Átrendezve, megújulva fogadja az érdeklődőket a Kovács Galéria

Megújult Rácalmás büszkesége, a Kovács Galéria. A festő, Gyurka bácsi lánya, Németh Miklósné Pötyike  azzal töltötte elmúlt hónapjainak legjavát, hogy édesapja alkotásait rendezgesse tárlattá, és csoportosítva mutassa be, nem csak   Kovács György alkotásai, hanem a város múltja iránt érdeklődőknek is. 

- Hogyan születik egy galéria? - tette fel a költőinek szánt kérdést Németh Miklósné az ünnepélyes tárlatbemutatón... Volt egy kisfiú, aki nagyjából nyolcvan éve idejött a szüleivel Rácalmásra. A szigeten lakott, érezte az illatát a tavaszi erdőnek, a  madarakkal, őzekkel élt együtt, látta a zúzmarát, a kikeletet... És egy szépségre fogékony embernek ez óriási kincs. A természettől kapott ihletek mellett intenzíven éltek benne a közösségi értékek, az adni jó egymásnak üzenete,  amelyeket a diáktársaknak, a haveroknak, a bandázásnak köszönhetett. 

- Édesapám nagyon termékeny volt, a hetvenes és kilencvenes években sok képe született, látszik, szívesen festette, rajzolta azokat. A háborút kiskamaszként élte meg, rémálmok gyötörték miatta, ami visszaköszön a festményeken. Az alkotáshoz ügyes kéz kell, mondják. Pedig nem. A kép a szívünkben van. Mert szív, szív, szív kell ahhoz, hogy olyan legyen, ami megérint - mondta Pötyike meghatottan, hiszen nemcsak rendezgeti édesapja alkotásait, de a festészet terén tovább is viszi az örökséget. 

A galéria pedig úgy született, hogy  otthon már nem fértek el a képek. Kellett egy hely nekik. Kovács György megépítette a galériát, az emeletre műtermet azért is, mert az a barátoknak is lehetőséget adott a bemutatkozásra. Neki magának néha napi három rajza is született. Gondolta, majd folyamatosan cseréli a bemutató anyagát, mindig új színt visz a galériába.  Ám ember tervez, Isten végez... A betegség közbeszólt, másként alakult az élete: festeni már nem tud   de  imádja a képeket , a kór megfosztotta az alkotás örömétől, a képek cseréjére így már nem lesz mód, a galéria ilyen marad, amilyennek most látják.    

A mi Rácalmásunk olyan, amilyennek a fejünkben, szívünkben  él. A képeken azt láthatják, ahogyan édesapám látta: a nádazókat, a kötélverőket, ami ma már nincs. De hozzá tartozik a múltunkhoz, a Rácalmásról alkotott képünkhöz...

A rácalmási galéria  földszintjén Kovács György táj- és életképeit, a háborús témájú festményeit, a Rácalmás múltját és a régi mesterségeket bemutató alkotások sorakoznak a falakon. A galéria emeletén pedig a tájképek, a Duna és  sziget-harmónia fogad mindenkit. Megmutatja  Rácalmást a látogatóinak.