Kik a felelősök az éjszakai randalírozásokért a Belváros és a Technikum utcáin?

A már említett fórum résztvevői és lapunk olvasói között is sokan (lásd keretes írásunkat) a tetteseket - részben - a főiskolai hallgatók körében találták, találják meg. A vádakról Arnold Miklóst, a Dunaújvárosi Főiskola Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) alelnökét kérdeztük.

- Érthető, hogy első körben mket találnak meg, hiszen szinte a város közepén vannak a hallgatói szálláshelyek, így ki más lehetne a hangoskodó, mint a diákság - mondja a HÖK alelnöke. - A lakossági panaszok igazságtartalmát nem vonjuk kétségbe, ám személyes tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy legtöbbször nem a főiskolásokhoz köthetők a kifogásolt esetek. Úgynevezett főiskolás buli kedden és szerdán van. Főként a Dózsa György úti kollégiumok mögött található Patyolat udvarban van két szórakozóhely, amelyeket a hallgatók látogatnak. Az üzemeltetőkkel jó kapcsolatunk van, nincs is balhé, ám többször is előfordult, hogy külsősök bejöttek balhézni. A hallgatói önkormányzaton keresztül mi is próbálunk hatni a diákokra, ám nem foghatjuk mindenki kezét éjjel egy óra után is. Mindezek mellett úgy hiszem, általában nem a főiskolások csinálják az éjszakai balhékat - véli a HÖK vezetője, aki hangsúlyozza, az utóbbi években sem a főiskolát, sem a kollégiumot nem keresték fel panaszosok. A nagyobb rendezvények előtt pedig a rendőrség illetékeseivel is egyeztet a HÖK.

- Nekünk a főiskolából semmi jó nem származott!- hangzott el a lakossági fórumon egy panaszos technikumi lakostól. A véleményt a környéken élők és vállalkozók nem osztják, hiszen a hallgatók heti, havi többmillió forintot költenek el a városban.

Az utóbbi tíz évben egy tízmilliárdos fejlesztéscsomag valósult meg a főiskolán, amelyből a város is bőven profitált. Elég csak a főiskola főépülete előtt kiépített parkot említeni, amely a város egyik legnépszerűbb helyeinek egyike. A HÖK számításai szerint mintegy 1100 hallgató érkezett távoli településről nappali tagozaton tanulni a campusra. Ebből majd nyolcszázan kollégiumban élnek, két-háromszáz fő albérletben lakik. A lakhatási költségek mellett egy-egy főiskolás átlagban heti tízezer forintot költ el a városban, számos helyi szórakozóhely és más üzlet bevételeit növelve.

A múlt heti egyeztetés keresztüzébe állított Diáktanya - az üzemeltető elmondása szerint - összeségében hét embernek biztosít megélhetést. - Mindezek ismeretében a főiskolára - amely munkaadóként is százaknak biztosít bejelentett állást - szüksége van a városnak - rögzíti Kismoni, s hozzáteszi: a fiatalok többségének ez az itt töltött három-öt év a felhőtlen szórakozás időszaka (is) a nagybetűs élet megkezdése előtt. - Főiskolai életre pedig szükség van, hiszen ez is vonzóvá tesz egy kisvárosi intézményt - véli Arnold Miklós, aki megjegyzi még, hogy a nagy egyetemi városok mintájára egy főiskolai klub létrehozásán dolgoznak: nem egy újabb kocsmát, hanem egy közösségi teret kívánnak létrehozni.