Hírek

2010.10.29. 02:29

Választhasson minden magyar?

A választójog körül kialakult vita akkor erősödött föl, amikor a közelmúltban a Fidesz országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság alelnöke megemlítette, jó lenne, ha a határon túli magyarok is választójogot kapnának...

Agárdy Csaba

Gulyás Gergely felvetése alaposan megosztotta a magyar közvéleményt. Még a Fidesz álláspontja sem egyöntetű, van, aki helyesli a javaslatot, mások nem. A Jobbik mellette van, az LMP tiltakozik, az MSZP még kivár. Abban azonban mindenki egyetért, hogy csak azok kapjanak választójogot, akik egyénileg kérik a magyar állampolgárságot, vagyis szó sincs arról, hogy a világ magyarsága kollektíven választójoghoz jutna.

Európában egyébként nem szokatlan, hogy egyes nemzeteknek a nem anyaországban élő állampolgárai is választhatnak, így van ez Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban, Franciaországban, Olaszországban és Romániában is. Ezek az államok a diaszpórában élők számára választójogot biztosítanak, viszont az nem megszokott, ami a magyar elképzelésben benne foglaltatik, hogy a határon túliak nemcsak választhatnak, hanem választhatók is lehetnek (igaz, erre is van példa). Vagyis a határon túli magyarok is bekerülhetnének a parlamentbe. Van olyan elképzelés, miszerint a Nyugat-Európában, Ausztráliában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában élő magyar kisebbség képviselői a magyar Parlamentben foglalhatnának helyet. Ez esetben érdemes megnézni, hol mennyi magyar él. A 2006-os adatok szerint Erdélyben közel másfél millió, a Felvidéken több mint félmillió, a Vajdaságban közel háromszázezer. Kárpátalján 170 ezren, Ausztriában 70 ezren, Horvátországban 16 ezren, míg Szlovéniában tízezren vallották magukat magyarnak a legutóbbi hivatalos helyi népszámláláskor.

A külhoninak tekintett magyarok, akik önszántukból, netán politikai vagy gazdasági kényszerből hagyták el az országot, is igen jelentős létszámmal bírnak. Észak-Amerikában körülbelül kétmillió magyar él, a legnagyobb magyar diaszpóra Ohio államban, Cleveland környékén található, ők körülbelül kétszázezren vannak. De a szomszédos Kanadában, Torontóban és környékén, a legóvatosabb becslések szerint is mintegy hatvanezer magyar él. Nyugat-Európában Németországban van a legnagyobb magyar diaszpóra, százhúszezer polgárral. Nyugat-Európában összességében közel négyszázezer magyar él.


Mindent összevetve közel ötmillió szavazatról van tehát szó, ami jelentősen befolyásolhatná a hazai erőviszonyokat. Az szinte borítékolható, hogy azok a külhoni magyarok, akik önszántukból hagyták el Magyarországot, jobboldali szavazók, de a trianoni békediktátum miatt határainkon túl rekedtek, a szomszédos országokban kisebbséget alkotó magyarok sem mondhatóak baloldalinak. Sőt, amikor 2005-ben az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felbujtására az ország nemet mondott a határon túli magyarok kettős állampolgárságára, az MSZP a határon túli magyarok körében - finoman fogalmazva - elvesztette hitelességét, szalonképességét.

Hiba lenne azonban kizárólag jobboldali politikai érdekeket feltételezni a határon túliak szavazati jogának felvetése mögött, ahogyan szűklátókörűségről tanúskodott a huszonötmillió román ideözönlésével riogató 2005-ös hisztériakampány is. Éppen ezért rendkívüli a felelőssége a törvényhozóknak: nehogy a világ magyarságát egymáshoz közelebb hozni gondolt törvénnyel csak egy újabb éket verjenek a határon inneni és túli magyarok közé. Ezt az aljasságot hagyjuk meg az ellenségeinknek!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!