Egyenruhások: nem a mundér becsületét védik

A Független Rendőr Szakszervezet Fejér megyei elnökétől azt kérdeztük: jogosan irritálja-e a közvélemény egy részét, hogy egyes rendőrök már negyven-negyvenöt évesen nyugdíjba vonulnak:

- A politika az elmúlt években szándékosan, mondhatnám előre megfontolt szándékkal ugrasztja össze a civil társadalmat a rendvédelmi szervekkel. Huszonöt évnél korábban csak abban az esetben lehet leszerelni, ha valaki egészségügyi okok miatt alkalmatlanná vált az aktív szolgálatra, vagy olyan különleges területen dolgozott, ahol magasabb szorzó van érvényben. Például kommandós volt - hangsúlyozta Orgovány.

Az elnök szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem ők kérték ezt a lehetőséget: - Egyszerűen nem volt pénz, és másképpen nem tudták vonzóvá tenni a rendvédelmi pályát. Az illetmények emelése helyett a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét kínálták fel.

De mi a helyzet azokkal - kérdeztük ismét, - akik a rendvédelmi állomány tagjaként gyakorlatilag civil munkát végeznek? Nekik miért járna korkedvezményes nyugdíj?

- Egy informatikust, vagy egy, az igazgatási területen dolgozó szakembert csak úgy lehet a piacról elcsábítani, ha vonzó ajánlatot tudunk számára tenni - jegyzi meg Orgovány Zoltán.

- Felháborító, hogy a kormány visszamenőleges hatállyal akarja újra munkába kényszeríteni a rendvédelmi nyugdíjasokat. Erre Európában nincs és nem is volt példa. Az országban egy ilyen intézkedés csaknem harmincezer embert érintene. A rendvédelmi nyugdíjak egy évben ötvenmilliárd forinttal terhelik az államkasszát. Elgondolkodtató ugyanakkor például, hogy az egykulcsos adórendszer bevezetésével ötszázmilliárd forint adóbevételtől esik el a költségvetés évente. Érdemes összevetni ezeket az arányokat. Ráadásul azok keresnek jobban, akiknek eddig is bruttó háromszázezer forint fölött volt a havi jövedelme - vont érdekes párhuzamot a szakszervezet megyei elnöke.

- Csak a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság korábbi állományából hatvanhét főt kellene visszahívni, nagy részük ötven év feletti rendőr. Kérdem én: hova tennék őket, milyen feladatot kapnának? Senki nem tisztázta, pontosan mit is jelentene a fegyver nélküli, könnyített szolgálat.

Lampert Csaba, a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Dolgozók Szakszervezetének titkára azt mondja, ők is a rendőrökéhez hasonló problémákkal küzdenek:

- A kormány két lehetőséget kínált fel, amelyeknek az önkéntesség az alapja. Ha az ötvenhét év alatti nyugdíjasaink nem jönnek vissza, akkor tizenhat százalékkal megadóztatják a nyugdíjukat. A másik lehetőség, hogy nem jönnek vissza, de a nyugdíj mellett a civil (magán) szférában elhelyezkednek, például biztonsági őrként. Ez esetben is tizenhat százalékkal megadóztatják az összevont jövedelmüket - már ha egyáltalán el tudnak helyezkedni. Negyven-ötvenévesen ugyanis borzasztó nehéz munkát találni. A harmadik lehetőség, hogy önként újra felszerelnek. A nagy kérdés az: ha visszafoglalkoztatják őket, pontosan milyen munkát kapnak? Erre eddig senki nem adott választ. A kiindulási pontunk az, hogy a már meglévő jogokat visszamenőleges hatállyal ne csorbítsák - mondta el kérdésünkre Lampert Csaba.

A pálhalmai szakszervezet elnöke, Horákné Molnár Ilona pedig attól tart: tovább csökkenhet a rendvédelmi szakmák népszerűsége:

- A közelmúltban az állománymegtartó képesség romlott. Anyagi helyzetükre hivatkozva sokan fontolgatják leszerelésüket. A mostani bizonytalanság nem tesz jót, kedvezőtlen a hangulat. Az elmúlt héten összehívtuk a nyugdíjasainkat egy kis beszélgetésre. Eddig nem vették komolyan, hogy akár ismét szolgálatba kell majd állniuk, csak most tudatosult bennük, hogy milyen változtatásokra készül a kormány. Egy fegyőr fizetése nettó kilencven-százezer forint. Egy nyugdíjas fegyőré pedig nettó száztíz-száznegyvenezer forint. Ha valóban bevezetik a tizenhat százalékos nyugdíjas-adót a nyugállományú rendvédelmisek között, akkor könnyen kiszámítható: egy lakás rezsiköltségének csaknem felét elvonják - figyelmeztet.

Mint ismert, a kormány elképzelései között az is szerepel: az ötvenhét év alatti korosztály esetében felülvizsgálják a korábbi egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat.

- Mindez munkaügyi perek sokaságát indíthatja el. Az egészségügyi okok miatt korengedményes nyugdíjazásban részesülőt két bizottság is megvizsgálta, minimális volt tehát az esély a visszaélésre. Egy cukorbetegség, a magas vérnyomás ugyanúgy csökkenti az alkalmasságot egy rendőr, tűzoltó vagy fegyőr esetében, mint ha például egy kommandós elveszíti az egyik ujját. Sokkal körültekintőbben, humánusabban és az érintetteket bevonva kellene eljárnia a kormánynak a rendszer átalakítása során - hangsúlyozta lapunknak Orgovány Zoltán.