az emocionalitást, vagyis az alap hangulati bázist, a temperamentumunkat. A szocializáció során a konfliktuskezelés milyensége a temperamentumunkból építkezik, de ehhez szociális tanulás útján társul hozzá az, hogy a közvetlen környezetünk miként kezelte a konfliktushelyzetet. Én arra vagyok képes, amire megtanítanak. Arra tudod megtanítani a gyerekedet, amire téged neveltek.

– Miért értékelődött fel az utóbbi időben az érzelmi intelligencia? Ha a siker zálogát keressük, a háttértényezők közé ma már odasorolják az egyén magas érzelmi intelligenciáját.

– Ez tény. Az érzelmi intelligencia valami plusz. Ha valaki saját szakmájában szert tett a szükséges szakmai kompetenciákra, a magasabb érzelmi intelligenciájával (EI) tud kiemelkedni a hasonló szakmai kompetenciával rendelkezők közül. Azért, mert ő tudja kezelni a társas helyzeteket is. Tud mozogni a társas közegben. Tud reagálni az emberek érzelmi reakcióira. Észreveszi a hangulati változásokat és reagál rájuk. Jobban tud alkalmazkodni a megterhelő helyzetekhez.

– Ez miként mérhető?

– Például tesztekkel, szituációs játékokkal, de sok esetben beszélgetésekkel, interjúval is el lehet indulni. A szókincs, a szóhasználat, a fogalmazás jó kiindulópont lehet egy ilyen méréshez, de pontos eredményeket elsősorban tesztekkel nyerhetünk.

– Milyen a magyar társadalom érzelmi intelligenciájának szintje?

– Nem tudok arról, hogy átfogó vizsgálat született volna.

– A magánéletében ez a fajta felkészültség miként jelenik meg?

Ha egy alapelvet kellene megjelölnöm arra, hogyan használom azt a tudást, ami rendelkezésemre áll, akkor a mentoromnak a gondolatát idézném: Minden cselekmény okkal történik, véleményalkotás előtt ismerd meg az okokat!


Legolvasottabb

1
Halálos gázolás Dunaújvárosban, a Papírgyári úton
2
Egy közösség is büszke rá – Pinke Katával beszélgettünk
3
Kutyára támadó darazsak a Római óvodánál!
4
Darázstámadás történt a Római óvodánál! (frissítve)
5
Elkészült a Napsugár tagóvoda! Egy kamionnyi új játékot is kaptak a kicsik
Jégkorong
Agárdy Csaba
Fájó vereséget szenvedett a DAB hazai pályán
Időjárás / 4 órája
Kedden is folytatódik a változékony idő
Jó hír viszont, hogy eső csak itt-ott, elvétve várható.
Gyász
Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a drága jó feleség, édesanya, testvér *TÍMÁR LAJOSNÉ* *(szül.: Báló Katalin) a Fékon volt dolgozója* 84 éves korában elhunyt. Temetése 2017. szeptember 28-án 13 órakor lesz a Dunaújvárosi Kegyelet Bt. rendezvénytermében. A gyászoló család
Mester a parkettán / 6 órája
A DAC gyors, szellemes kézilabdázással begyűjtötte a premier pontjait 
Jankó Árpád
Iskola hét / 7 órája
Kampányfokozatban a Széchenyi: intézményi hatalomért küzdenek a pártok!
DH-információ
égből pottyant panel / 8 órája
Autóra zuhant egy repülőgépdarab Japánban
DUE-Maarsk / 8 órája
Olyan kemény meccset játszottak a lányok, hogy hárman is megsérültek!
Gallai Péter
DUE-Renalpin / 8 órája
Hétfőn rajtol a futsal szezon! Két új játékos került a csapatba!
Gróf András
Bartók Színház / 9 órája
Pillantson be Ön is a Mikrokozmoz előadás próbájára!