A világörökség részévé válni

Nem kérdés: a limes program a múlt értékeit hordozza, beépítve azt a jelen programjaiba, amelyek a különleges turisztikai látnivalókat és azok gazdasági lehetőségeit tartalmazzák. A múlt tiszteletének és az ebben rejlő turisztikai lehetőségeknek a szimbiózisa, szükségszerű összekapcsolása a jelenben, ez lehet a mi feladatunk. Talán így lehetséges a kultúrából pénzt, és a pénzből kultúrát teremteni. Lefordítva mindezt, arra van szükség, hogy megértsük: a cél az, hogy antik örökségünk, a teljes magyarországi dunai szakaszunk római kori értékei az UNESCO világörökségének részévé váljanak, majd a turisztikai célpontok élvonalába kerüljenek. Nem kisebb a tét, mint az, hogy a Duna mentén, a limes római kori vonalán sok ezer munkahely teremtődjön, a Magyarország területén fellelhető római kori és magyar kultúra, az itt élő nemzetiségek gasztronómiája, valamint a borkultúra és wellness nyújtotta lehetőségek összekapcsolásával, kihasználásával.

A Dunaújváros északi részén található limes-castellumnak Intercisa volt a neve, amelynek védőfalát és belső épületeit számos ásatás kutatta. A képen a parancsnoki tömb, a táborforum (principia) legfontosabb része látható Fotó: kultur.hu

Még történelmi tanulmányainkból emlékezhetünk arra, hogy mintegy 2000 évvel ezelőtt a fokozatos hódítás következményeként Pannónia, benne a mai Dunántúl teljes egésze a Római Birodalom keleti határtartományává vált. A kimagaslóan őrzött pannóniai Duna-szakasz - a Ripa Pannonica - nagyszámú katonaságot és ezzel együtt római kultúrát vonzott a folyó mentén épült városokba, katonai településekbe, amelyek az évszázadok során egyre növekedtek és gazdagodtak. Aquincumról egy korabeli utazó így vallott: „A kis Róma". Az antik múlt felidézésével felvetődik a kérdés: vajon eleget tudunk erről a korszakról? A válasz kiben-kiben ott lakozik. A Magyar Limes Szövetség a megoldás lehetőségét tárja elénk, amelyben egy kulturális útvonal létrehozását szorgalmazza a Ripa Pannonica mentén. A cél a többi között ezen keresztül megismertetni római kori történelmünk fontos helyszíneit, turisztikai vonzerőt létesítve úgy, hogy az közben a térség településeinek is bevételt teremtsen. Ezzel a lehetőséggel kívánnak élni Dunaújváros, a római kori Intercisa és a térséghez kapcsolódó települések Baracs, Kisapostag és Kulcs, hogy csak azokat említsem, amelyek fontosnak érezték, hogy képviseltessék magukat a Nemzeti Múzeumban szerdán megrendezett Duna-Limes Konferencián.

A konferencián ismertetett program leglényegesebb tényezője és egyben motorja is az a lehetőség, hogy a közeljövőben az UNESCO Világörökségi Bizottsága a világörökség egyik helyszínének szavazhatja meg a magyarországi Duna-szakaszt, mint a római kori magyarországi határvonalat, a limest.

A Mithras dombormű az Intercisa múzeumban található Fotó: intercisamuzeum.hu

Az esély tehát megvan, ám ehhez jól koordinált szervezésre és példás hazai összefogásra van szükség mind kulturális és tudományos, mind pedig befektetési szempontból. A Magyar Limes Szövetséget az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelölte ki a program gazdájának, amelynek vezetője Visy Zsolt régészprofesszor, aki egykoron a dunaújvárosi Intercisa Múzeum igazgatója is volt.

Dunaújváros, az egykori Intercisa a római korban jelentős katonai tábornak és köré épült városnak volt a helyszíne, amely kiemelkedő szerepet játszott a birodalom határainak védelmében. Intercisa római kori emlékeinek bemutatása kiemelt jelentőségénél fogva a limes egyik zászlóshajó projektje lehet. A város római kori és a szocreál kettős öröksége egymást erősítő turisztikai és üzleti lehetőséget kínál a városnak és térségének.

(Forrásanyag: Marcellus Mihály Kulturális és turisztikai útvonal a teljes magyarországi Duna-szakasz mentén)

ÉSZAK-KELETI FŐVÁROS: AQUINCUM

Egyedülálló római kori kocsisír került elő a Csillaghegyi Strand területén. A régészek tavasszal ásták ki a bronz istenalakokkal és mitológiai lényekkel gazdagon díszített kocsit.

A restaurálás folyamatban, a teljesen rekonstruált kocsi az Aquincumi Múzeum fontos dísze lehet majd. A kelta hátterű lelet a legszenzációsabb felfedezés az utóbbi időben Aquincum területéről.

Ez az első alkalom, hogy régészeti feltáráson egy római kocsi felépítménye előkerült, így az időigényes restaurálási folyamat lezárultával a csillaghegyi kocsi szinte minden részletében rekonstruálható lesz. A kocsi alkatrészei restaurálás után és rekonstruált formában várhatóan két éven belül az Aquincumi Múzeumban lesznek kiállítva. Most szombaton, a Múzeumok éjszakáján egyetlen napra bemutatnak három, már restaurált különleges bronz szobrocskát, és este tíztől lesz egy kapcsolódó előadás is ugyanitt.