Hírek

2015.05.22. 14:02

Konferencia Dunaújvárosban - Az új városok szerepe a nemzetépítésben és identitáskeresésben

Dunaújváros - Pénteken folytatódott az Újvárosok a szocialista országokban témájú konferencia a Dunaújvárosi Főiskolán. Ezúttal jugoszláv, román és bolgár vonatkozású érdekességekkel szolgáltak a kutatók. A példákon keresztül önmagunkról is többet megtudhattunk.

Szente Tünde

A május 22-ei információáradat, belvárosi séta és mozizás után pihent fővel vártuk az újabb összefüggéseket az egykori szocialista tábor csinált/kirakat városairól, a háború utáni iparfejlesztésektől növekvő városokról, ha másért nem, azért, hogy egy nemzetközi viszonyrendszerben megtaláljuk önazonosságunkat. A remélt célt elértük, megnyugodhatunk, a mienkétől sokkal rosszabb változatokról is számot adtak a kutatók. Emelt fővel óvhatjuk, szerethetjük továbbra is városunkat!

Ana Kladnik Potsdamból érkezett, hogy időutazásra hívjon az egykori Jugoszlávia Velenje nevű városkájába, amely önkéntes munkák tömegével épült. A lakáshoz jutás feltételéül nagyszámú önkéntes munkát szabtak, s akik 1960 után erre nem vállalkoztak, azok pénzben válthatták ki azt. Bányászváros lévén, a bányászidentitás erősítése szerepelt a politikai prioritások között mindaddig, amíg az ágazat hanyatlani nem kezdett. A város azért is bekerült a köztudatba, mert az alacsony fizetések miatt Jugoszlávia első bányász sztrájkját 1973-ban itt szervezték.

Ana Kladnik Potsdamból kutatja a csehszlovák és jugoszláv újvárosokat.

A dolog érdekessége, hogy nem vállaltak(vállalhattak) szolidaritást velük a máshol dolgozó bányászok. A Szlovén Bányászati Múzeumnak helyet adó város a hatvanas, hetvenes évektől változások színtere, már nem a nehéz-, hanem a könnyűipar és a szolgáltatások fejlesztésén volt a hangsúly: az asszonyoknak munkalehetőségeket kellett biztosítani. Erre hozták létre például a számunkra is ismerősen csengő nevű Gorenje hűtőgépgyárat, ahol az alkalmazottak 70 százaléka nő volt. Az új gazdasági modell magával hozta a bányász szakma háttérbe szorulását, a fiatalok már nem láttak elegendő perspektívát abban az ágazatban való elhelyezkedésben. Ugyanakkor a működő bányaipari vállalatnál még szükség volt munkaerő utánpótlásra, amit más tagköztársaságokból érkezőkkel oldottak meg.

A szocialista város kereste új identitását, amit a jugoszláv identitásban vélt erősíteni. A korabeli sajtó a települést már Velenje: Jugoszlávia kicsiben címkével illette.

Dr. Petru Grozáról ki gondolná, hogy Románia titkos városaként került az urbanisztika térképére. A konferencia legdrámaibb témájú előadásával állt a nyilvánosság elé Liliana Iuga, a budapesti Közép Európa Egyetem képviseletében. A szovjetek által épített városról mesélt, s az ember háta borsózott attól a tudattól, hogy ez akár velünk is megtörténhetett volna, de szerencsére nem történt! Liliana elmondta, hogy Románia nem sok energiát és pénzt fektetett a II. világháború után új városok építésébe. S ami megépült, az nálunknál kisebb méretű, s az ukrán-román, szovjet-román együttműködés keretében valósult meg.

A konferencia résztvevői: Igen erős hazai és nemzetközi mezőny. Fotó: Zsedrovits Enikő

Az uránium felfedezésének köszönhette létét Dr. Petru Groza városka, amelyben először szovjet-román bányavállalatot hoztak létre. A szegregált városban külön kolóniákban éltek a szovjetek, ideiglenes téglaépítésű lakótömbökben, saját oktatási és kulturális intézményekkel, üzletekkel, a szovjethatalom jelképeivel. A román munkásokat barakkokban helyezték el. A városba engedély nélkül senki nem léphetett be, este 10 óra után senki nem mászkálhatott a városban. A feszült hangulatú, titkosrendőrséggel átszőtt városban nem volt könnyű munkát találni, a környező falvakból nem szívesen jöttek az emberek. Amikor a szovjetek elmentek, javult a helyzet. A kutató elmondta, hogy szeretnék, ha örökségvédelem alá kerülne az 1950-es években épült titkos város .

Párizsból érkezett a Politikatudományi Intézetből Nadega Ragaru aki Blagoevgrad 1950-1980 közötti időszakát elemezte abból a szempontból, miként találta meg új jövőképét a bulgáriai ipari település. Vetített képes elődadásában bemutatta, hogy az ideológiai céloknak megfelelően hogyan strukturálódott át a város, a benne élők nemzeti múltját miként dolgozták át . Beszélt az utcanév változtatások szerepéről a nemzeti identitás erősítésében. Úgy fogalmazott: A jövő visszalépett a múltba!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!