A légrendszerek fontossága - Pneumatikai szakemberek versenyeztek

A leendő ifjú pneumatikai szakembereket a verseny egyik ötletgazdája és szakmai felelőse Merényi József köszöntötte még csütörtökön este a Dunaferr középiskola Apáczai utcai telephelyén rendezett megnyitón.

Azt hinné az ember, hogy annyira mélyen szakmai egy ilyen vetélkedő, mint a 24. Csernyánszky Imre Országos Középiskolai Pneumatikai Verseny, amely csütörtökön kezdődött és pénteken zajlott a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakgimnáziumában és Szakközépiskolájában (a szombati eredményhirdetésre még visszatérünk), hogy abból senki nem érthet semmit!

Tekintélyes tanárok voltak a zsűritagok, akik ellenőrizték az elméleti és gyakorlati feladatok megoldását a versenyen
Fotó: Zsedrovits Enikő

Nos, erre hamar rácáfolt a zsűri elnöke, Raptis Dimitrios úr, aki nem csak sikeres budapesti vállalkozó, hanem jókedélyű, kitűnő előadó is. Mint székfoglalónak is beillő ismertetéséből kiderült, a légrendszerek, pneumatikai és automatizálási berendezések annyira részei mindennapjainknak, hogy nélkülük rendkívül megnehezülne életünk. Gondoljunk egy öntözőrendszerre, egy ilyen összeállítása az egyik feladata volt a versenynek.

Ezért is tanítják ezt a szép, bár nehéz, összetett szakmát Magyarországon mintegy nyolcvan középiskolában, és nem is tőlünk túl messze, Kecskeméten nagy hagyományai is vannak ennek a műszaki tudománynak: ott ma egyetemi karként működik a korábbi Gépipari és Automatizálási Főiskola.

Ennek volt elismert és népszerű professzora dr. Csernyánszky Imre, aki még ott bábáskodott a halála után róla elnevezett pneumatikai verseny első vetélkedőinél. Ezeken a versenyeken két szint létezik: előbb a középiskolákban bonyolítanak le egy versenysorozatot, majd az itteni győztesek közül állít fel minden iskola egy-egy kéttagú csapatot az országos vetélkedőre. A DSZC Dunaferr Szakgimnáziuma idén némiképp könnyebb helyzetben volt: rendezőként alanyi jogon állíthatott ki egy csapatot.

Raptis Dimitrios budapesti vállalkozó, a pneumatikai verseny zsűrijének elnöke

Ez az előny azonban csak a verseny kezdetéig tartott: zsűriben például már nem vehettek részt az intézmény tanárai, bármily elismert képviselői is szakmájuknak.

A vetélkedő érdekessége, hogy az elméleti példákat minden résztvevő egyénileg oldja meg, amíg a gyakorlati feladatokat már csapatként kell teljesíteniük. Az elbírálás is ehhez igazodik: három kategóriában hirdetnek eredményt, egyéni, csapat, illetve csapat-komplex díjak vannak. Természetesen díjazzák az eredményes felkészítő tanárokat is. Igaz is: díjak! Azokat a verseny támogatói, a szakma művelői, hazai pneumatikai és automatizálási nagyvállalatok adják össze. Igaz, az élen végzett versenyzők nem mehetnek egyetemre felvételi nélkül - viszont mindenképpen hasznos számukra, hogy tehetségükre már itt, a középiskolában felfigyelhetnek a pneumatikai és automatizálási ipar nagy cégei!

Márpedig, hogy ismét Dimitrios urat idézzük, nincsen ma olyan technikai környezet, ahol ne lenne jelen a pneumatika, a 6-8 bar nyomású sűrített levegővel való munkavégzés. Elég egy csomagológépre gondolnunk, ami mondjuk hullámpapír dobozokat hajtogat. Vagy egy présre, egy adagolóra, különböző lineáris hajtásokra: akár elektromos berendezésekkel együtt is, bizony, pneumatikus gépek, rendszerek végzik itt a munkát.

A megnyitóünnepség közönsége, soraiban (jobbról) Izsák Máté, a dunaújvárosi közgyűlés kulturális, ifjúsági és sportbizottságának elnöke, Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Csapó Gábor, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum igazgatója
Fotó: Ady Géza

Ehhez mérten a gyakorlati feladatok közül is háromféle szerepelt a versenyen: tisztán pneumatikus, majd elektropneumatikus, végül PLC, azaz számítógépes vezérlésű berendezések.

Ha tehát legközelebb valamilyen pneumatikus géppel találkozunk, gondoljunk arra, hogy városunk egyik kitűnő iskolája már tekintélyes versenyt is rendezett ebben a szakmában!