A hetvenhatodik nap

70. nap. A 27-es úton, Orai előtt 20 kilométerre vagyunk, egy régi iskolában. Ma 90 kilométert haladtunk, de elkezdett esni az eső. Enyhült a meleg. Folytatjuk a whiskyvel fertőtlenítést. Feri már jól van. A mosdás hiánya kicsit megvisel minket. Délben rántottát sütöttünk.

71. nap. Ma 80 kilométert jöttünk, Kampur előtt 20 kilométerrel éjszakáztunk. Visszatért a hőség. Naponta három órán át van villany, alig tudjuk a telefonokat feltölteni. A kaja kezd javulni, északon már nem annyira fűszeres. Orai városában szörnyű a nyomor, mindenhol utcagyerekek kéregetnek.

72. nap. Ma 60 kilométert haladtunk. Jampurtól 20 kilométerre vagyunk. A táj sík, egyhangú, a növényzet gyér, a cserjék ritkák. Datolya- és banánfák vannak. Ma züllöttünk: söröztünk és whiskyt ittunk kólával. Este rendes étteremben vacsoráztunk, és hotelszobában alszunk. Egyre inkább honvágyam van.

73. nap. Luchnowelottól 10 kilométerre vagyunk. Egy kis kápolnában alszunk. Az öregúr füstöl az orrunk alá. Ma 100 kilométert haladtunk. A növényzet dúsul, a Gangesz egyik ága felett jöttünk át. Meleg van. Túl vagyunk a 7000 kilométeren. (Az utat 8000 kilométerre tervezték! - a szerk.)

74. nap. Ma 90 kilométert haladtunk. A nagyvárosi forgalom elképesztő. Füst, por, az állatok, riksák, autók, biciklik egymás hegyén-hátán. Leírhatatlan, életveszélyes. Néha már kezdek félni! Óriási zivatart kaptunk. Régi iskolában alszunk.

Ma 85 kilométert jöttünk. Faizabad után egy elhagyott suliban alszunk. Ma a Gangesz partján néztünk halotti szertartást és égetést. Itt a gyász teljesen más, szinte vidám ünnep. A helyszínre térdig érő vízben gázoltunk át.

76. nap. Ma Khalibadig 100 kilométert jöttünk. Hotelban alszunk, szutyi, de van víz és villany. Négy napja minden délben szakad az eső, utána napsütés. A növényzet mintha dzsungel lenne. Kőházak csak a városokban vannak, vidéken csak kunyhók.