A csantavéri magyarok - ... ha betelepül egy szerb, sürgősen meg kell tanulnia a nyelvünket!

Magyarnak lenni ez utóbbi esetben életformát jelent. Egy olyan életformát, amelyben elengedhetetlen szükség van az összefogásra és az összetartozásra. A közelmúltban a Pentele lány focicsapat a szerbiai Csantavérre látogatott, arra a barátságos kupameccsre, amelyet a falunapok tiszteletére rendeztek, s ahová meghívták a testvértelepüléseiket is, így a magyar Akasztót is.

A csantavériek és a Pentele városrésziek barátsága Szabó Tamás, a Pentele Hagyományőrző Egyesület elnöke vezetésével hamarosan három évtizedes múltra tekinthet vissza. Dunaújvárosiak látogatnak a falunapra, majd ők jönnek a penteleiekhez augusztus 20-ra.

Hogy mit is kell tudni a csantavériekről, azon kívül, hogy a sajtjaik és a pálinkájuk magyarhoz méltó? Talán azt, hogy a 6500 lakosú település 98 százaléka magyar, így ha betelepül egy szerb, sürgősen meg kell tanulnia a nyelvünket. Itt született a pezsgőgyáros Törley József, az énekesnő Dér Heni és a mesemondó Utasi Árpi is. Gyönyörű a templomuk, csodálatos a befogadó színházuk, élettel teli a kultúrházuk.

És természetesen nagyon barátságos és szenvedélyes emberek lakják. Vendéglátóink mesélték, hogy annak idején, nemhogy egy más faluból jövő nem udvarolhatott volna egy csantavéri lánynak, hanem a falu egyik végében lakó sem kísérhette haza a másik végébe a kiszemelt lányt anélkül, hogy némi bicskázással egybekötött szóváltásba nem keveredett volna, de mára már ez a "népszokás" is lassan feledésbe merült, így maradt a kedvesség és a szívélyesség.

A küldöttségek vezetői a megnyitón. Balról a pentelei Szabó Tamás

Az önkormányzat egyetlen főállású alkalmazottja Gregus Katalin, ő kalauzol bennünket végig a falun, mesél arról, hogy falunapi vendéglátásba is mindenki azzal szállt be, amije van. Kelemen Szilárd, a közgyűlés elnöke a saját kocsijával fuvaroz bennünket, egyébként ő éttermében főzték az ünnepség vendégeinek az ebédet, amit a helyettese húsboltjából hoztak. Földi Márta, a polgármester, közgazdász, ízig-vérig politikus.

Szabadkán dolgozik, gyakorlatilag a magyar ügyekkel foglalkozik főállásban is. Pontosabb a titulusa, de a szerbiai kisebbségi intézményrendszer elég bonyolult, amelyben - mivel ott is magyarok vannak - megtalálható ugyanúgy a széthúzás, a szétszakadás, azaz a turáni átok.

Kivisznek bennünket Kánya igazi neve Varjú Tihamér épülő tanyájára. A fiatalember falusi turizmust szeretne, és barátai és a saját keze nyomát dicséri a szépen épülő porta. Ő dunaújvárosi kötődésű is. Itt lett hivatalosan is magyarrá. Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere előtt tette le az esküt. Barátai vannak a dunaújvárosiak között, fontos volt neki, hogy itt, előttük mondhassa ki, hogy Isten engem úgy segítsen.

A diák néptáncosok bemutatója is nagy sikert aratott a rendezvényen

Közben a falunap főzőversenye is elkezdődött. Zúzapörköltet főz mindenki, az alapanyagot a szervezők adják, a receptet mindenki maga hozza, s ebben sem vagyunk különbözőek, hogy a fantáziánk egy verseny miatt a fűszerek használatában sem ismeri a korlátokat. Ettek már kapros zúzapörköltet? Ne is próbálják meg.

Közben beszélgetünk, magyar óvoda, magyar iskola helyben, a magyar középiskola a közeli Szabadkán van, de ha magyarul akar továbbtanulni a gyerek, akkor marad neki "magyarban" Szeged vagy más város. El kell menniük, mert nem nagyon jól beszélik ugyanis Szerbiában a szerbet.

A Pentele női focicsapat egyébként megnyerte a kupát. De erre is persze - ahogy errefele dukál - koccintottunk.

(Ez az írás is a többi között az Info Dunaújváros folyóirat augusztusi számában jelenik majd meg. A lapban a többi között még bemutatják a város balatoni üdülőit, szó esik a dizájner drogok jellemzőiről, beszámolnak arról, hogy "hazatért" a jemeni származású plasztikai sebész. Az újság már a hét végén hozzáférhető lesz a város közintézményeiben, nagyobb áruházaiban. - a szerk.)