A tér kitágult, az idő beszűkült - Pechtol Lajos mesél a vadászatról, hagyományokról

Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér megyei Területi Szervezetének titkárával, Pechtol Lajossal a vadászhagyományokról beszélgettünk. Pechtol Lajos elmondta egyebek mellett, hogy gróf Nádasdy Ferenc személyéhez fűződik a Magyar Vadászati Védegylet létrehozása 1881-ben. Egy nagy létszámú vadásztársadalomból a mai napig tartó közösséget teremtett. Persze, a vadászok között is megjelenik a jó és a rossz egyaránt, de akárhogy is, egy közösséghez tartoznak. A megyei vadásznapok hagyománya 25 évvel ezelőtt vette kezdetét, az elsőn volt például lovas verseny, lovas bemutató is, azonban mára letisztult, közösen alakították ki az „arany középutat”.

Pechtol Lajos felmenői vadászok, erdészek voltak

A hagyományokra hivatkozás gyakorta elhangzott az ünnepi szónokok szájából. Mikortól és milyen megfontolásból szervezték szakmai és baráti közösséggé magukat a magyar vadászok?

- Gróf Nádasdy Ferenc személyéhez fűződik a Magyar Vadászati Védegylet létrehozása ezernyolcszáznyolcvanegyben. Egy nagy létszámú vadásztársadalomból a mai napig tartó közösséget teremtett. Persze, a vadászok között is megjelenik a jó és a rossz egyaránt, de akárhogy is, egy közösséghez tartoznak. A megyei vadásznapok hagyománya huszonöt évvel ezelőtt vette kezdetét: nagy izgalommal, szélesebb programkínálattal, Csákvárra szerveztük az elsőt. Volt például lovas verseny, lovas bemutató is, azonban mára letisztult, közösen alakítottuk ki az "arany középutat". A kezdetektől kiveszi a részét az előkészületekből, és jelen van most is, Fürész Attila megyei elnökünk. Az alapi rendezés már hagyományosnak számít, Méhes Lajos személye garancia a minőségre. A mostani jubileum nem valaminek a vége, hanem méltó folytatása az eddigieknek. Örökségül hagyjuk az utódainkra, hogy ha majd a századikat tartják, emlékezzenek arra, milyen volt az első és a huszonötödik. Mert az értékek munkával születnek!

Wass Albert története párhuzamos az ön és nagyapja történetével. Igencsak megható volt, amit a színpadi mikrofon elé állva, megosztott velünk az adott szó becsületéről és a vissza nem adható időről.

- Nagyapám Horthy Jenő főerdésze-fővadásza volt Erdélyben. Az ezerkilencszáztizenhetes Erdélyből történő áttelepülés után Oroszváron Lónyay főhercegnél szolgált. Apám Csákváron az Eszterházyaknál volt vadász és erdész, apáméknál a hat testvérből öt erdész lett. Ez az én személyes örökségem, miként az aranyóra, amit nagyapám hagyott rám, csakúgy, mint Wass Albertre az ő drága jó nagyapja, ahogyan azt papírra vetette a Nagyapám tanítása című írásában. E szerint egyetlen egy dolog van, amit az életben nem lehet visszaadni, az nem más, mint az idő! A mi családunkban is azt szeretnénk, ha minden percünk úgy teljen el, hogy az örömteli legyen, legyen szó munkáról vagy bármi másról.

A tavalyi megyei vadásznapon vehette át a Gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet

Alaphoz milyen szálak fűzik? Meglehetősen otthonosan mozog a Sárréti Egyetértés Vadásztársaság Kazsoki tanyáján, ahol ideálisak a feltételek egy ilyen nagyszabású rendezvénynek is.

- Sokat jártunk ide az ezerkilencszázkilencvenes években, és az egyszerűségével fogott meg, valamint a közvetlen emberi kapcsolataival. Jelképesen mondva, nem "üres dobozzal" ajándékoztak meg az itteniek, hanem "tartalommal teli dobozokkal". Mészáros János plébános úrral is régre datálódik a kapcsolatunk, többször beszélgettünk a hitről, az emberi kapaszkodókról, s mindig ugyanoda jutottunk, miszerint "hit nélkül nem lehet élni!"

Mitől változott meg a vadászok megítélése? Az urbanizáció, vagyis a városok növekedése elveszi a vadak természetes közegét, és ebből adódnak a különböző konfliktusok?

- A természet kizsákmányolása, a fogyasztói társadalom létrejötte, a klímaváltozás és ezek együttese alaposan feladja a leckét minden egyes szereplőnek. A civilizáció kiszorítja a vadat az élőhelyéről, így a vad és a vadász élettere folyamatosan szűkül. A felnövekvő generáció tagjai már alig ismerik a vadon élő állatokat, növényeket, egymáshoz való kapcsolódásukat, kölcsönhatásukat, egyáltalán, a természet körforgását. Az én gondolkodásomat nagyban befolyásolta Nagy Emil professzorom ökológiai szemlélete. A természet részeként határozta meg magát, és nekünk is ezt tanította. Régen az emberek kimentek a természetbe egy kilométerre. Most "kimennek" ötven, hatezer, tizenkétezer kilométerre. Megváltozott a tér-idő dimenzió. A tér kitágult, az idő beszűkült.

Gróf Nádasdy Ferenc öröksége

Nádasdy Ferenc (1842-1907) kezdeményezője és alapító elnöke volt az 1881-ben megalakult Országos Magyar Vadászati Védegyletnek. E tisztséget haláláig közmegelégedésre viselte. Az egylet egyik fő célja az volt, hogy a kor legmodernebb, szakmailag megalapozott Vadászati törvényét alkossák meg. Eredményességüket jelzi, hogy az 1883-ban megszületett jogszabály 8 évtizeden át, 1961-ig hatályos maradt. Vadászati szakíróként is publikált. Nevét őrzi a hazai vadásztársadalom egyik elismerése, a Gróf Nádasdy Ferenc emlékplakett.

Wass Albert: Nagyapám tanítása

"Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza."

A vadászat etikai elvei

A vadon élő állatoknak, mint alapvető természeti forrásoknak tisztelete. A vad, mint élőlény tisztelete. A természet más használóinak vagy hasznosítóinak tisztelete. A természet tisztelete a maga egészében. (Békés Sándor: Vadászetika, Mezőgazdasági Kiadó, 2001)